Anyukám szerint valójában nem léteztek dinoszauroszok, ez csak kitaláció és mese. Ez normális?
" nem más mint a jelenről szerzett adataink visszakövetkeztetése, ami annyit jelent, hogy lehetett úgy is, meg akárhogy máshogy is"
Ez részben igaz, például nem tudhatjuk biztonsággal, milyen színük volt, sok fajról nincs tökéletes lenyomat fosszília a lágy részekről.
Viszont rengeteg dolgot lehet nagyon nagy biztonsággal "következtetni" a mai ismeretekből.
Bőrlenyomat elég sok van, tehát a toll/pikkely stb. elég jól ismert már (éppen pár éve derült ki, éppen leletekből, hogy sokkal korábbi a toll kifejlődése a repképességnél és sok dinófaj tollas volt, például a velociraptor is).
Egy növényevő fogazat, az növényevő fogazat ma is.
Dögevő és ragadozó esetlegesen összetéveszthető.
A fejlődési lánc ismertsége révén BIZTOS, hogy nem földönkívüliek.
Jónéhány fajról még azt is biztosan tudjuk, hogyan raktak fészket.
Szóval egyáltalán nem olyan homályzóna ez, ahogy te látod.
Jó, de nem mehetsz utána minden információnak személyesen.
Nem hiszem el, hogy kerek a Föld, amíg nem megyek fel az űrbe?
Nem hiszem el, hogy a fénysebesség annyi, amennyi ,amíg nem én mértem?
Nem hiszem el a rel. elméletet, amíg nem én mérem ki az idődilatációt, a grav. lencsés görbülést stb. ?
Nem.
Nem ez a jó szkepticizmus.
Nem ilyen kételkedésre van szükség.
Amit meg kell tanulni, az az, hogy mik az alapok, meg kell érteni, mi az alapvető bizonyítási, hitelesítési módszere a tudománynak és fel kell fogni, hogy mndez azon a szinten is ugyanígy megy, aminek már nem tudsz személyesen utánaellenőrizni.
A Pithagorasz-tételt még tudod magad ellenőrizni, a másodfokú egyenlet megoldóképletét is, a rel. elméletet már nem feltétlenül, mégis azonos matematikai módszerekkel, ugyanúgy bizonyított.
Ezt kell tudni megérteni.
Hogy a tudomány hogy épül fel.
Minimum az építőköveket, téglákat megérteni, erre való az iskolai képzés, meg hogy megadja az alap módszert, ahogy a kőműves rakja ezeket a téglákat és a maltert, akkor megérted majd, elfogadod, hiába nem tudod végigellenőrizni, hogy az a nyolcemeletes téglaház ugyanígy épült végig.
Lehet, hogy az életben nem fogod használni azokat a fizikai képleteket, amit általános-, középiskolában vagy egyetemen megtanulsz, de segítenek megérteni, hogy az egész így, erre épül.
és azok állnak neki kételkedni a tudományban, akik ezeket az alapokat nem voltak képesek, hajlandóak megérteni, megtanulni, nem látják ezért, hogy az is ugyanolyan bizonyított tudományos világ, amihez ők már nem értenek.
És innen származik az ilyen "szkepticizmus".
Nem értem, úgyhogy biztos azok is, aki kijelentik, hogy így van, csak a hasukra ütöttek, tippelgettek, dogmát állítottak fel.
Innen ered az összes tudománytámadás.
Pontosan ide vezet az a tendencia, hogy az iskolások megkérdőjelezik a tanított tantárgyak gyakorlati szükségességét.
Minek tanuljuk?
Azért, hogy ha nem is használjuk fel, értsük, hogyan épül fel a tudomány és értsük azt, hogy a tudomány nem kávézacc-jóslás.
Megtanít arra, hogy akarjunk többet tudni, kételkedjünk, de abban kételkedjünk, ami a tudásunkkal szemben áll és csak azt támadjuk, aminek a hamisságát magunk is tudjuk bizonyítani.
