Mi értelme van az exobolygók kutatásának?

Amúgy itt mindenki úgy állítja be a fegyverkezést mintha nettó pénzkidobás lenne.

Fegyverrel lehet csak rendet tenni bizonyos helyeken.

Aki nem hiszi, az menjen ki egy Bibliával, vagy egy matematikakönyvvel (amelyik jobban tetszik) egy random diktatórikus közel-keleti vagy közép afrikai államba, és próbálja meg a jónépet kordában tartani.

A fegyver dominancia. A dominancia pedig megvédi a világ morálisan, emberjogilag fejletteb részét a kevésbé fejlettől. Remélem nem kezdjük el relativizálgatni hogy Kínai népköztársaságban, vagy a Közel-keleten, vagy talán Törökországban jobb-e élni, mint az EU-ban, vagy US-ben...

A fegyverkezés ahhoz kell, hogy egy folyamatos status quot tarthasson fenn a nyugat.

Márpedig a Naprendszer kolonizálós fantáziálgatások csak akkor fognak megvalósulni, ha itt a Földön van egy belső viszályoktól mentes, technológiai haladásra képes emberiség, ami nem random diktatúrák és nyugati demokráciák háborúitól terhes.

Persze a pacifizmus egy erényes tulajdonság, csak valahogy nem látom már realitását, hogy a nyers katonai erőn kívül bármivel lehetne hatni bizonyos területekre.

És ki ne felejtsük, hogy az utóbbi 100 év legnagyobb löketeit mindig a hadsereg fejlesztéseinek polgári szférába történő átültetései adták.

Nézzük csak meg, hogy pl a II. vh után mennyi új találmány jelent meg a civil életben.

"Ha ez neked alapvetően nem izgalmas kérdés, akkor felesleges ezen agyalnod. Kapcsold be a televíziót, az Éjjel Nappal Budapestet és szisszetsd fel az esti melós sört."

Jajjjj, de szépen megy a csúsztatás :D

Összemosni a teljesen jogos kritikát, a mezei tahó érdektelenséggel.

Csillagos ötös.

Megmondom őszintén: Nekem valahogy nem borzong bele a gerincem abba, hogy heti, két heti szinten lehet olvasni hogy "A COROT/Kepler/stb űrtávcső 112 fényévre megtalálta a csillagjához 0,1 CSE távolságban keringő, 450 C°-os Y12-B kódszámú exobolygót"

És ilyenből annyi van mint a fene.

Ha az lenne a hír, hogy "4 fényévre találtak egy a Földnél 3%-al nehezebb, csillagjától 1,012 CSE távolságra keringő kőzetbolygót, melynek feltehetőleg egy holdja is van, és a mérések alapján molekuláris oxigén is van a légkörében 10% felett", na ott már én is felemelném a szemöldökömet.

Fix hogy élet van ott, ráadásul közel.

De az ilyen Tejútrendszer túloldalán 3 nap alatt a csillagját körbefutó olvadt cinkkel és ólommal borított távoli poklok nem igazán érdekelnek. Pláne ha minden héten találnak egy újat, és kettő közt tényleg csak a tőlünk mért távolságuk különbözik. Nem igazán izgat hogy most a Hattyú csillagképben, vagy a Sas csillagképben van valahol egy élhetetlen lávabolygó. (vagy a szintén hó't unalmas forró jupiterek egyike, amik semmire nem jók).

Szép, érdekes, nagyon jó animációkat lehet készíteni róluk (természetesen csak művészeti illusztrációnak) de ennyi.

Amúgy genetika területen tevékenykedek, de köszönöm a Zéjjel-Nappal mellett kőbambit szürcsölő prolinak való beállítást.

Leírták többen is részletesen miért érdemes kutatni az exobolygókat.

Ha te a csőlátásoddal nem vagy képes felfogni az alapkutatás jelentőségét, szakbarbár "tudósként", egy olyan területhez amihez nincs semmi rálátásod és tudásod, akkor nincs miről beszélni.

