Az emberiség nagy része ma már nem maradna életben, ha végleg megvonnák tőle a modern technológiát?

Ez okés és valóban probléma a talajkimerülés. Csak tegyük hozzá, hogy az oka a nem megfelelő nyereség és profitorientált nagyipari gazdálkodási módszerek miatt van és nem a talaj önmagában való lehetőségei miatt. Nem a talaj mibenléte okozza a problémát, hanem a nem megfelelő használata.

A talajkimerítés a nem megfelelő gazdálkodási módszerek miatt van és kizárólag a profit orientáltság mozgatja. És jellemző módon még a megoldási kísérletek is ugyanolyan jellegűek, vagyis műtrágya és egyéb kémiai adalékokkal próbálják megoldani. Viszont a műtrágya csak egy vegyülett juttat a talajba míg a növényi maradékok vegyületek százát teszi bele a földbe. Tehát a műtrágya ugyanolyan rossz megoldási kísérlet, mint amely koncepció a gondot okozta, nyilván nem megoldás és tovább növeli a problémát is. A növényeknek az alábbi alap tápanyagokra van szüksége, itt kezdődik a talaj táplálása is.

Növényi táplálkozás - wiki

"A növényeknek a következő ásványi tápanyagokat kell beszerezniük termesztőközegükből:

makrotápanyagok: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca), kén (S), magnézium (Mg), szén (C), oxigén (O), hidrogén (H)

mikroelemek (vagy nyomelemek): vas (Fe), bór (B), klór (Cl), mangán (Mn), cink (Zn), réz (Cu), molibdén (Mo), nikkel (Ni)"

( [link] )

Gondolom a listából látszik a különbség egy műtrágya egyetlen vegyületéhez képest. És oké akár csináljunk műtrágyát, csak legyen komplett növényi tápanyag és nem csak egy ami hoz valami látványt.

Nyilvánvaló a következtetés, hogy nem a talaj önmagában véve a hibás és nem tud többet, hanem a gazdálkodás nem juttatja vissza/bele amire a talajban szükség van. Nem foghatjuk a talajra.

Nem vicc amit most írok - kb vagy 10 éve vettem Münchenben szép nagy óriási epret tálcásan. Egy-egy eperszem kb 7 cm-es volt. Meg persze egész piros is. Na oké együnk egy kis epret... :) Az íze viszont kb a nulla környékén! Hasonlítani talán a kígyóuborkához tudnám. Nyilván az ilyen felpuffasztott és külön vegyszerrel színesre termesztett epernek gyakorlatilan nincs értelme. Uborkához hasonlóan íztelen volt, elfogyasztani sem érdemes.

Az oka a nem megfelelő hozzáállás és nem a talaj a hibás és nem az eper a hibás. És tegyük hozzá azt is, hogy nem a népesség a hibás! A nyugati és fejlettebb országok népessége nem nagyon növekszik, mégis a fejlett országok fogyasztanak többet - élelmiszerből is. A népesség túlzott növekedése az például Afrikában gond és nem Európában és ezt nem egységesíthetjük egy globális átlagolással mindenhova.

A civilizációk összeomlásának több oka is volt mint sorolad is, ezért itt a talaj eltartó képességének témájában eltér a talaj adottságaitól, és egy további köveztekzményről szól. Van első lépésben a talaj eltartó képessége, és ha az nincs meg akár egy aszály következtében, akkor a már egy további következmény akár társadalmak összeomlása. De nem magyarázza a talaj eltartó képességét.

A fejlett országokban a becslések szerint az ehető élelmiszer harmada a szemétben végzi. Annak megtermelése is levonható a talaj lehetőségeiből, mert hát a pazarlást kell inkább megoldani. Az ehető élelmiszer hulladék is több fázisban keletkezik és nem csak a végső fogyasztói felhasználásnál, hanem a termesztésnél, az élelmiszer iparnál, a szállításnál, a raktározásnál, a kereskedelemnél és még a fogyasztóknál is.

A mezőgazdaság visszatérése a "hagyományos" módszerekhez, éhínséget jelentene.

A szállítás visszatérése a szekérhez a kereskedelem összeomlását jelentené, ami a gazdaság összeomlását okozná. Rövid távon rengeteg problémát okozna, mert csak az lenne elérhető, ami pár napi járóföldre található.

Az orvosi műszerek és modern gyógyszerek elvesztése tömeges halálozásokat okozna (cukorbetegek, epilepsziások, liszt- tej- érzékenyek és sokan mások)

A modern kommunikáció elvesztése rövid távon katasztrófa lenne, mert hozzá vagyunk szokva a gyors információ áramláshoz. Át kéne állni a hagyományos levelekre. Ez azt jelenti, hogy Debrecenbe egy üzenet napok alatt jutna el.

A modern nyomtatási módszerek elvesztése miatt vissza kéne térni a kis példányszámú könyvekhez, ami az oktatás átalakítását is jelenti. Ha mindent kézzel kell írni, akkor a gazdasági feljegyzések is átalakításra szorulnak.