Én nem fogok kételkedni a kvantumfizikában attól, hogy nem értem, nem tudom valódi fizikai számításokban végigkövetni az egész komplex területet. Éppen, mert amennyit értek a fizikából, az alapján látom, hogy hogyan épült fel az is, ami nekem már magas.
De fogok kételkedni a mechanikus perpetuum mobile próbálkozásokban, mert van annyi BIZTOS fizikai ismeretem, hogy akár le is vezessem, miért nem működik.
A kételkedés önmagában nem bölcsesség.
És tudás hiányában a kételkedés bizony inkább butaság.
Én egyszer olvastam valami olyat, hogy vagy a brachios aurus nem létezett, vagy a brontosaurus. Nem tudom, melyik, de arról volt szó az adott cikkben, hogy egy másik dínónak a fejét rakták rá egy ilyen hosszúnyakú dínó nyakára, hogy úgy tűnjön, hogy egy új dínófajtát fedeztek föl, amit még addig nem ismertek, hogy az egyik kutató megveregethesse a saját vállát, be szeretett volna gyűjteni elismerést. És akkor tehát egy másik dinó fejét rakta egy ilyen hosszú nyakra, és úgy tűnt, hogy másik dinó. Meg mégegyet szeretnék, ezt is érdekesség képpen, én már több kommentet írtam, még annyit szeretnék, hogy van pl a megalodon. Az egy hatalmas nagy méretű cápa, itt van egy kép, hogy mekkorák hozzá képest a többi cápa, meg a búvárok. Vagy pl már egy bálna is elég nagy tud lenni. Nem tudom, hogy a megalodon-e/volt-e a legnagyobb, de szép nagy, termetes ez is. Tehát a cápák is meg tudnak pl nőni kisebbre is, nagyobbra is, ebből is tehát pl több féle van.
"De nem mint megkérdőjelezhetetlen állításokat. Nem lehet mindenkit egyből lehülyézni, ostobázni, tudatlan, tanulatlan, valláskárosult, kreacionista mindenfélének nevezni csak azért mert olyasmit állit, ami akár alapjaiban megkérdőjelezi a világról való ismereteinket."
Attól függ mit kérdőjelez meg.
Mert éppen az a baj, hogy ma "divat" lett megkérdőjelezni a sokmilliószorosan bizonyított dolgokat és ezt büszkén szkepticizmusnak hirdetni, pedig nem egyéb, mint a megértés, a tanulás iránti hajlandóság hiánya, vagyis: butaság.
Relativitás-tagadók.
Ősrobbanás-támadók.
Laposföldesek.
Evolúció-ellenesek.
Klímaváltozás-tagadók.
Folytassam?
Ez nem józan szkepticizmus, hanem valódi butaság.
És ha valaki valamiben kételkedni akar, ám legyen, de akkor legyenek JOBB bizonyítékai, mint amivel a tudomány az ellenkező véleményen elő tud állni.
Ha meg nincs, akkor a kételkedése teljesen alaptalan.
De előbb van a kételkedés mint az alap, amivel alátámaszthatnád az ellenérveidet. Lehet, hogy divat lett manapság ellenezni és tagadni, de ettől még maga a kételkedés fontos és hasznos képesség, nem valami ártalmas és kerülendő veszélyforrás, ami lerombolja mindazt a tudást aminek eddig birtokába kerültünk. Igazad van abban, hogy valódi ismeretek nélkül tagadni butaság, de ugyan ez igaz azokra is, akik valódi ismeretek nélkül elfogadják azt. Mert olyan forrásból származik az infó, amit fenntartások nélkül elfogadnak, és nem azért mert valaha, bármennyire is érdekelte volna őket annak alapja. Szerintem utóbbiak azok, akik ha azt hallják valamiről, hogy talán nem úgy van ahogy nekik mondták, kérdés nélkül megdobálják azt az embert és gondolkodás nélkül leostobahülyézik, majd visszamennek a barlangba egymásnak bólogatni, hogy milyen jó, hogy ők okosabbak.
