Mi értelme van az exobolygók kutatásának?

A tudományos kutatásoknál sosem lehet előre tudni, hogy mi mire lesz majd egyszer jó, hogy mire lesz hasznos. A kutatásoknak egy részét valóban az ismert problémák megoldására célozzák be, míg más részét meg ismeretszerzésre, amiről meg majd kiderül mire jó.

A célirányos kutatás is használ sok olyat, amit mondhatjuk csak valahogy felfedeztek, mint jelenséget, és nem célzatosan akartak egy problémát megoldani a kísérletezéssel.

Előre nem lehet tudni mi milyen hasznos és a Földön is kivitelezhető eszközhöz vezet. Mi értelme volt kutatni atomi szinteket? Hiszen fogalmuk sem volt, hogy mit lehetne kihozni belőle. Nem úgy lett előre is célirányosan kitalálva rádió sem, hogy a fakerék után azt gondolták, hogy kellene valami ami beszédet közvetít mérföldekre, és akkor kutassuk az atomokat, energiákat és sugárzásokat és az elektromosságot, amiből majd kifejlesztjük a rádiót. Hanem gyűltek az ismeretek, amik egy ideig semmire sem voltak jók, majd kellő ismeret után lehetett összerakni egy rádió működését.

Pont ezért különböztetnek meg alapkutatásokat és konkrét célirányos alkalmazott kutatásokat, és ez utóbbiak gyakran eleve ipari fejlesztések keretei között folynak cégek finanszírozásában. De az alapkutatásokat az alkalmazott kutatásokban is használják.

Az alapkutatások nélkül az alkalmazott kutatásoknak se lenne ismeret készlete. És az alapkutatásoknak eleve nem is célja, hogy kitalálja előre, hogy az adott ismeret mire lesz majd jó. Mert sejteni sem lehet. Más az alapkutatás és más az alkalmazott kutatás is, és a szerepük is más.

Az alapkutatásoknál nincs olyan feltétel, hogy tudni kellene előre, hogy az mire lesz majd használható, hiszen pont a rész ismeretek begyűjtése a célja.

Az hogy egy kutatásról még nem tudjuk, mire használható majd a hétköznapi életben, az attól még mint alapkutatás nem ábrándozás. Mert ismeret gyűjtés. És amikor az alapkutatások elérnek egy újabb mennyiséget, akkor lehet összerakni belőle valami újat, amit használni is lehet a hétköznapi életben.

Mire lehet jó egy exobolygó ismeret? Amire más földrészek ismerete is. Persze a meghódíthatóság egészen más léptéket igényel technikailag, de ez nem a mának szól elsősorban. Ha azt hisszük, hogy valami semmire sem lesz jó, akkor minek kellett elindulni felfedezni Amerikát? Minek? Messze van, veszélyes a nyílt és talán sehova sem vezető óceánon vergődni. Minek kutatni az atomokat és sugárzásokat? Hiszen nem is látjuk.

Tulajdonképpen utilitarista szempontok vezérlik a vitázókat. Nekem legalább is ez jött le olvasgatva a hozzászólásokat. Én igyekeztem rávilágítani, ennek értelmetlenségére. De valószínű rosszul csináltam... :)

"Mi az az abszolút létértelem, amihez - alapot képezve - egyáltalán viszonyítani tudtok, hogy magabiztosan "igazatok" legyen. Azaz bebizonyítsátok a (vita)partnernek: Így igaz. A haszonelvűség?"

2020.01.19. 17:42

[link]

Például a filozófus szerint a "haszonelvűség":

[link]

[link]

dellfil

Egyébként az nyilván elismerhető, hogy vannak olyan kutatások amiken már most is megkérdőjelezhető a haszna az ismereten kívül. Nyilván az akárhány századik orchideafaj nem lesz túl nagy hatással a hétköznapokra, kivétel ha pont valamilyen gyógyszert termel a kis növényke. Az említett békafajnak is lehetnek olyan meglepő tulajdonságai amik előre tudnak vinni valamit a hétköznapi életben. Ma már kimondottan kutatják a természet által létrehozott biológiai jelenségeket, és így született már vízlepergető anyag, amivel ha befújnak egy ruhát arról a sártól és víztől kezdve minden lepereg. Itt egy viedo érdekesség képen egy ilyen ismeret gyakorlati hasznosításáról. Az ötletet onnan vették, hogy a lótusz levele lepergeti a vizet extrém mértékben és extrém gyorsan, majd elkezdték tanulmányozni, hogyan is lehetséges ez. Itt az eredménye a gyakorlatban.

