Kinek mi a véleménye az evolúciós elméletről?

Szerintem jó cucc! :P

#7

Érdekes cikk!

"Szerintem genetikailag kéne meghatározni a fajokat"

Ez alatt mit értesz?

Az evolúció elsősorban nem természettudományos elmélet. Nem talált leletekből és kutatási eredményekből következtettek ugyanis az evolúciós folyamatra, hanem mindezt egy filozófiai meggyőződés előzte meg, melyet utána a megfelelő leleteket kiválasztva igyekeztek látszólag több, valójában kevesebb sikerrel alátámasztani. Ez a filozófiai meggyőződés pedig elsősorban egy olyan materializmus, amely az anyag örökkévalóságából indul ki, az anyag minden, ami volt, van és valaha lesz. Az evolúció legfontosabb törvénye az uniformitás törvénye. Az uniformitás, másnéven az egyformaság elve alapján a jelen a múlt kulcsa, a természeti folyamatokban a sok millió év alatt semmi sem változott, a múlt megértéséhez egyszerűen csak a jelent kell vizsgálni, majd visszavetíteni a múltba. Mivel az egész elmélet egy alapvetően materialista filozófiára épül, nem vesz tudomást, illetve kizárja a csodák lehetőségét, valamiféle Természetfeletti Erő beavatkozását. (Számos borzalmas történelmi eseményt és azokat kiváltó vélekedéseket is a nagy tévedés, az evolúció számlájára írhatunk: kommunizmus, rasszizmus, ateizmus, nácizmus, Hitler mészárlásai, stb.) (vö: [link] )

A fejlődéselmélet alapvető kiindulási elve az uniformitás. Ez az első és legfontosabb ütközési pont a bibliai teremtéstörténettel. A bibliai őstörténeti geneológia nem egyeztethető össze az uniformitás elvével, miszerint a jelen a múlt kulcsa. Az utóbbi inkább az idő kezdetén való teremtettséget és a katasztrofizmus elvét vallja, melyet elsősorban geológiai és biológiai kutatások eredményeire, másodsorban pedig a bibliai történetek hitelességére épít. Ilyen a Noé idejében emlegetett özönvíz, későbbi jégkorszakok, vulkánkitörések, stb. Ezek közül egyelőre vegyünk egyetlen példát, s vizsgáljuk meg, hogy az evolúció vagy a teremtés modelljébe illeszkedik. Nézzük a vízözönt, és Noé bárkáját. A teremtésmodell azzal számol, hogy volt a már említett világméretű özönvíz, amely heves geológiai mozgásokkal járt együtt. Ez magyarázza azt a tényt, hogy rengeteg, több rétegen át húzódó úgynevezett polystriatalis fosszília létezik. Hogyan lehet egy vastag kőzetréteg több ezer éves, ha van olyan fosszília, ami áthúzódik rajta? Egyértelmű, hogy lebomlott volna, vagy a különböző lebontó szervezetek eltávolították volna. A föld történetében volt egy olyan esemény, amely a szárazföldi fajok 95%-át elpusztította. Világos, hogy ez világra kiterjedő kellett, hogy legyen, mint az özönvíz. Még az evolúcióelmélet alapján is az emberiség történelmében volt egy úgynevezett diluviális korszak, amely időszakban nagyon nedves volt a fold felszíne. Ezért, az antedeluviális korszakban ezek a vizek visszaszorultak, és ezért kényszerültek le a majmok a fákról, és emberré egyenesedtek fel. Kérdés, mi is volt ez a víz mennyiség? Az özönvíz egy lehetséges jelölt, ezt alátámasztandó, hogy a 12. században Marco Polonak hatalmas belvizeken kellett áthatolnia, amikor Kínába akart eljutni. Ennek nyomai még láthatók a felszáradó Csád, illetve Aral tónál, mint például egy rozsdás teherhajó roncsa a sivatag közepén... A bárka építménye a rengeteg téves ábrázolás ellenére, s a bibliai adatok alapján valójában nem is hajó alakú volt, hanem inkább egy hatalmas téglatest olyan tulajdonságokkal, hogy a vízi hullámzás által kiváltott akár hatvan fokos megdőlést is kibírta anélkül, hogy felborult vagy elsüllyedt volna. Stabil bárka volt, űrtartalma száz vonatvagonnak felelt meg.

