Miért nem szâmítanak színekben a fekete és a fehér?

Mert ezek nem színek.

A fekete a színek hiánya, a fehér pedig az összes szín együtt.

Te sem nevezel pl. kártyalapnak egy egész pakli kártyát.

Akkor miért a tudományokba írsz?

A fehér az ÖSSZES szín együtt. Itt nincs olyan, hogy "számomra". Mindenkinek ezt jelenti.

Vagy akkor menj át az ezotériába.

Fizikai szempontból nem önálló színek, de pl. művészet témakörben igen. Ha a tudomány kategóriába írod, akkor a fehér fény a látható színek keveréke, fekete fény pedig nincs. (Amit annak hívnak, az egész más, most a látható tartományról van szó, ahol színeket érzékelünk.)

Itt pl. nincs se fehér, se fekete:

[link]

Hogy a fekete és a fehér színnek tekintendő-e, vagy sem, az attól függ, hogy hogyan definiáljuk a szín fogalmát. Egy lézer esetén – ami egy hullámhosszon bocsát ki fényt – a szín jelentheti a fény egy konkrét hullámhosszát. Ilyen szempontból a fekete és a fehér, de a rózsaszín sem szín.

Viszont a hétköznapi szóhasználatban, de még a fizikában is sok esetben a szín nem egy konkrét hullámhosszt jelöl, hanem a fény látható spektrumában a visszavert, illetve kibocsátott fény intenzitását leíró függvényt. Ilyen szempontból viszont a fehér is szín – egy fehér tárgy a fény látható spektrumában minden hullámhosszú fény igen nagy részét visszaveri –, a fekete is szín – a látható spektrumban a rá eső fény igen nagy részét elnyeli –, tehát ilyen szempontból a fekete is, meg a fehér is szín.

Sőt hétköznapi értelemben a szín nem csak a visszavert fény hullámhosszát, de néhány esetben egyéb tulajdonságát is kifejezi, pl. hogy milyen irányban veri vissza azt a fényt. Pl. ez a különbség az arany és a sárga között, meg úgy általában a fémes és a nem fémes színek között. Vagy ez a különbség a fehér lap és a tükör között, bár furcsa mód nem szoktunk „tükörszínről” beszélni. Sőt tágabb értelemben a hétköznapi szóhasználatban a szín még lehet az átlátszó, vagy áttetsző is. Illetve hétköznapi szóhasználatban még a textúrát és a mintázatot is magába foglalja a szín fogalma, szoktuk tágabb értelemben színnek nevezni a tarkát is, meg a gyöngyházfény „színt” is.

Na igen.

De az ilyen jelentéseket a művészeti kategóriában tárgyaljuk.

Itt meg most a tudományban vagyunk.

Itt a szín CSAKIS az egy hullámhosszt jelenti.

#6:

> De az ilyen jelentéseket a művészeti kategóriában tárgyaljuk.

> Itt meg most a tudományban vagyunk.

Nem feltétlenül. Pl. nyilván az informatikában is létezik a szín fogalma, és ott nem egy adott hullámhosszt jelent. A tudomány nem azonos a fizikával. A tudomány nem azonos a természettudománnyal sem, szóval ne felejtsük el, hogy pl. a művészettörténet is tudomány, és akár abban a tudományágban is lehet beszélni a szín fogalmáról.

Illetve a nyelvészet is tudomány, nyilván így az is releváns válasz, hogy a magyar nyelvben, vagy úgy a nyelvek bármelyikében a szín fogalmának mi a jelentése. Vagy a pszichológia is tudomány, tehát akár az a fajta megközelítés, értelmezés is releváns, hogy érzetre a fekete és a fehér a színek hiányát jelenti adott kontextusban (lásd: színes tévé vs. fekete-fehér tévé).