Mi értelme van az exobolygók kutatásának?

,,Hülye példa de először a ház legyen rendbe utána a kert."

Ez érthető, de akkor ne az űrkutatástól vegyük el az erőforrásokat, hanem mondjuk a hadi technikai fejlesztésektől. Ezekre nagyságrendekkel több erőforrást fordít a kedves emberiség...

Ráadásul a Földi bioszféránk megértése olyan akadályokba ütközik, amit nemigen tudunk megoldani. Ez elégé hátráktatja az ere fordított pénzek előteremtését.

Az az ironikus ebben az egészben, hogy részben az űrkutatás fektette le a bioszféra mérnökség alapjait. Pl.: a Bioszféra 2 nevű önfenntartó zárt ökológia rendszer működtetése óriási kudarccal végződött. Rájöttünk, hogy istent játszani nem is annyira könnyű. Ez a rendszer elvileg szimulálta volna a Földi élet körforgását egy nagy légmentesen elzár üvegházban: a növények megtisztították volna a levegőt, az élőlényeknél beállt volna egy önfenntartó tápláléklánc. Stb.. Nagyon nem sikerült megcsinálni:

[link]

Ha kicsi-ben sem megy, akkor nagyban se fog. Márpedig a Földi bioszféra elég nagy...

Szóval lehet pont az űrkutatás lesz az, ami közvetve ugyan, de a jövőben megmenti az emberiség seggét a klímaváltozástól. Szóval én azt mondom ha már sokalljuk valahonnan a fölösleges erőforrásokat, akkor az ne az űrkutatás legyen... Csak hogy mondjak egy két példát: Média, Ócska kütyük, hadi technika, könnyen kimeríthető Földi erőforrások elherdálása, stb. Ezekre megy el a pénz, nem az űrkutatásra, ami ráadásul a hideg háborúhoz képest kb. a béke segge alatt van...

Hhheeejjjh... A fenébe is.

Úgy látom, egy baromira félreértelmezhető kijelentésem vitát generált. A semmiről. Mea culpa.

No, ez: "Mert jelenleg(!) nem gazdaságos, azaz felesleges pénzkidobás. Most nincs a Holdra szállásnak nagyon erős politikai célja. Azé! :D" Itt a "Holdra szállást" és a kérdező által "nem mernek" kitételt igyekeztem nevetségessé tenni. De piszokul félreértelmeztétek, és bele álltatok egy nagyon anyagias, (mennyibe kerül) fontos-nem fontos, mi kell-mi nem kell típusú polémiába.

Jó, tudom, hogy a kérdező is így kezdi: "Mi értelme van..." De könyörgöm, áruljátok már el, hogy - ilyen alapon - minek van "értelme"?

Mi az az abszolút létértelem, amihez - alapot képezve - egyáltalán viszonyítani tudtok, hogy magabiztosan "igazatok" legyen. Azaz bebizonyítsátok a (vita)partnernek: Így igaz. A haszonelvűség?

Vagy másként: milyen abszolútum szabja meg, hogy mit kéne tenni, sőt mik is azok a "fontossági" sorrendek? Megint csak. A haszon? Mi is az? És kinek - vagy horribile dictu minek - a "haszna?

Nézzük kicsit másként, hiszen az emberek, emberiség így-úgy létezik, és adott a históriája. (Most ne menjünk bele az "alternatív" történelembe.) Miért lett ilyen, amilyen?

De nem biztos, hogy ebben az irányba kellene gondolkodnunk.

Vagyis, ha már az ember, az emberiség eljutott - most az mindegy hogyan - az általa "technikai civilizációnak" nevezett dologhoz, akkor - szerintem - bármilyen tudományos-technikai kutatásban, cselekedetben nem elsősorban a financiális-politikai vonatkozásoknak kellene érvényesülnie.

Egyszerűen: Nem kéne megkérdőjelezni ezen vonatkozások egyikét sem.

No, valami ilyesmi járhatott a fejemben mikor ezeket írtam: "Mert jelenleg(!) nem gazdaságos, azaz felesleges pénzkidobás. Most nincs a Holdra szállásnak nagyon erős politikai célja. Azé! :D"

Elfelejtettem idézőjelbe tenni a "felesleges pénzkidobás" kitételt.

(Az, hogy a "világban" éhezés miatt sorra halnak meg gyerekek is, irreleváns. Még akkor is ha ez sokaknak cinikusan hangzik.)

dellfil

Igen, számok nélkül megy az okoskodás mindig.

[link]

Érdemes megnézni ezt...