Evolucionista oldalról felmerülhet két ellenvetés Noé történetével kapcsolatban. Ha egyetlen család élte csak túl a világméretű pusztulást, akkor mindnyájunknak Noétól kell származnia, ez pedig, ha körbenézünk a bolygón szinte lehetetlen. A molekuláris genetikában azonban megfigyelhető, hogy az emberiség történelmében történt egy úgynevezet csőnyak hatás (bottleneck effect), ami azt jelenti, hogy genetikai állománya nagymértékben beszűkült. Ez például az alapító hatásnak tudható be (founder effect), amikor ugyanis egy nagyobb populációból egy sokkal kisebb alpopuláció kiszakad, és csupán a magára jellemző genetikai állományt viszi magával. Később az a populáció amit ő alapít, annak a genetikai állománya csak magára lesz jellemző. Ezt a bibliai történet alátámasztja (1Móz. 6-9-ben) Noé és az özönvíz történetével. (Ha tovább megyünk a DNS-kutatásban, és Noét esetleg merészen Ádámra és Évára vezetnénk vissza, ennek is van biológiai alapja. Megbecsülhető az úgynevezett "mitokondriális Éva" kora. A mitokondrium az egy energiatermelő sejtszervecske, aminek saját DNS-e van. Megvizsgálták, hogy ez a DNS milyen gyakran mutálódik, és a mutációs sebességet kiszámoltak több szemszögből nézve. A mitokondriális Éva az a nő, akitől a ma élő összes ember mitokondriuma származik, ezen embereknek ráadásul egyféle a mitokondriális DNS-e Lehet hogy az ő idejében egynél több nő hordozta ezt az egyféle DNS-t, ám a lényeg az, hogy csak egyféle volt. Körülbelül ötven ember mitokondriális DNS-ét mintául vették, és kiszámolták a legnagyobb szekvenciális eltérést. A mutációs sebességet sikerült megbecsülni (heteroplazmia alapján). Az érdekes az, hogy a mutációk számának tudatában és a mutációs sebesség birtokában a mitokondriális Éva korát kiszámolták, hogy ez kb. 6500 év). Az evolucionista tudósok másik problémája Noé történetével, hogy egyetlen család hogy is szedhetett össze mindenféle állatot a földről, levegőből, és például a hatalmas, veszedelmes állatokat, hüllőket hogyan gyűjthette össze Noé – ez az emberi képességekhez mérten lehetetlen. Erre a válasz egyszerű. A Biblia, amikor a teremtéstörténetet leírja, azt mondja, hogy Isten megteremtette a növényeket és állatokat saját nemük szerint, külön-külön. Ez annyit tesz, hogy kezdetben már voltak például macskafélék, kutyafélék, természetesen egysejtűek is, mindenféle madárfaj külön-külön, stb. Ezek egységes csoportok, melyek között nincs genetikai átjárás. Noénak nem kellett minden egyes állatfajtából egy-egy párt keresnie. Elég volt, ha egyetlen fajból választott ki egy fiatal állatpárt, veszedelmes hüllők tojásait, amelyek túlélték az özönvizet a bárkán. Egy fajba ugyanis több száz fajta is tartozhat, a fajokon belül pedig történhet fajtabeli variáció. Ezen kompresszió szerint tehát Noénak kevesebb állatot kellett felvinnie a bárkára. Miután ugyanis véget ért a katasztrófa, (s itt egy nagyon halvány ponton az evolucionista kutatók akár átfedést is megfigyelhetnek) a fajok ismét, Isten parancsára benépesítették a földet, és új élőlények is megjelentek. Na de ha minden faj egy-egy állatpárja ismét benépesítette sok százezer más állattal a földet, akkor alapvetően ezzel a bibliai történettel is némileg alátámasztjuk az evolúciót? Nem. Az evolúció ugyanis azt mondja ki, hogy minden egyes élőlény, minden egyes faj ugyanattól az őstől származik, a legegyszerűbb testfelépítésű egysejtűektől rengeteg idő alatt. A ma élő összes faj eszerint egy másiknak a rokona.

