Mekkora tengerszint-emelkedés lenne az, amit az emberiség még úgy-ahogy kezelni tudna?

Végeredményben ezzel az a baj, hogy elindult a folyamat, így az nem fog ripsz-ropsz megállni és lokálisan a tengerpartokon sorra be fognak következni a katasztrófák, de folyamatosan kezelhetők lesznek, olyan értelemben, hogy számítani lehet rájuk és eleinte gátakkal lehet védekezni ellenük, illetve bizonyára lesz mód a kiürítésükre, így ha az összes jég elolvad a sarkokon, azt is kezelhetjük majd, amennyire ezt lehet egyáltalán, bár százmilliók fogják ezt keményen megszenvedni, de nem egyszerre szerencsére.

Bővebben:

[link]

Az jutott még az eszembe, hogy sejtelmem sincs, a mai előrejelzéseket miképpen számolják ki?

A gleccserek és a magas hegységeken lévő hó és jégsapkák elolvadása, - már ugye ha a Himaláján lévő jég egyáltalán elolvad - az kétségtelenül növelheti a vízszintet, de szerintem a sarki jégsapkák dominálnak, az azokon lévő fagyott víz mennyisége.

A déli sarkon egyértelmű a helyzet, ott zömmel szárazföldön van a jég, ellenben az északi sarkon meg zömmel vízen és mint az köztudott, a jéghegyek 90%-a víz alatt van, csak 1/10 részük emelkedik ki a vízből.

Azonban ha ez elolvad, a jéghegy automatikusan majdnem annyival ki is emelkedik a vízből, így semmivel nem növeli az olvadás a vízszintet, sőt, az első 10% után már csökkenti, mivel a jég térfogata nagyobb az elolvadt vízénél és ez jelentősen kompenzálhatja a déli sark jegének olvadását, mivel az északi sarké meg nem növeli, hanem csökkenti a tengerek, óceánok vízszintjét.

Nem tudom, ez bele van e kalkulálva a számításokba, szerintem nincs, mert erről még sehol sem hallottam.

A klímaváltozásnál nem a tengerszint emelkedés, ami igazán veszélyes, hanem a tengeráramlatok leállása.

A jég elolvadása nem csak a vízszintet növeli, hanem szerepe van a víz körforgalmának szabályozásában is. Ha a jég eltűnik, akkor a nagy áramlatok is leállnak, ami hatással lesz az éghajlatra és sok helyen, ahol most nincs, iszonyú szárazság lesz, képtelenség lesz növényeket termeszteni.

A jég-víz térfogat változásai és ezzel az északi sarki tengeri jég olvadása bele van kalkulálva a folyamatokba. Az északi féltekén a 3km vastag grönlandi jégmező olvadása ami jelentősen hozzá fog tenni.

A kalkulációkat egyébként úgy számolták és néhol talán még most is hogy az összes óceán területére elterülve minusz az azzal az emelkedéssel elöntött szárazföldek területe, mert ugye akkor nagyobb felület tehát kisebb vízszint emelkedés.

Hozzátenném szerintem 1-2 (5) méter szintemelkedést tudna kezelni az emberiség gátakkal és védfalakkal.

És valóban ahogy egyik előző írja kezdetben nem az elöntés mértéke hanem a klimatikus viszonyok és tengeráramlatok felborulása miatti mezőgazdasági katasztrófa lesz a legnagyobb gondunk.

Csakhogy!

Ha gátakkal és falakkal megakadályozzuk a területek elöntődését azzal "felülírjuk" a tengerszint emelkedési kalkulációkat.

Az elolvadt mennyiség ugyanakkora de a kalkulációval ellentétben nem tud akkora területen elterülni mert gátat építünk akkor értelemszerűen nagyobb lesz az emelkedés is. Tehát jóval magasabb gátakat kell építeni.

Továbbá a közelmúltig sok kalkuláció nem vagy csak részben számolt az alábbiakkal:

- Az összes tengervíz hőtágulása.

- Az elolvadó vizek a nagy tömeg miatt egy ideig egy helyen tudják tartani magukat. Erre északon is délen is rásegít a föld forgása (centripetális erővel) tehát az elolvadó víztömeg mint egy "púpot" képez és csak lassan oszlik el a világóceánokon az egyenlítő irányába. Ez viszont azt jelenti hogy az északi és déli féltekén is sokkal jelentősebb lesz az emelkedés mint azt az egyenletesen mindenhova elosztott vízmennyiség jósolja! Persze ez csak egy ideig áll majd fent mert ha már minden elolvadt akkor szépen eloszlik. De amíg van utánpótlás addig észak amerika északi meg dél amerika déli részét jelentősebben fogja sújtani és az emelkedés mértéke jóval a jóslatok felett lesz.