MIÉRT van az, hogy az ilyen "okos" kérdezők 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐢𝐠 a tudománytól vennének el pénzt?

Soha semmi mástól, hanem mindig és csakis a tudománytól!

Kérdező!

Ha jön egy olyan kis kavics, ami annak idején a dinókat kivégezte, és nekünk még fogalmunk se lesz akkor az űrről - akkor 𝐡𝐨𝐯𝐚 megyünk majd?

Egyenesen a pokolba?

Amit kérdező felvetettél, mint gazdasági kérdés, az egy teljesen más módon működik mint a feltételezés.

Mert ugye mondhatjuk, hogy mi értelme bizonyos költségeknek, akár az űrkutatás költségeinek is, de a gazdaság jelenleg nem úgy működik, hogy minden mindenkinek ideális. Egy családon belül a vázolt szisztéma ténylegesen felvethető, vagyis az, hogy adott költséget mibe fektessük, mi lenne a legjobb, és akkor arra is lesz költve.

A haszontalannak mondott költségvetések, ha megszűnnének, akkor sem fordítódnának arra amire emberileg a legfontosabb lenne. Mert ez nem így megy. Hozzátehetjük, hogy sajnos, de nem így megy. Ha értelmetlen az űrkutatás, akkor adidas cipőre se költsünk, hanem legyen helyette olcsó és tartós valami, akár egyválasztékos kínálattal és akkor is megint pénz szabadult fel. De felszabadítható további pénz még sok területről, mint ahogy mobiltelefon sem kell. Az emberiség megvolt mobiltelefon, sőt telefon nélkül több ezer éven át, és élt is, és evett és ivott... Tehát az elektronikát se fejlesszük, hanem valami mást rendbe tehetnénk belőle, például ültethetnénk fákat, szervezhetnénk óriási szemétszedő programokat ami szintén költség. Stb.

A helyzet az, hogy egy ideális és utópisztikus globális együttműködést vetítünk ilyenkor, a jelenlegi realitásra. Nyilván ilyen módon semmi sem fog stimmelni a mai társadalmi mechanizmusokban. Semmi! Vagy hogy pontosítsuk, majdnem semmi. Persze beszélhető téma az ideális világ is, de nyilván annak kereteiben, hogy most arról van szó mi lenne az ideális, és akkor konkrétan az ideálist fejtegetjük. A realitás talaján viszont valóban jobb felvetés a fegyverkezésből vonni ki a pénzt, és még ennek sincs belátható realitása!

Nézzük meg akkor a kicsit furcsa következtetést:

- "És nézzük meg mi történt azóta mióta képes az emberiség föld körüli pályára állítani műholdakat"

-vs-

- "Csak a szemét mindenhol mert több mint a fele nem is működik már."

A szemét az nem az űrkutatás miatt van, se a természetbe jutott szemét nem azért van, se a lerakókba gyűjtött szemét sem azért van, mert van űrkutatás. Kicsit olyannak hangzik az összemosás, mintha az űrkutatás okozná a hulladék képződést, pedig hát nem. A hulladék termelés újrahasznosítására és újraszervezésére is folynak kutatások és bár még van mit összehozni a területen, de biztosan lesznek rá jól használható technológiák, sőt részben már vannak is és nem is kis számban. De azok elterjedése nem azért van gátolva, vagy nem azért lassú, mert az űrkutatás elviszi a pénzforrásokat, ez az amit nem moshatunk össze. A gazdaság nem így működik.

“kavics”

𝐍𝐀𝐆𝐘𝐎𝐍 nem mindegy, hogy mire jön, addigra már a Naprendszer összes bolygóján ott lakunk, vagy pedig helyette inkább a Sziphone 111-et fejlesztjük ki!

Ha pedig egyszer sikerül beszélni valakivel 30 vagy 50 fényévről, akkor olyan tudást, vagy olyan motivációt kaphatunk, ami 10 év alatt 100 évvel visz előrébb!

Az emberiség törénelmének legnagyobb felfedezése lenne, ha a 70 éve elindult rádió és TV adásra válaszolna valaki, akár csak prímszámokkal.

Mondjuk egy 15 fényévre lévő intelligens civilizációval kommunikálni. Veszik a régen kiküldött rádió/TV adásokat, értelmezni lehet nem is tudják a jel/zaj gyengesége miatt... de az intelligenciát felismerve, küldenek egy nagyon nagy intenzitású kommunikációs lézercsatornát, amin 24/7 streamelnek adatokat.