Evolucionista ellenvetés lehet például az is, hogy biológiailag az ember és a majom közös őstől származik. Ha tehát teremtéshívőként azt állítjuk, hogy egy fajon belül különböző fajták jöhetnek létre egymástól akár sok különbséget mutatván, akkor a majom és az ember is származhat közös őstől. Ez elméletileg így van. Gyakorlatilag viszont, s ebben minden biológus, akár evolucionista, akár nem, egyetért: az ember rendelkezik olyan értelmi és verbális képességekkel szerveit és minden egyéb képességét tekintve, melyek a majomban még potenciálisan sincsenek jelen. Egy csimpánzcsalád tovább fejlődésére tehát várhatnánk még sok ezer évet, testfelépítését tekintve talán változna, de a beszédre soha nem lenne képes. Az ember emellett sok-sok mindenben különbözik az állatvilágtól: van zenei, művészeti, szépirodalmi érzéke, képes az absztrakt gondolkodásra, képes az orvosi, műszaki és természettudományok révén sok mindent elérni és felépíteni – például ő az egyetlen faj, amely egy másik bolygóra eljutott, illetve vallásos érzéke révén egyedül ő képes arra, hogy kapcsolata legyen Istennel.

Azok a leletek, amelyekkel az ember evolúcióját hivatottak magyarázni nagyon hiányosak, noha az ember és a majom évmilliókig éltek. A legteljesebb állítólagos emberelőd maradvány, a Lucy csupán 40%-ban teljes. Sok vita folyik pl. arról, hogy az orángután illetve a csimpánz áll közelebb az emberhez, illetve hogy az Australopithecusok az emberig vezető úton voltak, avagy oldalágat alkottak, valamint az is, hogy a neandervölgyiek (akik az embernél is nagyobb agykapacitással rendelkeztek) emberelődök voltak vagy csak mellékvágány, habár egyre több bizonyíték van arra hogy egy fajt alkottunk velük, a kevert leletek révén.

