Az IQ csak racionális szám lehet?

> Az IQ csak racionális szám lehet?

Az IQ skáláját úgy alkották meg, hogy a releváns értéke, illetve a mérési pontosságot figyelembe véve lehetőleg egész számmal lehessen kifejezni. (Hogy most valakinek 123 az IQ-ja, vagy 123,8; azt nem lehet ilyen pontossággal mérni, és nulla jelentősége lenne ekkora különbségnek, ha mégis. Már annak is kevés relevanciája van, hogy valakinek 120-as vagy 130-as az IQ-ja.)

A gyerekkori IQ-t úgy mérik, hogy ha van pl. egy 6 éves gyerek, aki olyan mentális képességekkel bír, mint egy *átlagos* 7 éves gyerek, akkor az ő IQ-ja 7/6 = 1,166… = 116,6 (%?). (Nyilván nem teljesen százalékról van itt szó, inkább csak egy 100-zal való szorzásról, hogy érdemben ki lehessen fejezni egész számmal, de ez tulajdonképpen csak kerekítés.)

A felnőttkori IQ-t meg úgy mérik, hogy az intelligenciát – ahogy gyerekkorban a fenti módszerrel ilyennek is látszik – normál eloszlásúnak tekintik, az átlagot 100-ban határozták meg – ahogy gyerekkorban is így van definíció szerint –, a szórásnak meg egy kvázi önkényes értéket választottak, jelenleg leginkább 15-öt szokás szórásnak venni. Innentől megnézik, hogy egy adott tesztet hányan tudnak kitölteni az adott pontszámnál nem kisebb eredménnyel (kijön, hogy valaki a tesztkitöltők 81,9%-nál jobb eredményt ért el), és ebből a gyakoriságból számolják vissza, hogy akkor ő hol is van a Gauss-görbén (kijön, hogy ez 0,9113… szórásnyira van az teljes átlagtól, így az ő IQ-ja 100+15*0,9113…=113,67…).

A gyerekkori IQ-nál attól függ, hogy az időt mennyire vesszük pontosnak. Nyilván az idő lehet irracionális szám is. Az más tészta, hogy kerekíteni szoktunk. A felnőttkori IQ-nál a kitöltések száma ugyan egész, de a megfelelő képletek miatt a kapott érték valószínűleg irracionális szám lesz.

> Szerintem a helyes válasz az, hogy a IQ eleve egy ostobaság

Nem, ez nem válasz a kérdésedre, miszerint lehet-e az IQ irracionális szám.

> mert az értelmi képességet nem lehet számmal jellemezni

Mégis sikerült. Lásd fentebb. Hogy ez neked ez a szám nem elegendő az értelmi képességek *teljes* leírásához az egy dolog (számomra sem). De kétségtelenül a mentális képességek egy részéről ad számszerűsített értéket az IQ-teszt. Azt is lehet vitatni, hogy ennek mekkora jelentőséget kell adni, de ettől még számmal jellemez mentális készségeket.

> Úgy kellene az IQ-t definiálni, hogy az illető értelmi színvonala mennyi közelíti a társadalmilag elvártat.

Egyrészt az IQ önmagában is – jobb híján – egy viszonylagos érték. De legalább adott koron, adott kultúrán belül valamennyire mégis objektív. A társadalmi elvárással csak behoznánk egy még szubjektívebb aspektust. Másrészt egy ilyen mérőszám lehet, hogy sokkal többet mondana el a társadalomról, kultúráról, politikáról, miegyebekről, mint ténylegesen egy adott egyén értelmi képességeiről.

De a jelenlegi IQ itt is hasznos lenne. Ha meg tudod mondani, hogy mennyi a társadalmilag elvárt értelmi színvonal, akkor mondjuk egyszerűen csak elosztod az egyiket a másikról. De rögtön borul a dolog, ha a kormány kitalálja, hogy nem közepesen képzett emberek kellenek, akik autókat szerelnek össze, hanem a gazdaságpolitikát innentől a innovációra kell építeni, akkor rögtön teljesen más lesz az elvárt értelmi képesség, így az általad kitalált mérőszám sem fejez ki már semmit. Ha a következő kormány meg kitalálja, hogy márpedig földet kell művelni több évszázaddal régebbi eszközökkel, akkor meg megint más lesz az elvárt értelmi színvonal.

Aligha fejez ki bármit egy egyénnek egy viszonylag változatlan tulajdonságáról egy olyan mérőszám, amit gyökeresen más értékűvé tesz a politikai szélkakas forgása.

> Annyit akarok csak mondani, hogy ezek az IQ tesztek azt mérik, hogy a te értelmi képességeid olyanok-e, amilyet a társadalom elvár.

Nem. Az IQ azt méri, hogy a te értelmi képességed jobb-e vagy rosszabb-e az átlagnál, és mennyivel jobb vagy rosszabb. Hogy mit vár el a társadalom, az nincs benne a képletben.

> A hozzám hasonló nagyon okos embereket lepontozzák, mert a mi tudásunk nem olyan, amit a társadalom elvár.

Ezért az itt adott válaszokra adott pontszámokból nem is lehet IQ-t számolni. Nincs köze a két dolognak egymáshoz (az intelligenciának ahhoz, hogy egy adott válasz mennyire meggyőző, mennyire konformista, hogy valaki heves érzelmeket kiváltó, vagy éppen semleges témákban írogat-e választ).

