Miért nem foglalkozunk (pl az űr helyett) a sajánk bolygónk óceánjaival, tengereivel, nagyobb vizek élőlényei felfedezésével?

#9 nem tudhatód, hogy miből lesz később haszon, miből nem. Ez az összes alapkutatásra igaz. A fizika jobb megértéséhez jelenleg két fő kutatási terület tartozik. Az egyik a szubatomi színt a részecskegyorsítókban, a másik a relativisztikus színt az űrkutatásban.

Mind kettőre szükség van a mindenség elméletének, a fizika egyetemes törvényeinek megfejtéséhez.

Hogy ez milyen gyakorlati felhasználásokkal járna? Nem tudjuk. Senki nem gondolkodott mikrohullámú sütőben az elektromágnesesség tanulmányozásának hajnalán. Vagy GPS-re az első atomórák megalkotásakor.

#12

Nem, nem hasonlít. Próbáld meg értelmezni, amit a 11. válaszoló írt! Honnan tudod, hogy a távoli galaxis kutatásából nem lesz egyszer a gyakorlatban hasznosítható tudás??? (Például a nagyon távoli galaxisok vizsgálatával az Univerzum keletkezéséről, korai fejlődéséről kaphatunk információkat. Azzal meg a fizika alaptörvényiről tudhatunk meg többet. Az meg még lehet, hogy egyszer hasznos lesz...)

A szembeállítás meg azért is értelmetlen, mert sok esetben egymás mellett végezhető a kettő, akár ugyanazzal az eszközzel.

(Amúgy az feltűnt, hogy nem is létezne aszteroida kutatás, ha a 17-18. században a tiedhez hasonló érvekkel ellehetetlenítették volna a csillagászatot???)

Az a baj, hogy mindenki csak arra akar költeni, amit már ismer.

Ebből lesz Szifon12 - de NEM lesz semmiféle alapkutatás.

"Megcseszheted a kutatásodat, ha egy nem észlelt aszteroida tönkre vágja a bolygón az életet. Akkor melyik fontosabb? Az 1 pixel méretű galaxis ?"

Mégis miért próbálsz hamisan úgy tenni, mintha ezek egymást kizáró dolgok lennének?

Na vegyük sorjában.

Kérdező, az a látszat, amit te gondolsz. Azt elhiszed, hogy az óceánok alig 10%-át ismerjük. De nem gondoltad meg, az űr hány százalékát. Nos nagyjából nulla százalékát.

A lényeg, hogy minden mindennel összefügg. Vizsgálhatod a fát például egy darabig. De előbb utóbb az erdővel is kell foglalkoznod. És ha nem foglalkozol a talajszerkezettel, a vizekkel, a légkörrel és másokkal, a fáról alkotott tudásod megreked, nincs tovább. Ma ott tartunk, hogy a földi világunk jobb megértése nem lehetséges az űr vizsgálata nélkül. A dolgokat lehetőleg olyan sokrétűen kell vizsgálni, mailyen mértékben csak lehet. És arányosan.

#8-hoz. Pedig a probléma rendkívül egyszerű. A természet egyik fontos törvénye az erőtörvény. És ez érvényesül itt is. Vannak olyan területek, ahonnan nem nagyon lehet elvonni, ilyen például a villamosvezető, vagy gépipar, mert azonnal látszik és robban. Az oktatásnak például nincs ereje, a tudománynak se, mert a művelői el vannak foglalva a tevékenységükkel, nem jól szervezettek, a hatás pedig csak sokkal később érvényesül. A politika mindig ezt méri fel, és onnan viszi a pént.

#15

Meg akkor is, ha például a globális felmelegedés miatt élhetetlenné válik a bolygó. Meg akkor is, ha például egy olyan kórokozó terjed el a földön, ami ellen nem tudunk hatékonyan védekezni. Meg akkor is, ha egy olyan fenyegetés veszélyezteti a bolygót, amit csak úgy tudunk elhárítani, ha kutatjuk a fizika alapvető szabályait, például a távoli galaxisok kutatásával.

(Megjegyzem, akkor is megcseszhetem, ha egy észlelt aszteroida vágja tönkre a bolygón az életet...)

Amúgy te szoktál félretenni pénzt? Vagy mondjuk szórakozásra költeni? Miért nem bolygóvédelemre költöd? :o Megcseszheted a szórakozást, ha egy aszteroida tönkrevágja a bolygón az életet!

Ja, még mindig nem válaszoltál a kérdésemre: leesett már, hogy ha 3-4 száz éve ez a hozzáállás uralkodott volna, akkor nem is tudnál arról, hogy azsteroidák léteznek?