Miután megoldottuk Noé „állat-problémáját”, a fejlődéselmélet oldaláról újabb ellenvetések támadnak a bibliai történeteket cáfolandó. Mint már említettük, nem csak biológiai, hanem geológiai elképzelések is élnek evolúcionista körökben. A fent említett bibliai teremtéstörténetet, Noé történetét, és a föld bibliai alapon is(!) körülbelül hatezer évesre becsült korát geológiai kutatási eredményekkel igyekeznek megcáfolni. Az evolucionista geológia szerint a föld körülbelül 4,6 milliárd éves. Vizsgálják a kőzetrétegeket, melyek korát meghatározzák különböző kémiai módszerekkel, melyekre később még kitérek. Egy-egy réteg, minél mélyebben van, annál idősebb, hiszen a hosszú évmilliók alatt egyéb, új rétegek rakódtak rá, s szilárdultak meg szépen sorban – mondja az evolúcionista geológia. Az elmélet logikájával nincs is alapvetően probléma, hiszen a kőzetrétegek valóban így alakulnak ki, azonban amivel probléma van, az a folyamatok becsült időtartama. A vizsgálat, amellyel az egyes kőzetrétegek korát vizsgálják, (radioaktivitás vizsgálata, szénizotópok keresése, egyéb kémiai összetevők feltérképezése) számos hibát rejt magában. A teremtéskutatók rájöttek ezekre az ellentmondásos eredményekre. Gyanakvásuk elején, az 1980-ban a Szent Helens vulkán kitörése után 10 évvel a megszilárdult, friss vulkáni kőzetből mintát vettek, s evolucionisták irányítása alatt lévő laborba küldték vizsgálatra. A laborban a kőzetet azonban többezer évesre becsülték. Kutakodtak tovább a vizsgálatok helyességét illetőleg. Két nagyon fontos és szembeötlő tényre jöttek rá. A legtöbb kőzetből néhány évezred alatt a hélium teljesen eltűnik. Az evolucionisták által vizsgált kőzetekben azonban, melyeket több millió, vagy milliárd évesnek mondanak, előfordul a hélium. A kormeghatározás problémái más helyen is megmutatkoznak. A kőzetrétegek megszilárdulásához például egyáltalán nem kell több millió év, ahogy egyes geológusok állítják/állították. Vannak ugyanis olyan példák, mint a Grand Canyon, ahol sok különböző földtani réteg helyezkedik el egymás fölött, melyek korát sok millió éves különbségre becsülték meg a tudósok. Azonban egyszerűen belátható, hogy ha például 10 millió évvel ezelőtt megszilárdult egy kőzetréteg, majd miután a friss réteg ráhelyezkedett példának okáért 5 millió évvel ezelőtt, akkor az alsó rétegnek, amikor a kőzetlemezek mozgásnak indultak, és felgyűrték a különböző életkorú rétegeket, össze kellett volna törnie, repedeznie, hiszen már millió évekkel ezelőtt megszilárdult. Ez azonban nem történt meg. Számtalan természeti képződményen láthatunk akár „S” alakú kanyarokat is repedések (pl.a Tullon folyónál), törések nélkül. Az evolucionista geológusok kormeghatározására, és becsléseire, jóslásaira számos ellenpéldát mondhatunk még. Megfelelő körülmények között például sem a cseppkövek kialakulásához, sem a tárgyak, élőlények megkövesedéséhez nem kellenek évezredek. (Egy angliai alagútban beszakadása után 30 évvel embernagyságú cseppköveket találtak; ugyancsak Angliában egy barlangban bizonyos fizikai-kémiai körülmények között akár pár hét alatt megkövesednek a tárgyak, stb.)

A föld korának meghatározásakor tehát számos hibát követnek el. Már a körkörös logika, mellyel dolgoznak, az is hagy kivetnivalót maga után. Az evolúció egy bizonyos sorrendet feltételez, hogy az élőlények milyen sorrendben alakultak ki egymásból. Ha jó helyen találnak egy fosszíliát, akkor a fosszília jelenléte alapján bizonyos korúnak ítélnek meg egy kőzetet. Másutt ugyanolyan kőzetben talált élőlényt ugyanolyan korúnak ítélik meg, amilyen a kőzet amiben megtalálták. Ebből a körkörösségből, mely számos hibát tartalmaz, nincs kiút. Számolási hibákra is találunk példát. A Grand Canyon esetében például a „hegyek” tetején található kőzet háromszáz millió évvel idősebb, mint az alján található réteg. Az egész Grand Canyon kora különböző számolási módszerekkel gyakran különböző korúra jön ki, akár 7,6 milliárd évesre is (noha a föld általuk becsült kora 4,6 milliárd év).

Az evolúció elmélete tehát egy materialista filozófiai meggondoláson alapul. A teremtéskutatás intelligens tervezéssel, a Természetfeletti csodával határos alkotói munkájából indul ki. A teremtéskutatást gyakran vádolják azzal, hogy eredményei és megfontolásai vallási alapúak, áltudományosak. Ezt a fentiekben teremtéskutató természettudósok eredményeivel is cáfoltuk. Abban a kérdésben, hogy melyik modellben vannak tudományosabb eljárások és eredmények, újabb példát hozhatunk, mégpedig a csillagászatból.