Még jó, hogy nem az alapján döntik el mire költi a NASA a pénzt, hogy az átlagembereknek mennyire izgalmas egy kutatás eredménye.

Pedig erre felé haladunk, lásd Trump vagy itthon az Orbán-Palkovics féle ITM, ami beszántja az alapkutatást.

Következő az LHC lesz, vagy a LIGO? Mert nem termel közvetlen hasznot?

Ja várjunk csak, pl azt sokan nem tudják, hogy az LHC közvetetten segíti a rákdiagnosztikát, vagy a LIGO-ból, Keplerből stb olyan szenzortechnológia származhat ami forrasalmasíthatja a génszekvenálást... lehet 10-20-30 év múlva, de akkor is ezek az emberiség legnagyobb vívmányai.

Tudod, az a helyzet, hogy 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧𝐭 kutatunk, amire képesek vagyunk és van motiváció.

Ez így a normális - mivel nem lehet tudni, hogy mi lesz hasznos akár a közeli vagy távoli jövőben.

Pl. gondoltad volna, hogy az origami létfontosságú lesz majd az űrhajózásban?

"Nem lesz ettől az ismerettől hatékonyabb technológiánk az aluminium, vagy acél gyártásban.

Nem lesz kevésbé környezetkárosító a ritkaföldfémek kibányászása.

Nem lesznek nagyobb kapacitásúak a számítógépek.

Nem lesznek jobbak az amputált betegek végtag implantjai.

Nem fogunk közelebb kerülni a sejtszintű fiatalításhoz."

Egyébként ez 1000 oldalon keresztül cáfolható. Természetesen kell némi mérnök-informatikai alapismeret, és intuíció a témához.

Pl CERN/LHC, a LIGO, és a bolygókereső műholdak (+ algoritmusok, big data) fejlődése miben járult ezekhez hozzá közvetetten és közvetlenül is.

Elég csak végiggondolni milyen fejlesztések vezettek a távoli gravitációs hullámok detekciójához hardveres és szoftveres szinten.

Ráadásul a kommerciális iparhoz képest, (vagy a hadiipar zártságáról pl, DARPA-ról ne is beszéljünk) teljesen nyitott műszaki tudás nyílik meg. A publikációkat bárki olvashatja, az eredmények és a technika átlátható.

Nem egy katonai drón célzórendszere ami akár évtizedekre is zárt tech. Valóban, mi foglalkoztunk katonai eszközök beszerzésével. 30 éves helikopter sisakkijelzők és éjjelátókban lévő technikára is brutális törvények vonatkoznak, és esélytelen csak úgy behozni az országba, vagy felhasználni. Bizony meg is előzték a korukat évtizedekkel.

Szóval itt legalább nyílt és átlátható az alapkutatás, jelentős műszaki áttörésekkel amiből aztán a civil szféra profitál. Pl LHC es a rákdiagnosztika/terápia

[link]

A jelen csillagászati kutatás, egyben a kutatási költség TÖREDÉKE megy exobolygó-kutatásra.

Tényleg, a komplett csillagászatnak jelentéktelen anyagi hányada.

Szóba került a naprendszeri kutatások kérdése, nos, mondjuk egy kutatófúrós Europé-szondának jelenleg a technikai alapjai is hiányosak még, de az tuti, hogy csak ez az akció többe kerül majd, mint az eddigi összes űrtávcső.

"Az hogy melyik távoli bolygó miből áll össze az sem annyira fontos mert bányászni sem nagyon fogunk oda menni."

De az, hogy egy másik naprendszer és annak bolygói hogyan jöttek létre, rengeteget mondhat a SAJÁT naprendszerünkről. És annak az ismeretnek igenis lehet rengeteg gyakorlati haszna.

"Miért nem azokkal a bolygókkal foglalkoznak amik “elérhető távolságban” vannak pl.: föld."

Ezredszer meg kell próbálnom eloszlatni azt a nagyon hamis prekoncepciót, hogy bizonyos tudományos kutatások másik HELYETT folynak.

Teljesen más szakemberek, más területen PÁRHUZAMOSAN foglalkoznak ezekkel az eltérő dolgokkal.

