A "brit tudósok bebizonyították", jelenség azt eredményezte, hogy az emberekkel bármit el lehet hitetni tekintélyelvi alapon, és a tudomány elkezdett a vallásra hasonlítani?

Nem csak azt, amit a tudósok mondanak, hanem azt is, amit a politikusok mondanak, azt is, amit a celebek mondanak, ...

Elbutulnak, elbutultak az emberek.

#2

Azért (is) van ez - szerintem -, mert a digitális technika elkényelmesít. Nem kell erőfeszítéseket tenni a tudásért, így aztán nem válogatnak az emberek. Kritika nélkül megesznek mindent.

2:

"Ma olyan korban élünk, amikor nem csak hatalmas a tudás, de az internet segítségével bárki számára elérhető egy fejlettebb országban. "

Az a baj ezzel, hogy a sok szemét is ugyanúgy elérhető.

5:

"A "brit tudósok bebizonyították" CSAK ANNYIT jelent, hogy ez újabb kamuhír, minden tényleges, tudmányos alap nélkül."

Szerintem itt azért nem ez áll fent. Egyébként nekem eleve inkább ez a bevezetáés azt jelenti, hogy azok a bizonyos brit kutatók statisztikákból próbálnak következtetéseket levonni, ami néha nagyon vicces eredményeket hoz, pl.: Ha edig mindenki meghalt aki ivott vizet -> a víz egészsgételen, ne igyál vizet. :D

Az állítás, miszerint az emberek kritikátlanul elfogadják az információt, amelyet "tudósok bebizonyítottak" vagy "tudományos kutatások kimutatták" stb. címszóval hoznak nyilvánosságra, valóban érdekes jelenség, amelyet néha kihasználhatnak az emberek. Az emberek gyakran hajlamosak a tudományra és a tudósokra mint tekintélyekre hivatkozni, és elfogadni az állításokat anélkül, hogy mélyrehatóan megvizsgálnák azokat. Azonban ennek a jelenségnek több oka és kontextusa van, amit érdemes figyelembe venni.

Bizalom a tudományban: A tudományos módszer alapján működő kutatások és tudományos intézmények hosszú időn keresztül számos értékes eredményt és technológiai fejlődést hoztak létre, ami meggyőzi az embereket arról, hogy a tudomány megbízható és hatékony eszköz a valóság megértésére. Ezért sokan bíznak a tudományban és a tudósokban.

Kétségek elkerülése: Az emberek gyakran nincsenek tisztában a tudományos kutatás részleteivel vagy nem értik a tudományos módszer működését. Ennek eredményeként hajlamosak azokat elfogadni, akik úgy tűnnek, hogy értenek hozzá. Ez a kritikátlan elfogadás gyakran annak az eredménye, hogy az emberek szeretnék elkerülni a kétségeket és az értelmetlen vitákat.

Média szerepe: A média és az online hírek terjesztésének módja is hozzájárulhat ehhez a jelenséghez. A címek gyakran hangsúlyozzák a "tudományos kutatások szerint" elemet anélkül, hogy megfelelő kontextust nyújtanának vagy a kutatás részleteibe menne be. Ez könnyen félreértéshez vezethet.

Mellébeszélés és dezinformáció: Sajnos vannak olyan személyek és csoportok, akik a tudomány nevében félretájékoztatást vagy hamis információkat terjesztenek. Ez tovább bonyolítja az emberek helyzetét, mivel nem mindig könnyű megkülönböztetni a megbízható tudományos kutatásokat a hamisítványoktól.

Az embereknek alapvető fontosságú, hogy kritikusan gondolkodjanak, és ne csak vakon higgyenek minden állításnak, amit a tudományra hivatkozva hoznak nyilvánosságra. Az oktatás és a tudományos gondolkodás fejlesztése segíthet abban, hogy az emberek jobban megértsék a tudományos kutatásokat, és képesek legyenek kritikusan értékelni azokat. Az oktatás és az információhoz való kritikus hozzáállás fontos szerepet játszik abban, hogy a tudomány ne váljon "vallássá".

"A "brit tudósok bebizonyították", jelenség azt eredményezte, hogy az emberekkel bármit el lehet hitetni tekintélyelvi alapon, és a tudomány elkezdett a vallásra hasonlítani?"

Nem igazán.

Először is, ez csak a hit része a dolognak. A vallás rengeteg más dolgot is magában foglal (a tudomány nem tart rituálékat, nem ad erkölcsi irányelveket, stb.).

Másrészt a tudomány állításai végső soron ellenőrizhető dolgok, amiket te magad csak azért nem ellenőrzöl, mert nincs hozzá elég erőforrásod (tudásod, időd, pénzed), ezért bízol benne, hogy mások ezt kellő alapossággal már megtették helyetted. Szóval amikor valaki arra hivatkozik, hogy a tudósok ezt meg azt belátták, szerintem kevésbé a természetfeletti hittel rokon, sokkal inkább azzal, mintha tennél egy állítást, hogy a Bibliában ez és ez van. Lehet, hogy hazudsz, lehet, hogy félreértelmezed, lehet, hogy a fordító értelmezte félre, de végső soron bárki leellenőrizheti a tudásának megfelelő szinten. Nyilván aki olvasni sem tud, annak eléggé más lehetőségei lesznek ilyen téren, mint mondjuk az óhéber nyelvet is ismerő történésznek.

Szó sincs arról, hogy az ember önmagától (évszázadról évszázadra egyre jobban) hülyül el. Sokkal inkább arról van szó, hogy az emberi gondolkodás úgy működik, hogy aki hall (lát, érez, stb.) valamit, első pillanatban akkor hiszi el, ha ez szimpatikusnak tűnik korábbi hasonló tapasztalatai alapján. Aztán később, ha van megfelelő ismerete, gyanúsnak találja, ekkor néhányan utánanéznek, ha a dolgot megerősíti más ismeret, elfogadja, ha cáfolja más adat, elveti. Itt látható, a későbbi végiggondoláshoz szükséges némi ismeret.

Csakhogy kétszáz éve az emberek a szomszédjuktól hallhattak ezt azt, esetleg rokonságtól, pár embertől. Az ismerősökről sokat tud az ember, ez szűri, ki mit hisz el. Száz éve már voltak utazások (volt mivel), volt újság, ekkor megnőtt az új információk száma, nehezebb lett szűrni, több lett a tévhit. Ma annyi felől érkezik információ, annyiféle, hogy csak nagyon képzetteknek van lehetőségük megfelelően szűrni, de még itt is csak szelektíven (hiszen mindenről nem hallhat az ember biztos forrásból). Ezért ma milliószor könnyebb bedőlni, ráadásul, ha valaki egy eseményről hall tízféle, egymásnak ellentmondó adatot, a szimpatikusan választja. Ezt az emberi gondolkodásmódot jól ismerik a csalók, és a haszon reményben meg is lovagolják. Ehhez jön, hogy ma a politikai elit így szerzi a hatalmat. Hogy mennyire, azt jól mutatja, még azok is hisznek ennek, akiket a legjobban megnyomorít. Mindössze néhány ügyes trükköt kell alkalmazni.

Ez ellen jó minőségű iskolarendszerrel, magas színvonalú tájékoztatással lehet csak védekezni, a hatás viszont nagyon lassú. Csak hát, akik látják a züllést, azok se tesznek ellene, mert ez nem olyan egyszerű, és komoly munkát, komoly szaktudást igényel. Ez a fejődéssel járó információrobbanás szomorú mellékterméke.