A tudomány miért állít megkérdőjelezhetetlen "dogmákat" miközben folyamatosan fejlődik és új elméletek váltják fel az elavultakat?

"Dogma a fénysebesség

kérdése, dogma a darwini evolúciós elmélet"

Mindkettő bizonyítva van, és bárki által, bármikor megcáfolható.

Tehát nem dogma. Hasonló mértékben kell komolyan venni az összes többi szavadat is. Az a baj, hogy hülye vagy. Kissé prózai, de ez van, ez a baj az összes hozzád hasonló, végtelenül sötét konteóssal, akiket nem érdekelnek a bizonyítékok és tények, ők csak hinni akarnak.

Tehát: a tudomány nem állít semmit, ami megkérdőjelezhetetlen lenne, épp az a tudományos módszer egyik alapja, hogy ellenőrizhető, megkérdőjelezhető, megismételhető.

Ismét az oktatási rendszer egyik állatorvosi lovát láthatjuk, hölgyek és urak. Nevetséges...

A dogma a megkérdőjelezhetetlen kijelentéseket takarja.

A tudományban egy ilyen sincs.

Mindent meg lehet kérdőjelezni.

Megfelelő alappal.

Tudományos megállapításokat tudományosan, bizonyítva kell megtámadni, cáfolni és ha ez jogos, bizonyítható, akkor onnantól az válik a tudomány részévé.

Nem úgy, hogy faluszéli Zokni Janó márpedig ezt nem hiszi le.

Természetesen azon tudományos megállapításokat, amik mondjuk száz éve igazoltak, ezerszeresen ellenőrzöttek és helyesnek bizonyultak, sokkal alaposabban kell tudni megtámadni, mint azokat, amik esetleg ma is kérdésesek.

És ami ezerszeresen helyesnek igazolt, azt a tudományos világ is lassabban fogadja el, ha esetleg mégsem helyes. Jogosan. Egyetlen cáfoló nagyobb eséllyel téved, számolt, mért rosszul, mint ezer másik.

De amint az ilyen esetleges cáfolatokat többen ellenőrzik és többen találják helyesnek, akkor az igazoltság mértékében a globális tudomány is egyre jobban el fogja fogadni.

Ez lejátszódott az einsteini fizikával, a kvantumfizikával is és még sok mással, a heliocentrikus világképpel, az elektromos árammal stb.

Nincsenek tudományos dogmák. Igen régen nem megtámadható elméletek, törvények vannak, de azok is korrigálhatóak, ha a korrekció hiteles, igazolt.

Szóval hagyjuk ezt a dogmázás dolgot.

Főleg, hogy állandóan vallásos céllal kapja a tudomány az ilyen dogma-vádakat, miközben a vallások KOMPLETTEN dogmákra épülnek.

"jellemzõ a régebbi és a mai tudósokra is,hogy e részigazságok és részinformációk birtokában máris amindenségre kiterjedõ elméleteket, mi több: törvényszerûségeket állítottak fel és azokhoz görcsösen ragaszkodnak."

Nem jellemző.

"A tudománytörténet számos példával igazolja, hogy ez milyen káros volt."

Esetleg ha mondanál párat, hátha kiderülne mire gondolsz...

"Soha nincs végpont semmiben – így a törvények, szabályok és összefüggések megismerésében sem."

Ez így van. Mondjuk ezzel a tudományos kutatók is tisztában vannak. (Különben mi a fenéért kutatnának?)

"Dogma a fénysebesség kérdése, dogma a darwini evolúciós elmélet és még sorolhatnánk."

Nem, ezek nem dogmák. A fénysebsebég állandósága nem dogma, hanem egy sokszorosan kimért tapasztalati tény. Nem dogma, hiszen el lehet vetni, hogyha újabb (nagyobb pontosságú, vagy extrém körülmények között végrehajtott) mérések nem igazolják. Csak eddig nincs ilyen mérés.

Az evolúcióelmélet sem dogma. Az egy modell, amely magyarázza, hogyan alakult ki az élővilág. Mellesleg nagyon sikeres modell, ezért jelenleg a tudományban nincs alternatívája. De attól még nem lesz dogma.

"A tudósok sem tudják, hogyan keletkezett az élet,"

Ezt pontosan valóban nem tudják. Mondjuk ezt el is ismerik.

"még kevésbé azt, hogyan jött létre az értelmes élet."

Nos az idegrendszer törzsfejlődését viszonylag jól ismerjük (persze van még bőven kérdés, de mivel te magad fogalmaztad meg, hogy a megismerés soha nem lehet tökéletes, így ezt nehéz felhánytorgatni).

"Nem tudják (nem tudjuk), miképpen kezdett létezni a ma körülöttünk lüktetõ és kétségtelenül létezõ bonyolult világ."

