Találtam egy értelmes példát a félrezárójelezésre?!

Whiskys üveg alján már látod a belegravírozott számokat és betűket?

Általában akkor jól kivehető, ha üres az üveg.

""transz(szibériai[a)/o]k" ami azt jelenti, hogy "transzszibériaiak vagy transzok""

Na, de ezt mitől így kell írni? Szerintem csak simán transz(szibériaia/o)k.

Te 6 évig nézegetted ezt a kérdést, mire annyi impulzus összejött benned, hogy kipattant a fejedből ez az újabb kérdés?

Ilyenkor néha eszembe jut, hogy elég baj, ezek az emberek névtelenül köztünk élnek, autót vezetnek, baltát vehetnek favágáshoz és még sorolhatnám.

#6

Az a bajod, hogy a kérdezőnek vannak önálló gondolatai veled szemben?

Tök jó látni, hogy valakinek annyi állandóság van az életében, hogy még hat év múlva is ugyanaz a probléma foglalkoztatja.

Szerintem nézzünk vissza újabb 6 év múlva, hátha addigra kiérlelsz valamit.

A zárójeleket a matematikában – több más alkalmazáson kívül – csoportosításra használják, a műveleti sorrend megváltoztatására. A zárójelbe tett kifejezést kell előbb kiértékelni.

Ergo a zárójelbe tett kifejezésnek önmagában is értelmesnek kell lennie, illetve a kifejezésnek a zárójel kiértékelése után is értelmesnek kell lennie.

A zárójelek mindig párt alkotnak, a csoportosítás határait jelölik.

x O ( y P [ z ) Q v ] R w

Ebben az esetben a kerek zárójelben lévő kifejezés tartalmaz egy értelmezhetetlen, pár nélkül nyitó zárójelet: y P [ z

A kiértékelés utáni kifejezés meg egy nyitó zárójel nélküli berekesztő zárójelet: x O k Q v ] R w

Ha a szögletes zárójeltől indulunk, akkor detto: z ) Q v

Illetve a kiértékelés után: x O ( y P k R w

~ ~ ~

1. Minden nyitó zárójelhez tartoznia kell egy berekesztő zárójelnek és viszont.

2. Minden berekesztő zárójel az utolsó megnyitott zárójelet kell, hogy bezárja.

Egy zárójel jellel is lehet több szintű csoportosítást csinálni, és a fentiek miatt az értelmezés egyértelmű (nota bene a programnyelvek 99,9%-a csak egyféle zárójelet használ):

a - ((b - c) - (d - (e - f) - g)) - (h - j)

A hagyományos jelölésben a különböző jelek (kerek, szögletes, kapcsos) csak vizuális segítséget adnak ahhoz, hogy melyik nyitó zárójelhez melyik berekesztő zárójel tartozik. Ez nem önkényes, minden zárójelnek megvan a maga párja, és ha a nyitó zárójelet egy bizonyos jellel jelölöm, akkor a párját kell ugyanolyan jellel jelölni. Vagy így: 1/[2*(3-4)+5] . Vagy így: 1/(2*[3-4]+5) . Ez utóbbi ritkábban fordul elő, de van, aki így használja.

És van ez: 1/[2*(3+4]-5)

Ezt nem megfejteni kell, nem definiálni kell – semmi szükség ilyen jelölésre –, hanem szimplán csak ki kell javítani.

~ ~ ~

> x O ( y P [ z ) Q v ] R w

> nem más, mint

> (x O (y P z) R w ) Q (x O v R w )

Teljesen felesleges és önkényes ez a „megfejtés”. Ennyi alapon lehetne ez is:

(x O y R w ) P (x O z Q v R w )

~ ~ ~

De ne törd ezen tovább a fejed, annyi értelmes dolgon lehetne gondolkodni. Ez semennyire nem értelmes.