Ha az informatika a gyors számítási lehetőségek és hatalmas adatbázisok elvesznek a teljes társadalmat érintené, a könyvek visszaszorulásával nagyobb hangsúlyt kapnak a mesék regék misztikus magyarázatok (érdekes módon az Internetnek is van ilyen hatása)

Azt én sem mondtam, hogy ne lenne gazdasági összeomlás a modern technológia, mondjuk kitalált elméletként hirtelem meszűnésével. Persze, hogy lenne. Nem is kicsit, de nem igazán lehetséges egy hirtelen összeomlás.

A gondot az okozná, hogy nem lenne megszervezve az ami szükséges a gépesítés nélküli termeléshez, mert nem arra van ráállva a modern társadalom.

Nagyon kérdéses lenne, hogy hogyan szerveznék át az emberek és kormányok a dolgokat a kézi és állati termeléshez. Zűrzavaros lenne egy ideig, kérdés meddig. Mennyi időt venne igénybe és közben hogyan lenne.

A gyakorlatban a városi élelmiszer gyorsan elfogyna, ez max pár hónap alatt egyérteművé válna. Utána csak az lenne a kézenfekvő megoldás, hogy ott vannak a földek és nincs se traktor se komájn, vagyis kell oda az ember tömeg. Az emberek elkezdenének visszaszállingózni vidékre, eleinte ismerősökhöz, mondván, mert adódik és termelnének amit tudnak. Maj észrevehető lenne a szüksége, hogy akiknek nem annyira van rokona vidéken, azoknak is muszáj lenne vidékre költözni, mert ugyebár enniük kellene, ahhoz meg termelniük kellene.

Mire a folyamatok átszerveződnének az is sok nélkülözést és éhínséget hozna létre.

Néhány cikk és téma hozzá, hogy érthetőbb és átláthatóbb legyen. Nem szükséges elolvasni, mert idemásoltam ami az érthetőséghez kell. De abban nem igazán hiszek, hogy ha nem lenne modern technológia akkor "mind meghalunk" és mobiltelefon nélkül nincsenek emberi kapcsolatok és internet nélkül semmit sem lehet csinálni. Azt se hagyjuk szerintem ki a kérdésből, hogy a technológia azon változtatott, hogy kevesebb ember adott idő alatt többet tud vele termelni. Azon országokban ahol a gazdaság kevésbé gépesített ott még ma is emberi és állati erővel gazdálkodnak, mert lehetséges.

"Az országok fejlődésével a mezőgazdaságban dolgozó népesség aránya csökken. Míg a szegény országok lakosságának több mint kétharmada dolgozik a mezőgazdaságban, addig a gazdag országokban a lakosság kevesebb mint 5%-a. Elsősorban a termelékenység hatalmas növekedése teszi lehetővé a munkaerő csökkentését."

kép: [link]

(forrás: [link] )

"Technológia története a mezőgazdaságban

Az ipari forradalom vége körül az amerikai munkások több mint fele farmokon dolgozott. Azóta a mezőgazdasági munkahelyek aránya az Egyesült Államok gazdaságában két százalék alá esett. A technológia volt az elsődleges oka ennek a változásnak."

( [link] )

A TheAtlantic cikke:

"A mezőgazdaság gépesítése (amelyet a traktor katalizált, de nem kizárólagosan) azt jelenti, hogy kevesebb gazdára van szükségünk ahhoz, hogy évente több élelmiszert állítsanak elő. Ez felszabadította az embereket, hogy olyan egyéb dolgokon dolgozzanak..."

( [link] )

Csináltak számításokat a kezdetleges megélhetésre, de az a vadászó gyűjtögető életmódra közöl egy számadatot. És nem a gazdálkodásra.

A NewScientist cikke:

"Hány ember lenne, ha nem találták volna fel a mezőgazdaságot?"

"A legvalószínűbb válasz valami 2 millió és 20 millió között van, mivel mezőgazdaság nélkül egy félnomád életmódra korlátozódnánk."

( [link] )

De ez ugye másról szól, arról, hogy tudnánk-e ma vadászatból és növény begyűjtésből megélni. Nyilván nem, mert az erdők 80%-át kiirtottuk és a maradék erdőségekben is a vadállomány az eredeti 10-20%-a csupán. Viszont az erdőségek kiirtása és mezőgazdasági területté alakítása több termőterületet is jelent és a talaj mennyisége azt mutatja, hogy van mit ennünk, tehát elegendő a mennyisége.

Egy családi kertben nagyjából a zöldségek és gyümölcsök megtermelhetőek ami azt mutatja, hogy adott területen képesek az emberek a maguk élelmiszerét előállítani. Nyilván az egyebeket mások máshol kell előállítsák. A gazdálkodásban ma már rengeteg fejlemény van, itt egy újabb példa.

A hobbyfarms.com cikke: Nincs traktorod? Használja ezt előnyére

"Nehéz elképzelni a gazdálkodást traktor nélkül, de az igazság az, hogy egy traktor nélküli gazdaság működtetése nemcsak lehetséges, hanem valódi előnyökkel is jár. Valójában napjaink legsikeresebb mezőgazdasági kertjei közül sok, köztük Conor Crickmore Neversink Farmja vagy Jean-Martin Fortier Les Jardins de la Grelinette , csak mögöttes traktort használ, vagy egyáltalán nem használ."