Számtalan mérést végeztek már a tudósok a föld mágneses terét illetően. Kiderítették, hogy a mágneses tér erőssége folyamatosan csökken, régen tehát jóval nagyobb volt. Ez azt jelenti, hogy ha a föld tényleg annyi idős, amennyinek evolucionista kutatók mondják, akkor kezdetben a föld felszíne olyannyira meleg lett volna a fold belsejében lévő elektromos áramnak ellenállás miatt fejlődő Joule-hő következtében hogy lehetetlen lett volna a földi élet. Több bolygón is megvizsgálták a mágneses mező erősségét, ahogy ezt az 1980-as években az Uránusszal és Neptunusszal is tették. Egy teremtéskutató csillagász (Russel Humphreys) kiszámolta a Biblia alapján hogy milyen eredményre kell számítani, egy evolucionista ezzel szemben azt mondta, hogy mivel a bolygó jóval idősebb a miénknél, a kapott eredményhez képest tízezerszer többet várhatnak eredményként. Megmérték a mágneses mező erősségét, amely a teremtésmodellnek tökéletesen megfelelt. A teremtésmodell tehát jobb magyarázattal szolgált az égitestek korára nézve mint az evolúció.

Dr. Boris P. Dotsenko, a Kijevi Fizikai Kutatóintézet atomfizikai részlegének a vezetője, akit az ateizmus szellemében tanítottak, ezt írta a földünkkel kapcsolatban:

„Ahogy megpróbáltam mindent végig gondolni, hirtelen az ötlött az eszemben, hogy a természetben működő dezorganizáló hatásokkal szemben egy igen erős organizáló, rendszerező erőnek kell működnie, amely a világegyetem felügyeletét és rendjét biztosítja. Ez az erő nem lehet anyagi természetű, mert akkor ennek a rendszere is felbomlana. Arra a következtetésre jutottam, hogy ezen erőnek mindenhatónak és mindentudónak kell lennie. Kell hogy legyen Isten – mégpedig egyetlen Isten -, aki mindenre felügyel.”

Rifkin Jeremy Rogers (sz. 1943) evolucionista kijelenti, hogy hisz abban, hogy az evolúció valamilyen titokzatos erő révén leküzdi a termodinamika második főtételét:

„Az entrópia törvénye azt jelenti, hogy az evolúció szétszórja az életre szükséges összes energiát ezen a bolygón. A mi felfogásunk szerint az evolúció ennek teljesen az ellentétese. Mi hiszünk, hogy az evolúció valamilyen csodálatos módon egyre nagyobb összértéket és rendet hoz létre a földön. Most hogy környezetűnk puszta szemmel is látható módon válik szétesővé és rendezetlenné, talán első alkalommal kezdünk kételkedni az evolúcióban.

… Az evolúció a rend egyre nagyobb szigeteinek keletkezését jelenti a rendezetlenség egyre nagyobb tengereinek rovására. Nincs olyan biológus vagy fizikus, aki tagadná ezt az alapvető igazságot. Mégis, ki hajlandó felállni és beismerni ezt egy osztályteremben vagy a nyilvánosság előtt?

Asimov Isaac (1920–1992) amerikai író, biokémikus:

„A termodinamika második főtételét így is lehet fogalmazni: „A Világegyetem fokozatosan rendetlenebbé válik!” Ilyen értelemben a második főtétel rólunk is szól. Igyekeznünk kell, hogy fenntartsuk a rendet a szobában. A rendetlenség pedig, gyorsan, egyszerűen és önállóan keletkezik.

…Mennyire nehéz fenntartani a rendet a házban, még a testünket is: milyen gyorsan minden hanyatlásba kerül. Még ha semmit sem teszünk, akkor is minden magától elromlik, hanyatlik, kopik – ezt jelenti a termadinamika második főtétele.”