Nem arról beszélek, hogy minden egyes állítást vissza kellene ellenőrizni de én pl. ezen az oldalon azt vettem észre, hogy a mindent evolúcióval magyarázó emberek, és az evolúciót egészében tagadó emberek evolúcióról való ismereteik, egyformán olyanok, hogy nem is léteznek. Nincsenek róla ismereteik, csak elfogadták hogy van, vagy nincs, és ugyan azon lustaságuk okán, soha nem is fogja érdekelni őket. Az ebből való következtetéseket azonban szintén mind egy szálig elfogadják majd, hiszen azt sem fogják felismerni, hogy egyik-másik állításnak köze nincs a hivatkozási alaphoz. Azt gondolod nem lehet ez a két dolog egyformán káros hatással a valódi ismereteinkre? Azt mondod, hogy még mindig jobb a nem megismert igazságban hinni, mint a nem megismert hazugságban? Talán, egy szintig igen. Mondjuk addig, ameddig egy kérdésben nem lesznek többen a hazugsághívők. A lényeg azon van, hogy egyik sem akarja ismerni hozzá az alapokat, de amit már elhittek, azt meg fogják védeni, és aki ellenkezne ezzel, azt kérdés nélkül elküldik a piscába.
Van különbség kételkedés, és ellenzés meg tagadás között. És sokmilliószorosan bizonyított dolgokat sajnos sokmilliószor is kellene bizonyítani, mert mindig lesz néhány milliárd újszülött, akiknek nem mondhatod, hogy azért gömbölyű a Föld, mert sokan azt mondták, és már láttál róla képet is a neten. Nagyon is fontos lenne néhány olyan állítást alapjaiban megkérdőjelezni és újra bizonyítani, amiket mi "készen kaptunk" még ha nem is voltunk olyan nagyon lusták, és vettük a fáradságot megismerni ezeket. Bár vannak akik pont ehhez lusták, vagyis azt gondolják a megszerzett infókat, mint tudást, birtokolhatják, és mivel sok energiát fektettek abba, hogy megszerezzék, nem kockáztatják ezt azzal, hogy néha felülbírálják, vagy frissítsék ezt a tudást. Minden úgy van, ahogy egyszer megtanulták. Ők pl. nem fognak megkérdőjelezni semmit amit már tudnak, de nagyon szkeptikusak lesznek minden újító gondolattal szemben. Szerintem ez is hátráltathatja a fejlődést. Szóval nem lehet így kettéosztani az embereket, hogy mindenki aki megkérdőjelez valami már elfogadottat az azért teszi mert nem tud semmit, de mindenki aki elfogadja az eddig elfogadott dolgokat, az tudja is miért fogadja el azt.
"És sokmilliószorosan bizonyított dolgokat sajnos sokmilliószor is kellene bizonyítani, mert mindig lesz néhány milliárd újszülött, akiknek nem mondhatod, hogy azért gömbölyű a Föld, mert sokan azt mondták, és már láttál róla képet is a neten."
Nem.
Nem kell.
Mert ha az az újszülött szépen az alapoktól megtanulja a természettudományokat, lépéseket nem kihagyva, akkor a saját maga által bizonyítható szintről, tényektől a saját bizonyításra már alkalmatlanokat is érteni fogja és érteni fogja azt is, hogy az miért van úgy, miért igaz.
Csak az kételkedik benne, akinek ez a tudása hiányos.
És egyébként is, a mai világ tudásanyaga olyan szerte ágazó és hatalmas, hogy LEHETETLEN mindenkinek mindent minden szinten újra bizonyítani.