A kultúrájukról, technikáról stb.

Vagy épp az exobolygó kutatásnak hála képesek leszünk detektálni egy exobolygó intelligens lényeinek hatását. Ezáltal megépítjük a koncentrált lézersugarat mi és küldünk üzenete.

Amatőrcsillagászkodtam 5-6 évig baromi nagy elánnal, és ezek után mondom: konkrétan az exobolygózásban én sem látok túl nagy potenciált, hogy egy jobb világhoz vinne minket közelebb.

A leggyakrabban előforduló kicsit gyermekded lelkület érvekre reagálnék:

"Hova megyünk ha jön egy akkora meteoroid mint ami eltűntette a dínókat?"

Jelenleg? Sehova. aki akar az menjen még egy utolsó kört a templomba, vagy vallja meg a távoli szerelmének legmélyebb érzéseit így az armageddon előtt, de menbni nem megyünk sehova.

Tudjátok hol tart jelenleg az emberes űrutazás?

Dollármilliárdok árán esetleg tudnának egy 10-15 főt életben tartó, víz és oxigén újrahasznosítást végző kis leszálló egységet építeni, ami esetleg 5-10 évig maximum működőképes lehetne egyhuzamú használattal számolva.

Itt tartunk. Qva messze vagyunk bármilyen reális bolygóközi mentőcsónak megépítésétől, amit akár csak 100 vagy 200 ember tudna használni. Jelzem, ha 200 embert vinnénk még az is olyan mérhetetlenül kevéske ember, hogy ez tulajdonképpen nem oszt nem szoroz. ekkora egyedszámnál már erősen kétséges hogy fennmaradna a fajunk, pláne hogy kb tényleg csak pár száz köbméternyi lakótérbe lennének összezárva 10-15-ösével.

Szóval ne akarjuk bemagyarázni se magunknak, se másnak hogy van bármi jelentősége annak, hogy észrevesszük-e évekkel korábban a megállíthatatlan méretű kavicsokat, vagy nem.

Bár az információim szerint egyelőre böszme nagy feladat lenne még egy zavaróbb méretű 300 méter körüli kavicsot is arrébb tolni. Nem hogy kilométeres méretűeket (még szerencse hogy kilométeres mérettartományban jóformán alig vannak veszélyes égitestek a belső Naprendszerben)

"A kíváncsiság hajtja az exobolygó kutatást, mint ahogy az egész tudományt is"

Nem, ez nem igaz gyermekem. A tudományt alapvetően az életünk jobbításának szándéka, a világban való hatékonyabb működés hajtja.

Persze fel lehet hozni nagy rakás ellenpéldát, amikor a középkori vagy ókori nagy nagy gondolkodók ténylegesen használható gyakorlati célok nélkül foglalkoztrak valamivel.

Pl baromira semmi gyakorlatias felhasználása nem volt még Newton gravitációs erőtörvényének a 17. században, vagy Kepler bolygómozgásokra adott törvényeinek.

(jó kérdés hogy pl a Newton által kidolgozott integrálásnak mikortól volt gyakorlati értelme, egyáltalán megélte-e Newton? )

De jól látszik, hogy az ilyen "Semmire nem jó most, simán csak érdekes" féle kutatásokat nem a bérből élő kutatók/feltalálók folytatták.

Newtonnak pénzverdéje volt, soha nem volt különösebben kérdéses hogy miből fog következő hónapban megélni. A mindenféle királyi udvarokban tartott csillagászokra ez szintén vonatkozik.

Márpedig akinek a pénz nem probléma, mert van bőven, az foglalkozhat szabadidejében bármilyen haszontalan dologgal.

Newton foglalkozhatott volna hímestojás festéssel is a legdrágább indiai festékek Angliába hurcolásával.

Nem így tett, ezt azonban a saját kora soha nem láthatta, hogy volt-e értelme a munkásságának, vagy csak egy bogaras nemes volt a vidéki kúriájában.

A legtöbb kutatás célirányos, gyakorlatias felhasználásra törő.

Persze a legromantikusabb tudományos anekdoták mindig valami isteni sugallatra bevillanó "csak úgy érdekes ezért kutatom" történethez kapcsolódnak.

Jó dolog hogy vannak alapkutatók, akiknek szárnyall az elméjük a praktikum hiányában is, de azért akinek van egy kis realitásérzéke az tudja hogy alapkutatás meg alapkutatás közt is van különbség.

Abból feltehetőleg semmi társadalomformáló, világjobbító dolog nem lesz, hogy pl az Amazonasi őserdőben leírunk még 12 új talajszinten éldegélő béka fajt, és 3 új orchideát.