Cohen I. L., amerikai matematikus:

„Matematikai szempontból, a valószínűségelmélet alapján teljesen lehetetlen, hogy az evolúció lenne az a mechanizmus, mely létrehozhatott 6 millió ismert növényt és állatot.

Amikor megértették a DNS-RNS rendszer működését, akkor abban a pillanatban az evolucionisták és a kreácionisták közti vitát be kellett fejezni.” L.Cohen, Darwin Was Wrong – A Study in Probabilities P.O.Box 231, Greenvale, New York 11548: New Research Publications, Inc., 1984

Davies Paul, elméleti fizikus, csillagász, 1983-an még agresszív ateista volt, de 1984-ben kijelentette:

1. „Az az elképzelés, hogy egyszerű „energiainjekció” által létrehozható egy fehérje, azonos azzal a kijelentéssel, hogy egy tégladomb alá helyezett dinamit létrehozhat egy épületet. Ha nem gondoljuk át, hogy hogyan „hangoljuk össze” az energiát a téglákkal, a célunkkal, akkor nem reménykedhetünk abban, hogy létrejöhet valami, ami rendezettebb lesz, mint egy szemétdomb.”

2. „A kódolt információ önmagában csak szükségtelen adathalmaz, ha nincs egy interpretátor (értelmező), mely azt értelmezi.

…A genetikai adatok önmagukban – csak egy egyszerű szintaxis. A kódolt genetikai információnak az a csodálatos tulajdonsága, hogy az aminosavak „értik” azt. Az információ, mely a DNS-láncban tárolódik, a biológia szempontból releváns. Az informatika nyelvén fogalmazva a genetikai adatok – szemantikai adatok, és azok megfelelő bonyolultsággal rendelkeznek.”

3. „Az információ tanulmányozása, mely megfigyelhető a természetben, érdekes következtetésekhez vezet. Régebben úgy véltük, hogy a világ egyszerű anyagi részecskékből áll, az információ pedig másodlagos fenomén, melynek az alapja – speciálisan szervezett anyag. Most már tudjuk, hogy az ellenkezője igaz: lehetséges, hogy a Világegyetem az elsődleges információnak az eredménye – az anyagi objektum az információ másodlagos megnyilvánulása.”

Dose Klaus német biokémikus, Johannes Gutenberg Egyetem biokémiai intézetének vezetője:

1. „A kémiai és molekuláris evolúció több mint harminc éves kutatása inkább kiemelte az élet keletkezésének problémáját, mintsem megoldotta azt. Jelenleg az elméleti feltételezések és kísérletek egyaránt kudarcba fulladtak vagy a teljes tudatlanságunknak a bevallását kényszerítik ránk."

2. „A biológiai információ, azaz a génekben rejlő információ eredetének kérdése továbbra is rejtély. Még az információ tárolására szükséges anyagi építőelemek sem képződhetnek maguktól. Számos sikertelen kísérlet után ma már valószínűtlennek tekinthető az egyszerű nukleotidok, és a replikáció-képes polinukleotidok spontán képződése a prebiotikus Földön.” „International Society for the study of the origin of Life”, Conf., Mainz, 1983

Fóti Marcell vezető oktató, a NetAcademia Kft. ügyvezetője. Szakterületei közé tartoznak: Active Directory, DNS, Windows 2003, biztonság, SQL. 2000 és 2004 között a tech.net magazin főszerkesztője:

„Ha nincs DNS, akkor nincs élet a földön… informatikai vonatkozású a felfedezés (a DNS). Arról ugyanis nincs szó, hogy bárki értelmezni tudná az emberi DNS tartalmát: a hír mögött összesen annyi eredmény áll, hogy sikeresen, ám gépiesen és bután lekörmölték egy emberi sejt örökítő anyagának 12 gigabitnyi információját. Ám az értelmezés még hátra van… A tudóscsoport vezetője be is vallotta: most jön a neheze…