"Íme hat módszer, amellyel a traktor hiányát kis gazdasága javára fordíthatja."

- Kevesebb vagy nem adósság - mivel a gépek drágák

- Többféle típusú termőterület amit traktorral meg sem lehet művelni. A traktorok és más gépek a nagy egybefüggő területekre van kifejlesztve. A nagyüzemi gazdálkodók ritkán termelnek kettőnél vagy háromnál több különböző terményt, és gyakorlatilag mindent nagygépekkel csinálnak.

- Talajművelés nélküli gazdálkodás (lásd lentebb: No-Till)

- A traktor nélküli gazdálkodás előnye, hogy nem kell aggódni a fenntartási költségei és szervizköltségei miatt.

( [link] )

A műtrágya kérdése. Nyilván a kémia ipar a műtrágya fontosságát és nélkülözhetetlenségét fogja hangsúlyozni, akár fizetett cikkek formájában is. Viszont ne felejtsük el, hogy közben kifejlesztettük a bio gazdálkodást ami a mesterséges műtrágyák használata nélküli. Most itt a csalásokat és egyebeket mellőzhetjük.

Biogazdálkodás - wiki

"A közhiedelemmel ellentétben az organikus gazdálkodás hozamai nem sokkal alacsonyabbak a hagyományos mezőgazdálkodásban elérteknél. Egyes tanulmányok szerint a hozam a hagyományos 91%-a, mások szerint a 95-100% közötti tartományban mozog, közel fele akkora trágyázási és 97%-kal alacsonyabb gyomirtói költségekkel."

( [link] )

Biointenzív mezőgazdaság

"Jeavons és más támogatók szerint, ha megfelelően alkalmazzák, a biointenzív technikákat alkalmazó gazdálkodók képesek arra, hogy:

- Használjon 67-88%-kal kevesebb vizet, mint a hagyományos mezőgazdasági módszerek.

- 50-100%-kal kevesebb vásárolt (bio, helyben kapható) műtrágyát használjon.

- Akár 99%-kal kevesebb energiát használjon fel, mint a kereskedelmi mezőgazdaság, miközben az erőforrások töredékét használja fel.

- 2-6-szor több élelmiszert állítson elő közepes hozam mellett, feltételezve a gazdálkodó megfelelő szintű szakértelmét és a talaj termékenységét (amelyek idővel növekszenek a módszer gyakorlásával)

- A talaj termékenységének 100%-os növekedése.

- Csökkentse legalább 50%-kal a hasonló mennyiségű élelmiszer termesztéséhez szükséges földterületet."

( [link] )

És ilyenek is:

Talajművelés nélküli gazdálkodás (No-Till)

( [link] )

Talajmegújító mezőgazdaság (TMMG)

( [link] )

Megnéztem, hogy Magyarországon van-e akkora mezőgazdasági terület, amekkora elegendő lenne a hazai élelmiszer megtermelésére mint méret. És ez hogyan jön ki egy főre, tehát lehetséges-e egyáltalán az önellátás Magyarországon belül. Nem értek a mezőgazdasághoz ezért megnéztem különféle adatokat egy önellátónak mondható földterület nagyságára, itt van néhány eltérő méret. Aki tudja nyugodtan javíthatja.

Adat1 - 370 m²/fő

"Egyes vélemények szerint legalább 370 négyzetméter az a terület, amin elegendő élelmiszert lehet termeszteni egy személynek – és ehhez még hozzájönnek a kiegészítő részek, például a növénysorok közötti ösvények." (forrás lent: magyarmezogazdasag.hu )

Adat2 - 4000 m²/fő

"A különböző növények különböző mennyiségű helyet igényelnek, és egyes kertészguruk becslése szerint legalább 4000 négyzetméterre van szükség személyenként" (forrás lent: magro.hu )

Adat3 - 2 500 m²/fő

"Mekkora területen lehet megtermelni egy önellátó család élelmiszerszükségletét? Ha a növények megtermeléséről van szó, akkor egy hektár (10000m²) terület szükséges. Ha csak a zöldségféléket, fűszereket, kerti veteményeket szeretné megtermelni, akkor 2000 m2 elegendő." (forrás lent: onellatok.lapunk.hu )

Adat4 - 400 m²/fő

"Egy két fős család számára legalább 700-800 négyzetméternyi területben kell gondolkodni, ha a cél az önellátás." (forrás: agroinform.hu )

Magyarország adatai:

Terület: 93 000 km²

Népesség: 9 769 526 fő

Mezőgazdasági terület nagysága 1 főre (két adattal):

55% = 51 150 km² = 5230 m²/fő

76% = 70 680 km² 7200 m²fő/

KÖVETKEZTETÉS:

Magyarországon 1 főre jut 5000 m² művelhető föld,

ami 100m x 50m -es terület!

és az egy fő számára vetítve megművelhető méret gépek nélkül.

Nyilván ezen lehet bőven árnyalni, de egyáltalán nem tűnik lehetetlennek.

( [link] )

( [link] )

( [link] )

( [link] )

( [link] )