(superhidrogóbikus impregnáló anyag) Beállítottam kezdési időpontot, de érdemes végignézni:

[link]

Akár életeket is menthet később egy ismeretlen baktérium, vagy ismeretlen rovar, vagy növény tanulmányozásából adódó ismeret. De ahhoz előbb meg is kell ismerni és tanulmányozni. Van aki csak az életét írja le szépen gondosan dokumentálva, míg más egyszer csak felfigyel egy szokatlan tényre és lesz belőle akár gyógyszer, vagy valami más. Nem lehet tudni előre. Tényleg jó lenne előre tudni, hogy mi lesz hasznos, csak ez nem így működik a gyakorlatban.

Visszatérve az exobolygókra. Nyilván az emberek többségét nem érdekli az akárhány ezredik exobolygó felfedezése annyira. Ez természetes is. Más is elolvas ezekből egyet-egyet, és ez rendben is van. Később lehet viszont haszna, olyan amire most csak tippelni lehetne. A tudomány minden területe egyébként ilyen, hogy az emberek többségét nem érdekli az összes apró részlet, és ez nem csak az többezredik exobolygóra igaz, hanem a legközvetlenebb felhasználhatósági körünkben lévő mikrochip fejlesztésekre is igaz. Ebben, hogy van akit nem érdekel az sokadik exobolygóról szóló cikk, a lényeg nem is a csillagászat, hanem a túl sok részlet, ami több szakismeretet igényelne egy szakmaibb értelmezéshez. Van egy általános határa az emberek többségénél, hogy miből mennyi az ami érdekli, mennyit érdekes neki foglalkoznia az adott témával.

Az exobolygók kutatása nyilván nem old meg környezetszennyezési és egyéb földi problémákat, viszont ilyet senki sem állított és nem is azért kutatják. A célja sem az. Bár az atomok kutatása sem volt értelmes valamikor, hiszen nem látják az emberek, ugyanígy a sugárzásokat sem, és amikor azokat kutatták, akkor még nem egyből rádiókra és mobiltelefonokra gondoltak, hogy na kutassunk atomot, meg stb-t és csinálunk majd internetet és mobiltelefont. Csak megkutatták és később összegyűlt a kellő ismeret. Oszt lett mobil meg internet.

Lehet azt is mondani, hogy a technika nem tart ott, hogy el is menjünk más bolygókra. Oké. Ez igaz. Senki sem vitatja. De itt a tudomány és az ismereteink olyan irányt vettek, hogy egy a saját bolygónkon is túlmutató lehetőség felé mutatnak. Egyenlőre persze még csak mutatnak. Egy másik földrészt könnyebb volt elérni fából készült hajókkal, mint egy másik bolygóra eljutni, de senki sem mondta, hogy ez ugyanakkora lépés lenne. Az exobolygó kutatással a tudomány, egy másik földrész távolságán lényegesen túlmutató léptékhez ért el. És míg anno nem voltak biztosak az amerikai földrész létezésében, ma biztosak más bolygókéban. Tehát legalább nem feltételezéseket hajtanak.

"Nem lesznek nagyobb kapacitásúak a számítógépek.

Nem lesznek jobbak az amputált betegek végtag implantjai.

Nem fogunk közelebb kerülni a sejtszintű fiatalításhoz."

A világ és a gazdasági, politikai berendezkedés, a társadalmi működések és az emberek jelenleg nem olyanok, hogy egy tetszőleges pénzösszeget akármi másra fordítsanak. Itt magad is utaltál ezekkel arra, hogy itt nem is kimondottan az exobolygó kutatásra költött pénzről van szó, hanem a társadalom működésére. Hiszen rengeteg pénz megy el fölösleges dolgokra, olyanokra amikre a rászánt pénzt hasznosabban is el lehetne költeni.

Viszont nem mindegy miből vehetnénk el pénzt. Mert tudományos oldalról még látszólag fölösleges kutatások is hozhatnak gyakorlati alkalmazásokat, csak sajnos nem lehet előre tudni, hogy miből mi lesz később.

