Igaz hogy a virus nem élőlény?

#28. A hivatalos álláspont határterületi, "peremorganizmus". Ebben tökéletesen benne van az a bizonytalanság az önkényes definíciót illetően.

Látom nem sikerült felfogni az egzakt definíció fogalmát. Olvass már utána légyszíves, számtalan átfedő, vagy különböző definíciót alkottak az életjelenségekre/életformákra.

Ezek ÖNKÉNYES ember által kijelölt határok. Az életet hol érdekli, hogy a sejt kötelező számára?

Az élet kialakulásában sok láncszemet nem ismerünk, de jó példa... hogy az élet kezdetén valószínűleg óriási önmásoló molekulák hordozták a kódot. Elképzelhető, hogy az ősi vírusok is rendelkeztek annak idején saját anyagcserével, vagy önmásoló képességgel...csak elvesztették, mert annyira hatékony a parazita mód. Vagy itt a mitokondrium példája, önállóan as sem tud már élni, pedig annak idején külön életforma lehetett.

Az életet nem érdeklik a definíciók, csupán ezt mondom. Nem az történt hogy évmilliárdokkal ezelőtt életté vált egy élettelen molekula.

Lehet kategorizálni bizonyos szempontok alapján és ennyi.

Az egzakt - és nem önkényes - emberi definíció mondjuk a DNS. Itt nincs meghúzva semmilyen határ. Pontosan ismert a szerkezete és a kódolási mechanizmus. Ez pontosan olyan definíció mint a matematikában, vagy a fizikában lévők. Nincs mellébeszélés, vagy filozófia, ahogy az élet kompakt leírásában.

Remélem már érted a különbséget..

Nekem laikusként lenne egy kérdésem,nyugodtan pontozzatok le.

Szóval vannak a vírusok, oké nem soroljuk élőnek. Mondjuk egy bakteriofág, felső burokkal , gégecsővel meg kapcsokkal odasodródik és beinjektálja a DNS-t a sejtbe.

[link]

Oké nem él. Viszont vannak olyan bacik, amik hasonlóak, wikin ez volt:

"Nincs saját anyagcseréjük és minden tekintetben a gazdasejttől függenek, képtelenek azon kívül "szaporodni".[48] Azonban vannak olyan baktériumok – a Rickettsiák és Chlamydiák – amelyekre a fentiek szintén igazak, mégsem merül fel kétség élőlény mivoltuk iránt."

Tehát akkor a saját anyagcsere és a reprodukció sem követelménye az életnek? Mert vannak olyan élőlények amik nem tudnak szaporodni önállóan (pár baci vagy öszvér), és vannak olyan élettelen dolgok amik "osztódnak",.tűz pl.

Illetve most életnek nevezzük a lefagyott, betokózódott bacikat? Tehát amik nem mutatnak életfunkciót, de bármikor kiolvadhatnak? Vagy magok pl, amik évszázadokig elállnak. Most élőlény vagy sem?

Tehát akkor mi az egyedi feltétele az életnek? Anyagcsere, reprodukció kilőve. Tulajdonképpen van egy sejt amiben van pár extra funkció mondjuk a bakteriofághoz képest?

Bocs tényleg ha butaságot kérdezek.

Jó kérdések... Elméleti biológia életkritériumokat állított fel.

Látható, hogy nem olyan egyszerű téma ez. Anyagcsere és reprodukció nem szükséges, a kivételek miatt.

Amit a vírus nem tud, az a "sejt forma". A sejt rendelkezik csak az önálló, anyagcserés folyamatokhoz szükséges masinériával. Illetve ami miatt nem tekintik élőnek, az hogy nem tud reagálni a környezetre úgy, mint egy sejt. Vagyis csak egy kódcsomag, amit ide-oda sodor a környezet. Igaz nagyon érdekes terület az óriásvírusoké, amik már tartalmaznak bizonyos transzlációhoz szüksés apparátust, nem teljesen a gazdatestet használja.

Vizsgálatok szerint valószínű ezeket úgy lopták, nem egyszerűsödtek le. Ugyanakkor semmi sincs kizárva, több feltevés szerint is leegyszerűsödtek sejtes struktúrákból. Meglehet, hogy külön fejlődtek az élet kialakulásakor. Inkább tekinthetőek molekuláris gépeknek.

Itt persze nagyon halovány a határ élő és élettelen között, még az abszolút életkritériumok szerint is.

Ebben az összefoglalóban pont azt állítják amit én is, hogy vitatott terület továbbra is. Nekem nem kell elhinni, meg persze ez nem egy peer reviewed, IF szaklap, de kis írás az érdekességekről.

[link]

Még a környezeti reakcióhoz, tehát egy vírust lehet értelmezni egy becsomagolt tervrajzként, ami valóban nem tud reagálni a környezet hatásaira.

Bár ez is értelmezés kérdése, mert egy baktérium is membrán szenzorfehérjék és jelátviteli rendszer alapján reagál a környezetére. Egy vírus lehet csak egy kódcsomag, de pont olyan fehérje rendszerekkel ismeri fel kapcsolódik rá egy baktériumra a fág, mint ahogy egy sejt.

A cikkben is leírja a szerző, hogy az óriásvírusok és mimivírusok (amiket eleinte kevertek is a baktériumokkal) folyamatosan gyűjtik be a sejtekből a szükséges masinériákat. Nem csak fehérjekódoló rendszer de kollagén és nuklein szintézisért felelős géneket is összeszedtek.

Érdekes kérdés, hogy meddig tart ez a folyamat, mert ha riboszomális RNS és anyagcsere géneket is felszedhetnek.. előbb-utóbb "hirtelen" élővé válnak majd? Illetve arról se feledkezzünk meg, hogy ezek a vírusok lehet a sejtes élet előtt alakultak ki. Már csak ezért is nehéz határt húzni élő és élettelen anyag között.

Azért nem csak információ, mert egy teljes molekuláris gépet is tartalmaz. Kapszidot, rakás olyan fehérjét amivel azonosítja a sejtet, felszakítja a sejthártyát stb... bakteriofágnál pl egy teljes injektáló gépet.

Persze ezeknek a kódját is tartalmazza, amit aztán legyártat a sejttel.

Inkább egy 3D nyomtatott robotgép, ami kirobbantja a ház oldalát, és a házban lévő 3D nyomtatóval kinyomtatja magát 1000x és lerombolva a teljes házat továbbáll :D

Tényleg nagyban hasonlít egy programozható automatára.