Attól se lesz jobb a világ, hogy mondjuk megpróbáljuk elektronmikroszkópos technikával rekonstruálni egy dinoszaurusz pikkelyeinek szerkezetét.

És attól sem, hogy 63 fényévnyire rájövünk, hogy egy 300 celsius fokos felszíni hőmérsékletű, négyszeres földtömegű bolygónak a minimális kis légkörében, ami mondjuk a földi légkör egy negyede, mondjuk 30% nitrogén 45% szén-monoxid és 25% kén-dioxid van.

Ettől nem vagyunk semmihez sem előrébb.

Oké, oké, jobb képünk lesz a korai Naprendszerünk formálódásáról.

Továbbra is ugyanott tartunk: Nincs gyakorlati haszna.

Tele lehet írni színes-szagos ismeretterjesztő könyveket, lehet ámolatba ejtő Natgeo egész estés űrutazásos doksi filmeket csinálni, de SEMMI gyakorlati haszna.

Nem lesz ettől az ismerettől hatékonyabb technológiánk az aluminium, vagy acél gyártásban.

Nem lesz kevésbé környezetkárosító a ritkaföldfémek kibányászása.

Nem lesznek nagyobb kapacitásúak a számítógépek.

Nem lesznek jobbak az amputált betegek végtag implantjai.

Nem fogunk közelebb kerülni a sejtszintű fiatalításhoz.

Remélem mindenki érti mire gondolok >HASZNOS< alatt.

Sokan a bölcsészetet azért figurázzák ki, mert teljesen haszontalan a világ problémáinak tekintetében.

Ugyanez elmondható az űrkutatás túlnyomó részéről.

De arról legalábbis biztos, mikor az univerzum nagy léptékű szerkezetét kutatják. Valahogy nem látom a fontosságát annak, hogy a Tejútrendszerhez legközelebbi 1 millió törpe és rendes galaxis milyen fonalas szerkezetű óriás alakzatokat alkot.

Stanislaw Lem féle sci-fi alapanyagnak jó, hétköznapi életben meg totál érdektelen random fact.

Érdekes hogy azt a kutatót nem sztárolja a világ, aki pl 30 év kutatómunka alatt felfedezi a genomunk túlnyomó részében ugráló genetikai elemeket, amik részben eléggé komoly szerepet játszanak pl a rák, vagy maga az öregedés területén, de a totál elméleti dolgokkal foglalkozó asztrofizikusok benne vannak a pop-science neveinek listájában.

Én nem akarok rosszat mondani a nemrég elhunyt Hawking professzorról, aki lenyűgöző munkát vitt véghez a körülményeinek figyelmen kívül hagyása mellett is, de valljuk be: A Hawking sugárzás a következő 200 évben max sci-fi könyveket fog gazdagítani.

Jó parasztosan: "Nem lesz tőle olcsóbb a kenyér".

"Az emberiség törénelmének legnagyobb felfedezése lenne, ha a 70 éve elindult rádió és TV adásra válaszolna valaki, akár csak prímszámokkal."

Ez annyira kis gyermekded ábránd, hogy én érzem rosszul magamat amiért vitába szállok veled.

Ne akarjunk összevetni egy ilyen fajta felfedezést gyakorlati szempontból hasznos felfedezésekkel.

Ha össze kéne állítanom egy top 10 listát, az utóbbi akár csak 120 év felfedezéseiből, akkor az kb úgy nézne ki hogy:

10 - vitaminok (több Nobelt is kiosztottak ebben a témakörben)

9 - radiológiai technika (az pont túlnyúlik 120 éven, de olyan fontos, hogy muszáj megemlíteni)

8 - polimerek, műanyagok

7 - DNS

6 - atommag felfedezése, atommodellek

5 - maghasadás kutatása, atomreaktor

4 - MRI

3 - elektronmikroszkóp

2 - tranzisztorok

1 - internet

Ezek valóban fontosak. És ha most 2020-ban felfedeznék az első intelligens életet hordozó égitestet a Naprendszeren kívül, akkor nem előzné be ezek egyikét sem.

Mert egész egyszerűen csak szimbolikus jelentősége van.

Kb olyan mint az hogyha felfedeznénk az élet eredetét, vagy az univerzum eredetét.

Szuper, végre pont kerül egy nagy filozofikus kérdés végére, de semmivelk sem lett jobb az életünk, semmivel sem lett kevesebb problémánk.