"Tervezik a nagy Mars expedíciót is de még a holdra sem mernek leszállni. Miért?"

Ez a nem "mernek" egy zöldség.

Csak az Apollo 17 óta nem volt máig semmi igazi ok még egyszer a Holdra menni egy óriási költség árán.

Amúgy a mai űrkutatásban már nem engedhető meg akkora életveszély-rizikó, amilyennel anno az Apollo-projekt engedve volt. A nagyobb biztonság meg nagyon sokkal drágább.

A most már egyre esélyesebb következő holdraszállások állami pénzből finanszírozhatatlanok lennének, éppen mert az űrkutatási büdzsé sokkal szűkebb, mint a hidegháborús fegyvertényként prioritást élvező Apollo-projekt idején.

A magánszféra tőkéje jelentős résszel száll be.

És a Mars a Holdat követő következő lépés lesz.

Minek költsünk most erre?

Megkérdezem, ha nem most, mikor lesz az a most, amikor költsünk?

Persze, távoli jövő az, amikor már mondjuk lesznek olyan telepek a Holdon, Marson, amik akkor is biztosítják az emberi faj túlélését, ha a Föld ökológiai vagy űrkatasztrófa miatt kihal.

De azt a jövőt valamikor el kell kezdeni. Minél később kezdjük, annál később fog megvalósulni.

És nem tudjuk, mikor lesz rá égető szükség.

Lehet, hogy soha, lehet, hogy holnap.

Szóval csinálni kell.

Le lehet pontozgatni, de tényeket írtam. Egyedül 25-össel látom értelmét beszélni a témáról.

Röviden 25-ös álláspontja:

Mivel a hadi tech, és a versenyszférában egymást lenyomni igyekvő tech cégek nem olyan jó fejek, hogy nyílvánosan elérhetővé tegyék a kutatási eredményeiket pl software fejlesztés terén, vagy akkumulátor fejlesztés terén, ezért ezek a kutatások a civil szférában csak jóval később jelenhetnek meg (amikor az adott tech már elavult lesz, vagy már minden nagyhatalom rendelkezik vele, és értelmetlen elzárni a civil felhasználás elől).

Ebből az EGYETLEN szempontból valóban jó, hogy vannak giga-mega grandiózus, de önmagukban a gyermeki kíváncsiság kielégítésén túl TOTÁL FELESLEGES kutatások.

Felfedezni egy 100 fényévre található vakító csillag előtt elhaladó bolygót, pusztán a kitakart fény általi fényintenzitás csökkenésből, esetleg még a legkörét a légkörön áthaladó fény spektroszkópiai vizsgálatával nagyon komoly tech hátteret igényel.

És ez a nagyon komoly tech háttér valóban előremozdíthatja a civil életben is a világot.

Oké, elismerem, ezáltal tisztára tudja magát mosni (vagy inkább értékessé tudja magát "mosni") a nagyon álmodozó alapkutatás is.

Ugyanez pl eljátszható lenne úgy is, hogy van egy cél (pl az eddigieknél 100X jobb felbontású CCD kamera, vagy újabb fajta nagyon magas/nagyon alacsony hőmérsékletet is kibíró elektronika) és csak azt célirányosan fejlesztjük.

Legalábbis puszta paraszti ésszel, eléggé megnyesné egy új CCD kamera fejlesztési költségét ha nem kéne aztán egy 50 méter magas rakétára még rátenni a CCD kamerát hordozó űrtávcsövet.

Persze sokkal kisebb hírverést lehetne tenni.

Hasonlítsuk össze:

"Minden eddiginél jobb CCD kamerát készített a Photonix cég"

(most találtam ki a cégnevet)

"Minden eddiginél jobb kép született a Föld testvéréről a NASA új űrtávcsövével"

Ugye hogy a másodikra jobban kapna a média. A szakemberek meg tudják, hogy itt a CCD kamerában lesz az igazi innováció, és nem a bolygónál ragad meg a figyelmük.