Így végső soron a kérdés nem is annyira az exobolygókra vonatkozik, hanem arra, hogy mi az ami tényleg fölösleges pénz pazarlás, és mi az amiről még nem is sejtjük, hogy lesz majd gyakorlati haszna? Valamit a kérdés lényege arra kérdez rá, hogy az emberiség miért is költ fölösleges dolgokra?

Itt ez utóbbinál jön a gazdaság jelenlegi berendezkedése. Ugyanis a pénzek azok nem egy össz globális társadalom közös tulajdonában vannak, hanem embereknél, cégeknél, kormányoknál. És jelenleg a nem közös pénzeket, ami mindenkinek sajátja, bizony arra költi amire akarja. Ez persze nem mindig jó költekezést jelent, de tény, hogy arra költik amire akarják. Tehát aki vagy akik (stb) költenének csillagászatra, azok ha ezt arra költenék, akkor sem gyógyászati kutatásokra menne el a pénzük. Gondolom érthető. Megvonhatnánk a csillagászatból a pénzt ... ha ... akkor ha közös pénzünk lenne. Ez nincs így. Ha sikerülne is, akkor sem mindenben és menne tovább a "mit mire költsünk" vita.

A pénz jelenlegi elköltésének menete az politikai, gazdasági és egyéni emberi kérdés. Fel lehet vetni persze egy ideális társadalom működését és költekezését is, de akkor azt tudni is kell, hogy az ideális társadalmi működésről beszélünk.

Konklúzióként elmondható, hogy tényleg lehetne jobban is költekezni, olyan módon ami mindenkinek hasznos, de az a társadalom alapműködésének újratárgyalásához és átalakításához vezet. Mert előfeltétele lenne. Ha marad minden a régiben, akkor legfeljebb át lehet csoportosítani összegeket, és javulhatnak dolgok. Ami meg a tudományt illeti és a tudományos kutatásokat illeti, azokról pont nem lehet tudni, hogy mi miben lesz majd hasznos és azt sem, hogy mikor.

Ugyanakkor szükséges valamennyire a jelenre is gondolni és a jövőre is a megfelelő mértékben. Ezért is van alapkutatás, ami a jövőbeli lehetőségeket ágyazza meg, és van alkalmazott kutatás ami egy konkrét jelenlegi termék megvalósítására irányul. Mindkettő hasznos a maga módján. Az alapkutatások ha nagy mennyiségben gyűlnek össze, abból lesz majd a technológiai áttörés.

Kitérve a fegyverekre. Akik azt mondták, hogy a csillagászat helyett a fegyverkezésből vegyük el a pénzt, azok - nyilván - úgy értették, hogy lehetne békésebb a társadalom, és élhetne az emberiség fegyverek nélkül is. Tehát nem a puszta pénzmegvonásra értették a jelenlegi társadalmi és emberi keretek között. Valamint a fegyverkezés igencsak megkérdőjelezhető abban a mesében, hogy mindenki jó és csak önvédelemből fegyverkezik. Közel sincs így. A fegyverkezés célja a hatalom és pénz. Alig akad aki önvédelemből fegyverkezne, tehát ne szépítsük a fegyverkezés tényét, hanem akkor reálisabban nézzük. Nyilván a fegyvergyártást erősen le lehetne csökkenteni. A mértéke megint más kérdés.

"Márpedig a Naprendszer kolonizálós fantáziálgatások csak akkor fognak megvalósulni, ha itt a Földön van egy belső viszályoktól mentes, technológiai haladásra képes emberiség, ami nem random diktatúrák és nyugati demokráciák háborúitól terhes."

Egyáltalán nem. Már most is profitorientált irányt vett az űrkutatás, és amiben lesz haszon azt fejlesztik is. Most kb minden jelentős űrkutatási hivatal fejleszti a Hold és Mars utazás és kolonizálás kezdeti eszközeit. És ugyanebbe magáncégek is beszálltak. Na jó, azért persze exobolygókra még mondjuk nem fognak menni, de a közelebbi égitestek már az űrturizmus célpontjaivá váltak. És ehhez csak az alap kutatások kellettek, meg az alap technológiák alapvető kiforrottsága és megismerhetősége, és most megvan az elérhető technika és magáncégek már be is szálltak az űrutazás területére. Nem kell hozzá semmiféle super-társadalom. Csak technika és a nyereség lehetősége.