Meg ott van a kvantumfizika, ami ellent mond minden korábban tapasztaltnak, tanultnak, mégis empirikusan bizonyított az egész és erre már végképp igaz, hogy ne filozofálj rajta, hogy miért úgy működik, ahogy, hanem használd a matematikáját és számolj.
És arra, hogy igaz, a bizonyíték, hogy számolsz és az eredmény egybevág az empirikusan bizonyított eredményekkel, annak ellenére, hogy talán senki nincs a Földön, aki kompletten értené az egészet.
Szóval én azt mondom, a laikus csak visszafogottan kételkedjen a tudományban. Mert ha valami ott téves, nem igaz, módosításra szorul, arra sem ő fog rájönni, hanem azok, akik most tévednek vagy módosításra szorulnak, mert ők a laikusnál biztos, hogy jobban tudják...
És ők hivatalból kételkednek, ellenőriznek, bizonyítanak, cáfolnak. És nekik megvan erre minden alapjuk.
Ezzel majdhogynem azt mondtad, hogy akinek nincs annyi tudása, mint az adott témában maximálisan elérhető tudásszint, az csak ne is gondolkozzon azon amit erről mondanak neki, hanem szépen fogadja be, alkalmazza, hasznosítsa, és rendelje alá magát minden továbbinak ami ebből következik, egészen addig, ameddig azt tapasztalja, hogy ez működik. Ezt nevezik dogmatikának. Még akkor is, ha egy bizonyos szintig megengedett benne a teljes ismeret elsajátítása, és abban semmit nem kell elhinni, mert mindent meg lehet érteni. Amikortól ez már nem teljesül, semmilyen szinten nem különül el a vallásos hitrendszertől. Ez esetben viszont már nem beszélhetünk tudományról.
Ilyen fogadd el, hogy úgy sem érted alapon, akár a homeopátiás szerekre sem mondhatnád, hogy szerinted nem hatnak, hiszen olyan eredményeket tudnak eléd tenni, ahol placebo mellett vizsgálva kimutatható a gyógyító hatása, és hosszasan szokták fejtegetni az elvi mechanizmusát, amiből talán érted mit jelent a hatóanyag, meg a hatásmechanizmus, de előfordulhat, hogy nincsenek olyan szintű farmakológiai ismereteid mint azoknak az orvosoknak (igen, igazi orvosok), akik javasolják neked ezeknek szedését, és az a félelmetes ebben, hogy sosem fog kiderülni számodra, hogy ezt az egészséged megóvása érdekében teszik, vagy pénzért. Nem... nem a félelmetes az benne, hogy nem tudod eldönteni melyik verzió félelmetesebb.
"Ezzel majdhogynem azt mondtad, hogy akinek nincs annyi tudása, mint az adott témában maximálisan elérhető tudásszint, az csak ne is gondolkozzon azon amit erről mondanak neki, hanem szépen fogadja be, alkalmazza, hasznosítsa, és rendelje alá magát minden továbbinak ami ebből következik, egészen addig, ameddig azt tapasztalja, hogy ez működik."
Amúgy igen.
Kuka utas, vésd az észbe, hogy ne szólj bele a vezetésbe.
"Ezt nevezik dogmatikának."
Nem, dogmatikának a cáfoló bizonyítékok ellenére is megkérdőjelezhetetlen állításokat nevezik.
Ha valaki nem rendelkezik megfelelő tudással a megkérdőjelezéshez, az nem dogmatizmus, hanem a fenti "kuka utas..." kezdetű sor.
Az orvosi téma:
Tényleg nincs lehetőséged és tudásod felmérni, hogy működik-e.
Ezért kell megfelelő hiteles forrásokra hallgatni és az tutira nem a reklám.
De elérhetőek itt is hiteles statisztikák.
A placebó-hatás viszont csúnyán borít sok mindent ezen a téren, tönkreteszi az empirikus vizsgálatok eredményeit.
Ez bizony egy kérdéses terület.
De ennek semmi köze például a laposföldes ökörségek témájához.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!