> Szokásodhoz híven egyesével kiragadod a mondatokat a kontextusukból

A kontextust is figyelembe veszem, pusztán szeretem jelezni, hogy pontosan mire is reflektálok. Sok félreértésnek szokta elejét venni.

> Az értelmi képesség számszerűsítéséhez elengedhetetlen annak a közlése, hogy mit tekintünk értelmi képességnek.

Ilyen szempontból valóban. Az IQ-teszt az értelmi képességek közül az intelligenciának nevezett képességet méri. Ez nyilván benne van a nevében. Vannak más tesztek is a világban, amik öröklött, vagy szerzett értelmi képességeket mérnek. Pl. van rövidtávú memória teszt, van szövegértés teszt stb…

Vannak olyan képességek, amiket nehéz mérni. Az intelligencia egyfajta problémamegoldó képesség. Lehet tesztet csinálni adott logika mentén feladatokkal (problémákkal), és meg lehet nézni, hogy hány jó megoldást ad rá valaki. Egy jó tesztben van megoldás, egy megoldás van, megvan a logika, ami alapján az adott válasz a jó megoldás. Az intelligencia pont azt méri, hogy hogyan jutsz el egy számodra ismeretlen természetű problémától – aminek a megoldására nincs kész recepted, sőt a probléma mibenléte sem ismert számodra – a megoldásig. Hogyan ismered fel a mintát, a rendet abban, ami első látásra lehet, hogy kaotikusnak tűnik. Ezt jól lehet mérni. És nem, a mérésen belül már nincs szerepe annak, hogy a társadalomnak vannak-e elvárásai, és ha vannak, mik azok.

De ott a kreativitás. Na azt már sokkal nehezebb lenne mérni, mert nem lehet jó és rossz válaszokat tartalmazó tesztet készíteni rá. A kreativitásnak pont az a lényege, hogy valami teljesen újszerű dolgot találsz ki, amire valószínű még a teszt megalkotója sem gondolt. A kreativitás is van olyan fontos tulajdonság, mint az intelligencia, csak éppen sokkal képlékenyebb, kevésbé egzakt terület.

Hogy miért az IQ az, ami közismerté vált? Valószínű a fentiek miatt. Azért egy eléggé általános és sok terülten szerepet játszó képességről, készségről van szó, ami jellegénél fogja még jól is mérhető. Lehet, hogy kicsit túlértékelt, de ettől még fontos tulajdonságról van szó. Az, hogy az IQ-ba ki mit lát bele, mennyire tartja fontosnak, az valóban szubjektív és lehet társadalmi elvárással színezett. De az IQ-teszt eredménye maga, az IQ számban kifejezett értéke ettől még a lehetőségekhez képest objektív jellemzője egy egyénnek, függetlenül a társadalomtól.

De te szűkítetted le a témát az intelligencia hányadosra (IQ-ra), hogy ez legyen a diskurzus tárgya – amúgy már régen messze elkanyarodtunk attól a kérdéstől, hogy mindenképpen racionális szám-e –, szóval nem igazán értem, hogy akkor miért problémás, ha az általad felvetett kérdéskörről beszélgetünk, és miért nem a mezei pockok szikes talajon való szaporodásáról.

"Az értelmi képesség számszerűsítéséhez elengedhetetlen annak a közlése, hogy mit tekintünk értelmi képességnek."

Te mit tekintesz értelmi képességnek? Vagy másképp: Mit kellene mérni, ami szerinted sokkal inkább (vagy kevésbé) elvárt?

"A hozzám hasonló nagyon okos embereket lepontozzák, mert a mi tudásunk nem olyan, amit a társadalom elvár."

A te tudásod milyen?

Persze lehet olyan teszteket csinálni, hogy mindenki olyan feladatokat kap, amiben jó. Az egyik logikai feladatokat old meg, a másik szépen fest, a harmadik meg tud enni egy üvegpoharat. Ennek mi lenne a célja? Hogyan kapcsolódik ez a társadalmi elváráshoz?

„ÉS elárulod, hogy miben vagy annyira okos, mert az ide kiböfögött kérdéseidből inkább az derül ki, hogy kb. egy 6 éves gyerek szintjén megragadtál.”

Na, azért ne túlozzunk, az egysejtű értelmi képességeit sem éri el, ez a tökkelütött még madárijesztőnek is hülye lenne.

Egyébként, hiába beszélek? Ne írjatok semmit ennek a birkának! Vegyétek már észre mi a célja, az, hogy mindenkibe belekössön.

Nem akarom feed-the-troll, csak próbálom megérteni (bocsi, ez már eléggé off).

Az IQ teszt által (kb) mért értelmi képességet úgy is fogalmazhatjuk, mint a valós helyzetekben való megfelelés, alkalmazkodás, egy cél gyors és hatékony elérésének képessége a többiekkel együtt vagy akár velük versengve. Na most ha valaki úgy "nagyon okos", hogy a többiek azt nem értékelik, az azt jelenti, hogy a (valamilyen értelemben) magas értelmi képessége nem nyújt előnyt neki vagy a környezetének, csoportjának. Innentől viszont felmerül a kérdés, hogy ha egy képesség nem ad valamilyen előnyt, bármi pluszt, akkor miért kellene nagyra értékelni. Ha így nézzük, akkor teljesen érthető, hogy "a hozzá hasonló nagyon okos embereket lepontozzák, mert a tudásuk nem olyan, amit a társadalom elvár."

Ha valaki adni tud valamit (egy felfedezést, megoldást valamire, szépen táncol vagy énekel, stb.), azt értékelik. Te mit tudsz adni? :)