Mi történne, ha atombombá(ka)t dobnánk/lőnénk a Napba?

a nap úgy "működik", hogy folyamatosan milliárdnyi hidrogénbomba robban fel benne.

szóval egy atombombának egy lepkefingnál is kisebb hatással lenne rá.

Bár mindenkinek zöldet adtam, valójában, mivel nem vagyok fizikus, így a fizikai ismereteim hiányossága és a matematika korlátossága miatt nem tudom. Legnagyobb valószínűséggel semmi sem történne, de a teljes bizonyossághoz nincs elég információm.

Elmagyarázom egy példán keresztül, jó?

Az "Oppenheimer" filmben, amikor az atomfizikusok rájönnek, hogy az atombomba elméletileg létrehozható, Teller Ede előáll egy elméleti problémával, ami a láncreakcióhoz kapcsolódik. Nevezetesen azt tételezi fel, hogy megvan az elméleti lehetősége annak, hogy a láncreakció a bomba felrobbantása után nem áll meg és "felgyújtja a Föld teljes légkörét". Számításai megakasztják a teljes Manhattan tervet. Végül a tudósok úgy döntenek, hogy bár lehet, hogy Teller számításai hibátlanok, az elszabaduló láncreakció elméleti esélye matematikailag annyira csekély, hogy gyakorlatilag a nullával egyenértékű, így robbantanak. A Föld légköre egészében épen maradt (azóta többszáz atombombát robbantottunk már), a tudósok hazárdíroztak és nyertek, Tellernek tehát ebben a kérdésben nem volt igaza.

A baj csak az, hogy ez nem így van. Én nem ismerem Teller számításait, de itt az a kérdés, hogy számításaiban milyen jellegű volt ez a mégoly kicsi esély, ami nem következett be? Ha általános következményre vonatkozó esély volt, semmi gond (ez alatt azt értem, hogy szükségszerűen és következetesen létrejövő, de egymást kölcsönösen kizáró események valóságos valószínűségére vonatkozó esély, egyszerűbben: egy általános állítás igazságtartalmára vonatkozó esély volt.) Ha azonban egy eseti eseményre vonatkozó esély volt, akkor van egy problémánk.

Az utóbbi esetben a probléma a következő: matematikailag majdnem nulla az esélye, hogy egy atombomba robbantásakor a Föld légköre leég. Tehát gyakorlatilag (azaz majdnem!) 100% az esélye, hogy ez nem történik meg. Ez az esély viszont nem nulla, és az sem következik belőle, hogy Teller számításai (utóbbi esetben) nem igazak!

Úgyhogy én nem szórnék atombombát a Napba, ahogy a Földön sem robbantgatnék...

"Én nem ismerem Teller számításait"

Egy hosszú, bonyolult számítás sorozatban egyetlen tizedesvesszőt tett rossz helyre, és hibás eredményt kapott.

A hibát később megtalálták az ellenőrzés során, és az is volt az oka, hogy a hidrogénbomba számításokhoz megépítették az első komolyabb számítógépet, annyira bonyolultak voltak a számolandó feladatok, hogy azokat nem egyszerűen matematikusokra, fizikusokra bízták.

A kérdésben felvetett "atombombát a Napba" fizikai képtelenség.

A számítások szerint, a Nap tartalmazza a naprendszer anyagának 99,8 százalékát, a maradék 0,2 százalék a Naprendszer többi anyaga, a bolygók, holdak, üstökösök, minden...

A Nap fő alkotóeleme a hidrogén, ami folyamatos magfúzió hatására héliummá alakul át, és az energiaforrás több milliárd évig kitartó fűtőanyag mennyiség.

A napnak a közelébe sem lehet juttatni semmit, ha valami túl közel kerül hozzá, azt felégeti, lehet a bolygó, vagy üstökös.

150millió kilométerre, a légkör által megszűrve is érezhetjük az erejét itt a Földön.

A felszíni hőmérsékletét 5500-6000 Celsiusra számolták a kutatók, a belső hőmérséklete, ahol a magfúzió zajlik, 15millió Celsius.

#7

Nagyon szépen elmagyaráztad, hogy hol áll a tudomány ma. A problémafelvetésemre miért is nem válaszoltál? Te ismered Teller számításait?

Mint mondtam én nem. De még az én csekély matematikai tudásom is elégséges ahhoz, hogy megértsem, hogy az, hogy ha valaki egy mégoly bonyolult számítássorozatban is egy tizedesvesszőt rossz helyre tesz, az csupán a kapott valószínűség mértékét fogja megváltoztatni, a valószínűség jellegét nem. Tehát a felvetett probléma a gyakorlatban értelmezhető, így valós. (Egyszerűbben: mindegy, hogy valaminek a valószínűsége 10^(-27)%, vagy 10^(-83)%, mivel egyik sem "0", így mindkettő létező esély.) Einstein azt mondta, szerinte isten nem játszik kockajátékot a világgal (bár ezt később módosította). Úgy látszik, mi emberek igen.

A Napról meg annyit, hogy az elégő atombomba eredményes odajuttatása valójában egyetlen dologtól függ (és ez még az általad leírtakat sem teszi hamissá), éspedig a szállítóeszköz sebességétől. Kellően nagy sebességgel ugyanis előbb odaérne, semmint felrobbanna, vagy elolvadna.

Az összes többivel meg nem igazán értem, hogy mit is akartál mondani. Mennyiben befolyásolja ez az általam feltárt problémát? Megértetted egyáltalán (a következményeivel együtt)?

"Kellően nagy sebességgel ugyanis előbb odaérne, semmint felrobbanna, vagy elolvadna."

Persze, ha a fizikát kihagyod a számításokból, matematikailag lesz olyan érték, csak annak a fénysebesség fölött kellene lenni

Képzeld el, hogy egy tombolo vulkán láva tengerébe bele dobsz egy szál gyufát.

Arányait tekintve ugyanaz.