Amúgy a tudomány terén legalább annyi kutatás és felfedezés történt aktuálisan még nem ismert jövőbeli felhasználási módok nélkül, mint amennyi célirányosan.

Vagy pedig végül nem a kutatáshoz eredetileg eltervezett felhasználás lett a legfontosabb felhasználás.

És utólag kiderült, hogy azok a nem célirányos kutatások is nagyon értékes eredményt hoztak.

Egyébként én nagyon sok mindenemet odaadnám azért cserébe, hogy megtudjam, valahol van másik élettel rendelkező bolygó.

Annak ellenére, hogy azén életemben ez semmi változást nem fog jelenteni.

De a kérdésnek illetve a pozitív válasznak praktikus tudományos haszon nélkül is hatalmas eszmei értéke van.

"De a kérdésnek illetve a pozitív válasznak praktikus tudományos haszon nélkül is hatalmas eszmei értéke van."

Köszi Wadmalac! Erről van szó. Nem véletlenül pofáztam az utilitarizmusról. Nem minden az azonnali hasznosság... Nem tudhatjuk később mi lesz, de ez sem fontos igazán.

Csak bele kell gondolni. Mit, és miért is teszünk... :D

dellfil

Na ja. De azért fenntartom, hogy ez csak IS jelleggel van jelen.

A praktikus értékek persze van, hogy sokkal később kerülnek elő.

Amikor a koherens fénynyaláb ötlete először felmerült (ha jól emlékszem, még Huygens vetette fel az 1600-as években), gyakorlati alkalmazás ötlet nulla volt (megvalósítási is).

Aztán amint megcsinálták az első lézert, egy-két év alatt ezer felhasználása lett.

Az indirekt tudományos értékek is szóba kerültek, tehát például a saját naprendszerünkkel kapcsolatos tudás is frissül vele.

Röviden: ezer okból fontos az exobolygó-kutatás. A legkevésbé amiatt, hogy odamenjünk, pedig az is fontos lesz valamikor.

Egyébként a történelemben sokszor bebizonyosodott már, hogy azokból a laborokból és műhelyekből kerültek ki a hatalmas áttörések, és felfedezések ahol fogtak egy teheratónyi pénzt, a legmodernebb technikát, odahívtak egy rakás zseniális tudóst, mernököt és szabadkezet kaptak. Azt kutatták amit akartak, nem volt igazán megszabva. Nem volt megkötés, haszonelvűség... csak hagyták LEGÓzni a gyerekeket.

Számtalan óriási áttörés született így a tudomány és technikában... azoktól akik ezt játéknak fogták fel.

Amikor versenyszerűen, haszonelvűen kell kutatni, ahogy mostanság..' óriási publikációs kényszerrel és rettegéssel, hogyha nem elég magas a H-indexed, vagy nem találsz a választási cikluson belül gazdaságilag megtérülő alkalmazást, akkor bedarálják a laborodat... egyszerűen gyakran ez teszi tönkre a kutatás szellemét és végtére az eredményét is.

Az alapkutatás olyan mint a fa gyökere, az alkalmazott pedig az ágai és a levelek. Mindkettőre szükség van.

...ja és a nagy eredményorientáltságnak az az óriási veszélye, ami egyre nyilvánvalóbb:

A negatív eredményeket nem közlik egyszerűen. Mert az "nem publikálható". Pedig az is eredmény.

Emellett egyre több hazugsáh történik sajnos... és egyre többen nyúlnak a verseny miatt piszkos eszközökhöz. Pl a cherry picking.

Biológiában ma már szinte általános: 3-5ös elemszámok, és a legszebb adatokat leközlik minél előbb rohanva, hiszen a kínaiak ellopják úgy is. A megismételhetőség egyre kevésbé lehetséges és szempont is.

Ennek pl az az eredménye amit mi is a tapasztalalunk: A bioszenzorok rakás esetben egyszerűen nem működnek úgy ahogy publikálják. A cikkben publikáltak pár zseniális mérést, de valójában egy kalap szar és nem működik jól élesben, használhatóan. Arra nincs se forrás, se energia hogy ne csak 3 mérés legyen, hanem 100 és több független helyen megerősítve, tesztelve, kidolgozva miért és hogyan működik.