Egy atomtámadásban elpusztult nagyváros területe mennyi idő elteltével válna alkalmassá az újbóli betelepülésre az emberek (és más élőlények) számára?

Soha többé.

Az élet hamar visszatérne (lásd Csernobilt), az ipar már többé nem. Maradna a középkor.

A kérdés keretei között maradva (nem globális atomháborúról, hanem egy várost ért atomcsapásról van szó), főként a visszamaradó radioaktivitás mértéke és a bomlási termékek jellege határozza meg, hogy hány év múlva válik újra lakhatóvá az adott terület.

1. A fisszós bombák robbanásakor keletkező radioaktív bomlási termékek felezési ideje jellemzően néhány hónap, vagy 1-2 év. Emellett a bomba töltetének fel nem robbant U vagy Pu anyaga is szétszóródik. Továbbá számolni kell azzal, hogy a robbanáskor keletkező neutronsugárzás besugározza a felszínt, radioaktívvá téve annak anyagát. Ennek mértéke a robbanás energiáján kívül a felszíntől számított távolságától (magasságától) is függ. A város újból lakhatóvá válása: l. a hiroshimai tapasztalatokat.

2. A fissziós bombák között különösen veszélyes a kobaltbomba, amely erősen gammasugárzó kobalt izotópot szór szét, amelynek felezési ideje 5 évnél hosszabb. A kobaltbomba robbanása évtizedekre lakhatatlanná tenné a kérdésben szereplő nagyvárost.

3. A fúziós ("hidrogén") bomba viszonylag tiszta, azaz egységnyi mechanikai/hő romboló hatást alapul véve kevesebb visszamaradó radioaktivitással kell számolni, mint a fissziós bombák esetében.