Miként bizonyítható a magyar nyelv finnugor eredete?

#11, jó, hogy ezt a megjegyzést tetted a rokonság és az eredet kapcsán, viszont ezután pont Te csináltál egy újabb összemosást. A hasonlóság és a rokonság is különválasztandó fogalmak.

Attól, hogy két nyelv hasonlít, még nem feltétlenül rokon nyelvek.

A hanti/manysi és a magyar egyáltalán nem hasonlítanak, mégis rokon nyelvek...

10/13 anonim ***** válasza:

59%

"nyelvészek(a valódiak, nem az önjelölt laikusok és a konteósok)"

Gondolom a fenti "kolléga" az ellenpélda. :DDD

--------

Laikus? Dehát ember, egy művi nem érthet a nyelvhez, mert az művi ideológia, az értelmetlenségi valójában a laikus, ha hezt így lehetne mondani, mert a szó mást jelent itt.

Az értelmetlenséginek kuss a neve!

12/14 anonim ***** válasza:

#11, jó, hogy ezt a megjegyzést tetted a rokonság és az eredet kapcsán, viszont ezután pont Te csináltál egy újabb összemosást. A hasonlóság és a rokonság is különválasztandó fogalmak.

Attól, hogy két nyelv hasonlít, még nem feltétlenül rokon nyelvek.

A hanti/manysi és a magyar egyáltalán nem hasonlítanak, mégis rokon nyelvek

-----------

Hát nem rokonnyelvek, úgy látom te még a magyart se érted, akkor tudnád.

16/16 anonim ***** válasza:

Mivel magyarázod azt hogy ugyanolyan szavak első betűjénél azonosságok vannak. Pl ház-kolme. A fineknél is k betűs ami nekünk h-ás. Ez nem bizonyítja a fin eredetet?

--------------

Az van, hogy azok helytelenek, mert nincs finnugor-magyar k-h váltás, mert a magyarban, amióta van magyar mindig h volt a h, mert germán.

A legtöbb ilyen szó helytelen, a ház se a finnugor kota, mert a ház a germán hus, a hu gyökből, amiből jön a hudaj, hudja, hodáj szó is.

a finnugor kota german eredetű a ku gyökből, amiből van a germagyar konyha.

A szavak többsége belemakogás, egyezés csak azért van, mert indogermán szavakban van egyezés, mégpedig olyanokban, amik a magyar mindig jelen voltak, míg a finnugorban nem, ott indogermánból van, míg a magyar germán.

18/18 anonim ***** válasza:

Ha részletes kifejtést szeretnél, nézd meg ezt: [link]

----------------

Csak aza gond, hogy az egész belemakogás, mert az egész nem egyezik, helytelen, nem állja meg a helyét.

Germagyar képzések:

gót szenvedő szerkezet, jelen idő: duzzadó, az adó

gót futur 2 szenvedő szerkezet: bairandó, bíranndó(töbes szám)

ja képzés: birtokos képzés, levélje, apáj, kopja

om, em, ma képzés: halom, barom,

ny képzés: nja képzés, mint szekrény, germán skrīnja

fauswa, förvény, örvény

ing képzés: láng, lo germán tőből

vagy ong képzés: hrenga, korong

dwa képzés: kedv, borotva

ada képzés: szabad, garázda

al képzés: agla, atal, ágál, utál

st képzés: duzzaszt, husten

og képzés: morog, mint a steigenben

ász képzés: halász, gót képzés, az eis

causatív képzés: jan képzés, gerjeszt, bocsánat, ít képzés, mint a kuwat, szakít, skaida

itja: kausatív képzés: szívatja, szivattyú

ed-es képzés: ered, ez lehet, hogy causatív,

skó: ódzkodó, mint hapaskó, akciót fejez ki és jelen időben(germán,angol, latin, hettita), inchoativ

kó: jelen idő, melléknév

A magyar nyelv nem úgy agglutináló mint a finnugor vagy a török, hanem úgy mint a germán és az indogermán.

Felszólító mód jele: -j

– Az ősi *-k jelből ered, mely már az ősmagyar korban az előtte levő mássalhangzó hatására alakult át (k > χ’ > γ >) –j-vé.

A finn felszólítómód a –k, mely néma –k-ként (gégezárhangként) is szerepel: menj – mene(k) és menjetek – menkää.

------------------------

a felszólítómód germán, a germán jau, j, ami erdetileg optatív:

bírjam, protogermán berjaum, semmi köze nincs egy k-hoz.