A Föld bolygó déli féltekéjén mennyivel lennének nagyobbak az emberiség túlélési esélyei egy atomháborút követően?

Az emberiség túlélését egyáltalán nem fenyegeti egy atomháború, ez csak a hollywood-i filmek meg a bulvármédia hülyesége.

Egyébként szerintem olyan nagy különbség nem lenne.

Ha mondjuk az egyenlítőtől délre nézzük az afrikai országokat, hiába nem lennének célpontok egy nukleáris háborúban, eleve egy pöcegödör az az egész régió, éhezés, polgárháborúk, járványok, stb, és ha a fejlettebb, északi féltekéről nem kapnák a segélyeket, csak még rosszabb lenne a helyzet.

Megkockázatom, rosszabb lenne ott élni, mint mondjuk Magyarországon, ahol bevetettek néhány kisebb nukleáris fegyvert a katonai infrastruktúra, meg esetleg Budapest kiiktatására.

Az india óceánt és csendes-óceánt elválasztó szigetvilágban rengeteg USA bázis és szövetséges van, szóval oda mennének a nukkok rendesen, ott meg azért lenne ugyanúgy sz-r.

A dél-amerikai kontinens egyenlítőtől délre eső része se túl rózsás, bár azért jóval jobb helyzetben vannak, mint afrika déli része, de ha nem tudnának kereskedni a gazdag északi államokkal, azt ők is megsínylenék.

Mindent összevetve dél-amerikában talán egy hangyaf-sznyival jobb lenne a helyzet, mint pl. európában.

Sehol nem !

Délen, új Zealand lehet kis esély

De a civilizáció totális összeomlása, nukleáris tél, stb miatt ott sincs sok esély

"De a civilizáció totális összeomlása, nukleáris tél, stb miatt ott sincs sok esély"

1. Nem omlana össze a civilizáció, legalábbis nem tartósan, ahhoz messze nincs elég fegyver, hogy mindenhol minden infrastrukturát elpusztítsanak.

Még az USA-ban sem, nemhogy az egész világon.

2. A nukleáris tél meg egy büdös nagy kamu - soha nem bizonyították, még a mainál 6-7x nagyobb hidegháborús arzenálra készült nukleáris tél modelleket is kételkedve fogadta annak idején a 80as években a tudományos közvélemény, azóta már jóval akkurátusabb modellek és megfigyelések alapján annyi mondható ki, hogy mindössze néhány hónapra csökkenne néhány tíz százalékkal a földfelszínt elérő napsugárzás, és ezáltal mindössze tizedfokos, esetleg 1-1,5 fokos kilengést okozna a hőmérsékletben arra a rövid időre.