Nekem egy kicsit ilyen "de legalább meg tudjuk érvelni hogy van közvetett haszna" dolognak tűnik ez.

Ha pl nanorobotokat szeretnénk, amik képesek a véráramban keringeni elakadás nélkül, és aztán bizonyos sejtfelszíni molekulák hatására kitapadni mint mesterséges fehérvérsejtek, akkor nem hinném hogy a madagaszkári zengőmakik endokrin rendszerének kutatását kéne tolni, hogy majd "melléktermékként" kifejlesszünk ehhez a kutatáshoz megfelelő nanorobotokat.

Le tudom vezetni a zengőmaki kutatásból (mint useless research) a nanorobot fejlesztést (useful) de felesleges kerülőútnak látom.

Inkább egy nagy valag pénzt dobnék a nanorobotokkal foglalkozóknak célirányosan.

Lassan 7 éve dolgozok neurbio területen, és ráadásul ipari, eü hasznosítható alapkutatással amiből egyből gyógyászati eszköz prototípus is lehet. Nem mondom, emiatt kb 100x akkora a finanszírozásunk, mint némelyik klasszikus biológiai témát feszegető kutatócsoporté. Pl kit érdekel mit csinál az hippocampusban lévő "rojtos punciszőr" type sejt, aminek minimális jelentősége van.

...

Nyilván én pontosan tudom, és élvezem az előnyét a haszonelvű kutatásnak... ugyanakkor a munkám során nap mint nap alapkutatási eredményeket használok. Olyan cikkeket, tudáshalmazt amit valaki 10-20 vagy 100 éve fektetett le. Több száz állatviselkedéssel foglalkozó cikk eredményei épülnek be abba a kutatási eszköztárba amit most használunk.

Pl a selyemmajmok párzási szokásai a kutyát sem érdekelnek, ugyanakkor 1988-ban lehet épp kijött egy cikk ami a beltéri tenyésztésükkel foglalkozik, és mivel épp majomközpontot nyitunk, ahol pont selyemmajmokat fogunk tenyészteni, és vizsgálni a látásukat egy kvantummechanikai alapkutatáson alapuló technológiával. Ezzel utat nyitva a vakság gyógymódja felé...és ezt nem viccből írom, több tízezer oldalnyi anyagot kell áttanulmányozni a selyemmajmok életéről, hogy egyáltalán az alap engedélyeket megadják.

Tehát az alapkutatásból építkezik minden esetben az alkalmazott kutatás.

...

Egy egyszerű analógiát követve pedig: Az emberek többsége az őskori törzsben annak idején az éhséggel, a tiszta vízzel, az építkezéssel és a gyógyítással foglalkozott.

Ám volt pár ember, akit ez nem kötött le. Ők azt kérdezték, mi van a hegygerincen túl? És elindultak. Elindultak az ismeretlenbe, felfedezni.

Na nekik köszönhető a modern civilizációnk.

A Földet egy vékony levegőréteg választja el a világűrtől, illetve az elektromos töltésű Van Allen övek, de kétségtelenül számos hatás ér bennünket a kozmoszból, hiszen tágabb környezetünk, amit felettébb ajánlatos megismernünk.

Ha már itt tartunk, természetesen nem csak a Föld közvetlen közelében kell a jelenségeket tanulmányozni, hanem az egyre távolibbakat is, hogy megtudjuk, milyen világban élünk.

Azt mindig is sejtettük, hogy a Naprendszer nem egyedi dolog, a csillagoknak bizonyára vannak kísérői, de csak most értünk olyan technikai szintre, hogy ezek a bolygók tömegével kimutathatók különböző módszerekkel, így gyarapíthatjuk a világról szerzett ismereteinket, arról a világról, amelyben élünk, megérthetjük működését, szerkezetét, történetét és ez önmagában rendkívül fontos.

Minden összefügg mindennel, olyan világmodell felállítása szükséges, amiben ne legyenek fehér foltok, minél részletesebbek az ismereteink, annál jobb, így az exobolygó kutatás is fontos, amit nem hanyagolhatunk el.