Ahogy a sejtek sokasodnak a megszületendő magzatban, mindegyik megkapja a közös tudás egy példányát, a DNS-t, és mindegyik sejt kiolvassa belőle pontosan azt a szakaszt, ami rá vonatkozik: tüdőgümő legyen belőle vagy nyálkahártya? Vagyis mindegyik sejt rendelkezik egy adathordozóval (ez a DNS) és egy olvasó-berendezéssel, amely kiolvassa az adott sejt felépítésére vonatkozó fejezetet. Olyan, mint egy lyukkártya meg egy olvasó. A DNS információtartalma az evolúció során igencsak megváltozott (ez tehát egyfajta írás), a legelső DNS kialakulásáról azonban sejtelmünk sincs.

Minden élőlény minden sejtének minden fehérjéje a húsz aminosavból épül fel, Alanintól Valinig. Elvileg tehát egy húszbetűs (valójában 21, mert egy STOP jel is kell, amely jelzi, hogy hol ér véget egy mondat) ábécére van szükségünk, vagyis összesen 21 különböző jelet kell ábrázolnunk egy bájton… Tekintve, hogy a DNS kettős spiráljában úgynevezett komplimenter írásmódot „használunk” – hogyha sejtosztódáskor széttekeredik, mindkét fele tökéletesen kiegészülhessen –, csak páros számú „betűnk” lehet. Az 5 bites kódolás 32 különböző lehetőséget jelent, ami elegendő lenne 21 jel tárolásához, de már némi hibadetektáló kód, például paritás képzéséhez kevés. Pedig jó lenne, ha a másolási hibák „kibuknának” még mielőtt háromfejű, egyfogú, szárnyas óriásgiliszták lepnék el a földet. A DNS azonban tartalmaz hibadetektáló kódot, így helyet 6 bit kellene, s már is 20 százalékkal megnöveltük a jelek hosszát, így a DNS-lánc hosszát is.

…Hát éppen emiatt mondott le a Teremtő a bináris kódolásról, és használ helyette kvaternáris kódot (négyes számrendszer), ahol 1 „bit” nem két értéket vehet fel, hanem négyet… Így a DNS-spirál hossza ezzel éppen feleakkora, mint az előbb, és így már simán elfér a sejtben. Hát nem zseniális?

Nem maga a DNS kettős spirálja a csoda, hanem az általa leírt információ.1 Annyira zseniális, hogy az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés: az ősleves vajon mennyi idő alatt főz ki egy ilyen komplett rendszert merő véletlenségből? … Az élet alapja, a DNS tervezési okokból read olny. Nekünk nincs írási jogunk, nehogy eltoljunk valamit.

Az információ véletlen születéséről ismerős lehet az a gondolatkísérlet, hogy ha leültetünk egy majmot egy írógép elé, és elkezd véletlenszerűen klimpírozni a billentyűkön, akkor vajon mennyi idő szükségeltetik ahhoz, hogy megírja Tom Sawyer kalandjait. Elvileg előbb-utóbb megírja eredetiben, majd néhány milliárd év múlva magyarul is. Tehát a DNS elvileg véletlenül is keletkezhetett. De van itt egy bökkenő: a majom klimpírozását egy intelligencia dolgozza fel, és dönti el, hogy most éppen zagyvaságot gépel, vagy – merő véletlenségből – éppen nem. Tehát azáltal válik az információ információvá, hogy valaki számára jelent a jelsorozat valamit. Minden egyes sejt számára természetesen jelent valamit a DNS, hisz ez alapján építkezik, tehát megvan a cél-„személy”, aki eldönti, hogy infó-e az infó. A sejt DNS-olvasója is keletkezhetett véletlenül. De annak a valószínűsége, hogy a 12 Gbites lyukszalag (DNS) és az ezt hibátlanul olvasó kémiai gép egyszerre véletlenül létrejön, kerek nulla.

