Mi értelme van az exobolygók kutatásának?

1. A tudományos alapkutatást a legapróbb alkotórésztől a legtávolabbi űrobjektumig a kíváncsiság, felfedezés, megismerés, az emberiség ismeretének gyarapítása motiválja, nem a kézzelfogható haszon.

2. Nem biztos, hogy mindegyik exobolygó olyan messze van. Sokáig csak a legnagyobb gázóriásokat sikerült észlelni. És bár lehet, hogy nem ér célba az üzenet még a mi életünkben, de földi körülmények között is sok olyan dolog van, amihez nem árt tovább látni saját földi pályafutásunk végénél (pl. klímaváltozás).

3. Az emberiség egészére lélektanilag jó hatással van, ha ilyen téren is van fejlődés, van egy kis remény, hogy egyszer majd lesz tovább. A messzi régmúltban, bőven Kolumbusz vagy a vikingek élő embereket is foglalkoztatta a tenger és ami azon túl van, pedig reménytelenül végtelennek, áthatolhatatlannak tűnt.

Nem utolsó sorban a saját bolygónk jobb megismerését is szolgálja. Ez minden, csak nem értelmetlen cél. :)

"... de még a holdra sem mernek leszállni. Miért?"

A fentebb említett fényében: Mert jelenleg(!) nem gazdaságos, azaz felesleges pénzkidobás. Most nincs a Holdra szállásnak nagyon erős politikai célja. Azé! :D

dellfil

Már most több olyan exobolygót is találtunk ami kommunikációs távolságban van vagy akár robotszondákat is küldhetnénk a jelenlegi technikával.

Ha ez neked alapvetően nem izgalmas kérdés, akkor felesleges ezen agyalnod. Kapcsold be a televíziót, az Éjjel Nappal Budapestet és szisszetsd fel az esti melós sört.

A kérdés lényege igazából nem is csak és kimondottan az exobolygó kutatásra vonatkozik, vagy vonatkoztatható, hanem a tudomány sok területére. Még a csillagászat és űrkutatás terén is bővebb az amit a kérdés alapja érint, mert akkor a csillagászatnak is mi értelme van? Minek tudni, hogy hány és milyen fajta galaxisok vannak és azok milyen távol vannak? Tehát ez egy kérdéskör egyik eleméről lett kérdezve, de egy kérdéskört ölel fel a kérdés és a válasz is.

Az embert részben a kíváncsiság is hajtja, és az ilyen kérdések nem is csak a kutatókat érdeklik, hanem az embereket úgy általában is. Másik az, hogy távlatokban simán lehet haszna, mert elég ha egy merőben új hajtóművet találnak ki és hopp, máris elérhetőek a távoli csillagrendszerek és bolygóik is, merthogy ezen múlik az odautazás.

"Tervezik a nagy Mars expedíciót is de még a holdra sem mernek leszállni. Miért?"

Nincs ilyen, hogy a Holdra ne mernének leszállni, bár sok efféle hatásvadász cikk jelenik meg, csak köze nincs az űrkutatáshoz. :) Valójában a nagyobb országok és űrügynökségek sorban mind fejlesztik a soron következő Hold és Mars utazás eszközeit. Ez igaz a szondáktól kezdve az emberes keringő űrállomásokon át, egészen az emberes leszállásokig, és még emberes bázisok létesítéséig is. Ilyen fejlesztések folynak a NASA, ESA, az orosz űrügynökségek részéről, és már folyamatban van a következő emberes Holdra és Marsra szállás is. Sőt mára már magáncégek is beszálltak ebbe is, tehát lesz kereskedelmi Holdra és Marsa szállás is, bár előbb a keringés, megkerülés az ami terv, és második lépés a leszállás. Állandó emberes Hold körüli és Holdon lévő bázist is már fejlesztik. Talán kis kiigazításként - nem A nagy Mars expedíciót tervezik, hanem különféle Mars expedíciókat terveznek világszerte az űrügynökségek, merthogy azért nem csak NASA van. Sőt hogy jobban képben legyen a helyzet, a NASA is most magán céggel szállíttat utánpótlást az ISS-re. Itt tartunk. A Boeing is fejleszt űrhajót, A Toyota meg holdjárót. Szóval a rengeteg egyéb kutatás mellett, most jött el az ideje az újabb Hold expedícióknak, van rá pénz és érdeklődés tudományos és üzleti oldalról is, és hajlandóság is.

#6, Látszik, hogy fogalmad sincs a témáról.

Közvetetten rengeteg olyan találmányhoz vezetett, hogy még ma is kb papiruszon írogatnád a baromságaidat kecskevérrel, ha nincs csillagászat.

#6-hoz csatlakozok: ha jól akar valaki keresni nulla felelőséggel, nagy dumával hogy a paraszt elvakuljon, menjen csillagásznak. Tudományágnak sem tartom, egyik alaptétele, hogy megfelően nagy terekre nézve az Univerzum homogén. Ez elég gyenge lábakon áll: csak feltételezés, senki nincs ott hogy megmérje. A tudomány pedig a mérhető és megismételhető jelenségekkel foglalkozik.

Hogy mi értelme van az exobolygók kutatásának? Az égvilágon semmi :). Érdekesség, presztízs, blabla, ennyi.

Lehetne az exobolygó kutatásokra fordított pénzeket a Naprendszeren belüli élet felkutatásra is költeni: Pl.: Benézni az Enceladus vagy Európa holdak jégóceánjaiba, esetleg a Titán metán tengereinek partjaira, hátha kimásznak onnan valamik. Ilyen projektek is tervben vannak, sőt némelyik már folyamatban is van. De az exobolygókutatás mindig hoz eredményeket és tudjuk is hogy kell csinálni. Ezek fenntarthatóbb projektek mind a befektetőknek, mind az alkalmazottaknak.

Nyilán amennyi ember, annyi elképzelés lehet arról, hogy a világűr megismerésének mekkora a jelentősége az emberiség számára, de egy valamit azért tudnunk kell:

Az űrkutatás közvetve számtalan ma is használt technológiát tettek elérhetővé az emberiség számára. Továbbá tudnunk kell, hogy az űrben való halandóságunk semmilyen jóval nem kecsegtet. A Föld továbbra is ki van téve igen komoly kozmikus veszélyeknek: Aszteroida, kisbolygó, gamma-kitörés általi tömeges kihalási események, stb... Az utolsó ilyen nagyobbacska 65 millió éve történt, szóval eléggé nagy mázlink volt eddig... Ezek ellen nemigen tudjuk megvédeni magunkat és nem is fogjuk soha, ha nem fordítunk erőforrásokat az alapkutatásokra és a világűr megismerésére.

Az exobolygók kutatása habár nem is fogja (szerintem sem) nagyban segíteni az emberiség jövőbeni életben maradását, jólétét, Az űrkutatás hasznossága megkérdőjelezhetetlen. Az már magánvélemény, hogy azon belül minek látja nagyobb fontosságát az ember gyermeke. És ezt amúgy is a politikusok, csillagászati, űrkutatási szövetségek, befektetők, egyéb magáncégek fogják eldönteni.