Tehát példa egy 10m jósolt világtengerszint emelkedés esetén NY védelméhez ezeket a + okat és a hullámverést is belekalkulálva egy 30 méteres fal kellene körben rajta. Amíg pl egyenlítői országokban elég lesz a 10m is. Mert ott meg nem lesz annyi sem az emelkedés. (Kezdetben)

"Ha a jég eltűnik, akkor a nagy áramlatok is leállnak, ami hatással lesz az éghajlatra és sok helyen, ahol most nincs, iszonyú szárazság lesz, képtelenség lesz növényeket termeszteni."

Sok helyen meg, ahol pont a jelenlegi tengeráramlatok miatt száraz az éghajlat, lehetővé válik növényt termeszteni.

"Ha a jég eltűnik, akkor a nagy áramlatok is leállnak"

De leállnak e?

Az áramlatokért elsősorban a Föld forgása a felelős, kissé hasonlóan, mint az uralkodó légáramlatokért, a Passzát és a monszun szél kialakulásáért.

Az lehetséges, hogy az áramlatok megváltoznak, átrendeződnek, de le nem állhatnak, hiszen a Föld forgása nem áll meg, így tengeráramlatoknak is lennie kell a továbbiakban is mindenképpen.

A déli féltekén túl nagy változás sem lesz, hiszen a trópusi nyugati irányú tengeráramlás kompenzálására az Antarktisz térségében csak keleti áramlás lehetséges ellenhatásnak, az északi félgömb bonyolult áramlatai változhatnak esetleg meg, itt ugye az amerikai földrész sokat keresett 'északnyugati átjárója' nem létezik, így a trópusokon keletkező tengeráramlások ellenhatására északon sokkal bonyolultabb ellenáramlatok formáját veszik fel és ez valóban könnyen változhat, de biztosan nem fog megszűnni, mert ha zárt rendszerben valahonnan elfolyik a víz, valahonnan oda is kell folynia..

"Mekkora tengerszint-emelkedés lenne az, amit az emberiség még úgy-ahogy kezelni tudna?"

Sajnos még egy kicsihez is nagy anyagi ráfordításra van szükség. Ott van Velence amit egyre gyakrabban önt el a víz. Persze még többnyire sekély, de már ez is probléma. Máshol meg tengerparti felépítményeket kell csinláni és szerintem nem sok helyen csinálnak ilyeneket előre.

Egy olasz lapban:

[link]

"Magas víz Velencében: hogyan változott a helyzet"

"A 2001-től 2021-ig terjedő éveket elemezték, ebben a 20 évben jelentősen megnőtt a város víz alatt eltöltött órák száma. 2001-ben és 2002 -ben a grafikonokon szereplő számok nullák voltak. 2016-ban 55 óra volt az időzítés, ebből 49 óra 75 cm felett és 6 óra 80 cm felett. Az előrejelzések szerint 2022-ben Velence városa 261 órán át lesz víz alatt . Becslések szerint 201 órán át a 70 cm-t, 60 órán át a 80 cm-t is meghaladja a víz."

[link]

Ez meg 2018-as kép:

[link]

[link]

Ez általában lokális probléma. Ha Velencét nézzük, ott az épületek eleve süllyednek és lassan már a meglevő vízállás is problémás. Tulajdonképpen az épületek már most is víz alatt vannak. Hollandiában is hasonló a helyzet, csak ott egy egész ország van ilyen helyzetben. Persze mindkettő mocsaras helyre épült, ezért nem is csoda, ha a tengerszint emelkedést azonnal megérzik. Aztán New York, New Orleans, Houston mind part menti városok, alacsonyan vannak, így pár méter vízszint emelkedés már problémát okoz. Aztán ott van Tenerife. 30 méteres hullámok rendszeresen, kábé évente kétszer kitakarítják a part menti házakat. Nem is foglalkoznak vele, ez náluk természetes. Vagy be sem költöznek ezekbe a házakba, vagy a vihar előtt kipakolnak mindent, majd a vihar után vissza.

Tehát elbukunk néhány nagyvárost, de egyébként nagy problémát nem jelent. Esetleg pár országot, amik eleve alacsonyan fekszenek.

Velencében tényleg probléma a süllyedése is és a tengerszint emelkedése is, bár ezek kicsik éves viszonylatban. További nagy gond, hogy a szél a vizet befújja Velencébe. Velencénél az okok valóban összetettek. Velencénél építenek elvileg egy zárható zsilipet, amit elkezdtek már 2003-ban és még most sincs kész. Hogy miért nincs kész az megint más, de az egyre gyakoribb áradások mellett ez nem valami jó.

Velencében valóban a süllyedése is az egyik probléma viszont a kérdésre a gyakorlati része miatt mégis egy jó válasz:

>>> "Mekkora tengerszint-emelkedés lenne az, amit az emberiség még úgy-ahogy kezelni tudna?"

Persze máshol szépen megépültek gátak - szóval arra is van példa.

Amúgy maga a tengerszint lassan emelkedik évente csak 2-4 mm. Még 10 év alatt is csak 2-4 cm környéke és az nem sok. Velencénél több tényező is ott van amiért is problémásabb.