Ha valóban a véletlen művei vagyunk, akkor az egyiknek milliárd évekkel előbb létre kellett jönnie, mint a másiknak. Ennek menete hasonló lenne a következőhöz: képzeljük el Joseph-Marie Jacquard urat, amint éppen a lyukszalagos kötőgép feltalálásának felénél tart, bambán álldogál a műhely közepén kézében egy Budmil póló elkészítését vezérlő lyukszalaggal, és halvány fogalma sincs arról, hogy mire való, mert az olvasó feltalálásánál még nem tart, ergo számára is ismeretlen az általa készített szalag tartalma. Vagy fordítva: éppen tűreszelővel reszeli a mechanikus olvasót, mely majd a kötőgép fejét fogja vezérelni, de még nem tudja, hogy mire lesz jó, mert az egész gép működése, s a szalag kódrendszere még nem állt össze a felében. Ugye badarság?” Fóti Marcell, DNS – a Teremtő informatikája, Byte, 2000, 10

Gooding David, nyelvész (klasszikus nyelvek), filozófus, akadémikus, Cambridge Egyetem professzora, Lennox John, matematikus, filozófus, Cambridge Egyetem professzora:

„Minél mélyebben ismerjük az élő sejtet, annál jobban értjük, hogy az hasonlít az emberi intelligencia legmagasabb technológiai produktumaira, például, a számítógépre… Ugyan úgy, mint a számítógép nem képes program nélkül működni, a sejt sem működhet a DNS-ben tárolt információ nélkül.

A szöveg tartalmát, értelmét nem lehet a papír és a nyomdafesték kémiai tulajdonságaiból levezetni.”

„Az a tény, hogy az információ – fundamentális fogalom, messzemenő következtetésekhez vezet, melyek alapján megérthetjük a világot és önmagunkat… Ez alátámasztja az intelligens tervezés elvet, mely a Világegyetem eredetéről szól, és annak a legjobb magyarázata. A materialista filozófusok redukcióinizmus jellegű okfejtései hibásak, mivel az anyag és az energia nem képes olyan információs struktúrákat létrehozni, melyek az élethez szükségesek.”

„Nem azért fogadjuk el az intelligens tervezést, mert nem rendelkezünk megfelelő tudományos érvekkel, hanem éppen azért, mert rendelkezünk azokkal. Mivel ismerjük a biológiai információ lényegét, tudjuk, hogy az információ egyetlen erőforrása az intelligencia, és hogy a véletlen és szükségszerűség bonyolult információt nem képes létrehozni, ezért fogadjuk el, hogy az intelligens tervezés az élet legjobb magyarázata… Annak, hogy sok tudós az intelligens tervezést nem képes elfogadni, nincs semmi köze a tudományhoz. Ez nem tudományos, hanem világnézeti kérdés.”

„Lewontin egyértelműen kijelentette, hogy filozófiájának az alapja nem a tudományos kutatások eredményei, hanem a Teremtő dogmatikus tagadása. Az ő materialista „hálója” nem képes „kifogni” az Istent, ami csak azt jelenti, hogy Isten létezése továbbra is nyitott. A materialista tudósok gyakran kijelentik, hogy bebizonyították, hogy nincs Isten!…

Ha egy műszert azzal a céllal hoznak létre, hogy az a spektrumnak csak a látható részét regisztrálja, akkor értelmetlen az a kijelentés, hogy a kísérletek bebizonyították, hogy nem léteznek ibolyántúli, röntgen, és más sugarak. Már a kísérlet ellőtt is lehetett tudni, hogy milyen lesz az eredmény… Ugyan úgy, ha a tudományos kutatásunkat úgy tervezzük, hogy Isten létezését a priori kizárjuk, akkor abszurd az a kijelentés, hogy a kutatásaink minket az ateizmushoz vezetne.

#24

Épp azért kérdeztem, mert például a baktériumokat jellemzően a DNS-ük összehasonlítása alapján szokták fajokba sorolni.