Erre momentán elég jó és alátámasztott modellek vannak. (Értelemszerűen itt is sok persze a megválaszolatlan kérdés.)

"Õk egy másik dogmát adnak elõ, amit nem ellenõrizhetünk, amiben feltétel nélkül hinnünk kell."

Laikusok számára valóban elég nehéz. Ha valamelyik területet ellenőrizni akarod, akkor legyél a terület szakértője. Különben hogyan várható el, hogy ellenőrizni tudjad?

"Náluk az istent az Anyag helyettesíti"

Ez nemes egyszerűséggel nem igaz. (Már csak azért sem igaz, mert van rengeteg vallásos kutató. És persze van nagyon sok ateista is.)

Szép hosszú okfejtés, kár hogy egyetlen példával vagy alátámasztott érvel sem sikerült megerősíteni az állításodat.

Amúgy egyetlen jogos felvetés van benne: a laikusok számára valóban nagyon nehéz (sőt, sokszor gyakorlatilag lehetetlen) eldönteni egy kutató állításáról, hogy igaz vagy hamis. És az is tény, hogy a kutatók is tévednek vagy mondanak hülyeségeket néha. Mindenesetre a tudományt általbán elvetni vagy hazugnak bélyegezni egyértelműen hülyeség, kismillió eredménye bizonyította, hogy alapvetően jól működik (még ha természetesen nem is tökéletesen). Érdekes cikk a témában:

[link]

Egy dolog biztos: áltudományos összeesküvéseket olvasgatva vagy fabrikálva nem jutsz közelebb a világ megértéséhez. Inkább tanulni kéne először...

"A tudósok sem tudják, hogyan keletkezett az élet, még kevésbé azt,

hogyan jött létre az értelmes élet."

Te, Kérdező lehet, hogy nem tudod, de mások tudják.

Kérdező, te valami alter-áltudományhívő vagy?

A többiek már leírták előttem kb. mindazt, amit én is írtam volna. :)))

"Te, Kérdező lehet, hogy nem tudod, de mások tudják."

Mármint az élet és értelmes élet keletkezése.

Maradjunk annyiban, hogy elég jó teóriánk van róla, amit eddig minden ismeretünk igazol és semmi nem szól ellene.

Vannak még benne lukak, de az összkép megvan.

És ez a teória sokkal biztosabb lábakon áll, mint a hétnapos teremtés DOGMÁJA.

Mindenekelőtt: bármennyire meglepő, a tudomány szereti egyértelművé tenni állításait. Ezekhez szavakat, kifejezéseket használ, amelyek egyértelműek. Azonban kétségtelen, hogy az egyes ember ezeket nem ismeri vagy tévedésben él velük kapcsolatban. Ilyen szó a "dogma". A jelentése pontos, az egyházak használják, a tudomány nem. Ezen felül még az is igaz, hogy a tudomány és az ezt művelő tudós két külön dolog és nem keverendő. A tudós tévedhet mert ember. A tudomány elvek, szabályok, leírások gyűjteménye, és a sok tulajdonsága közül az első az, hogy nyitott. A tudomány minden állítását úgy kezdi "a tudomány mai állása szerint..." - tehát a holnapi állás majd holnap derül ki.

A tudományban nincs "megkérdőjelezhetetlen", van viszont szabály, ami (az adott pillanatban) megdönthetetlen. Ma az F=m*a megdönthetetlen, ha holnap valaki megdönti, az annyit jelent, hogy helyébe egy komplexebb szabályt tesz. Az viszont egy másik kérdés, ha valaki nem érti, mert például nem tudja mi az "F", mi az "m", és mi az "a".

Kérdező! Természetesen vannak nagyon nehéz természettudományos kérdések, szabad azokhoz nem érteni, ez semmit sem von le az adott ember értékéből. Az azonban jó, ha az ember ismeri saját korlátait, és amit nem ért, arról kérdez. Mások számára érthető dolgokat megkérdőjelezni, sőt egyenesen hibásnak nevezni azonban azt jelenti, nem értjük önmagunkat, és ezt arroganciával, beképzeltséggel kompenzáljuk. Ez pedig sokat von le az adott ember értékéből.

Ami hibának van beállítva, az röviden szólva a tudomány, a tudás fejlődése. Ez az alapelem. Dogma nincs (csak annak, aki nem tudja mit jelent), van viszont szabály (törvény) a fénysebességre, az evolúcióra és sok másra (minden ismertre - ettől ismert). Az anyag istenként való kezelése pedig - inkább nem mondok semmit.

Kicsit több tanulás, kicsit több érteni vágyás, kicsit kevesebb önelégültség kifejezetten hasznos lenne.