Mennyi az esélye, hogy egy 2060-70-ig élő ember el fogja érni a transzhumanizmust?

Pontosan nem tudom mit akart ezzel a kolléga mondani... Hippokratészhoz kötődik a neuobiológia kb. 2500 éve ő jelentette ki először, hogy az agy a gondolkodásért felel.

Illetve az is egy tény, hogy filozófiai értelemben az agy (mi mint az agyat kutató agyak) sohasem fogja 100%-ig megérteni önnön működését.

Viszont erre nincs is szükség! Jelen állapotban is mesterséges gépi tanuló hálózatok fejtik meg a hatalmas adatmennyiséget amit termelünk egy egér agyból.

Egy 1x1x1 mm-es kocka az egér agyából több száz GB információt termel sejt és dendrit szinten, és sok megkötés van így is. Idő és térbeli felbontás pl.

Ezeket a mi elménk már képtelen átlátni, viszont a mi elménkkel teremtett mesterséges neurhálók (computer vision, conv net, deep learning stb...) szupergyors számítógépeken futtatva már ki tudják szűrni az esszenciát. Három csoport is dolgozik ezen, az egyiknek van egy 40 db-ból álló Nvidia Titan szervere, másik szerver egy 12x2080 Ti-ből álló szörny...és van egy kínai szuperszámítógép aminek a havi bérlése 1M Ft.

Egyébként a perifériás idegi protézisekben is mesterséges neurhálók fejtik meg a kódolást, és feedback tanulás segítségével a protézis is alkalmazkodik. Így lehet csak valós időben vezérelni egy kar protezist idegi jelekkel.

Tehát az agyunk már rég nem látja át, vagy érti mi is történik akár egy egér agyszeletben. Minél jobbá válik a képalkotás, annál inkább nem értjük :D

Pontos modell soha nem is lesz... viszont a gépek segítségével teljesen jól megoldható a praktikus vezérlés.

Akár egy halló implantátum, akár egy karprotézis, ehhez már MI kell.

... és akkor a nyugati nagy egyetemekről, MIT, Stanford, Caltech és a Google Deepmind szuperszervereiről már ne is beszéljünk. Sok nagyságrenddel több kapacitásuk van erre... viszont vannak eszközeink a képalkotásra, amik fejlettebbek az US laboroknál is. Tőlünk vesznek technológiát.

Köszönhető ez a magyar agyaknak :)

Egyszóval, 1-1 éves időtartamokban is hatalmas előrelépések történnek a transzhumanizmus felé.

Főleg a fejlett és egyszerűen alkalmazható géntechnológia adott hiperűrsebességet az agykutatásnak és az agy-gép kapcsolat fejlesztésnek.

Kérdező azt hiszem, mindkettőt félreértetted. A #10 nem az ellenkezőjéről beszélt, hiszen ő maga mondja, nem érti, én mit is akartam mondani.

Elárulom, aránypárt. Hasonlatot. De örülök, mikor szemmel látható hozzá nemértéssel mondanak határozott állításokat. Itt az "örülök" kegyetlen szarkazmus.

Csak azt nem értem mire és kinek a válaszára reflektálva írtad ezt...

Illetve azt sem teljesen értem, hogy a #10 válaszom miért lett 0%-ra lepontozva.

Csupán az aktuális technológia állásából következően becsültem a humán agy-gerinc robottestbe ültetésére egy időpontot. Már pedig a 40-50 év igen is reális.

Az továbbra is kérdés, hogy a kérdezőnek mi a pontos definíciója. Mert gyakorlatban ez is tudatátültetésnek felel meg.

Kicsit még kiegészíteném pár videóval, ha valakit érdekel hol tart jelenleg a neurobiológia.

Egyre inkább a géntechnológiának hála a trend manapság az, hogy génmódosítjuk az idegsejteket, így azok aktivitása kiolvasható, vagy modulálható fénnyel.

Eleinte csak tenyésztett sejtkultúrákban csinálták, de ez is baromi érdekes, hogy mini agyakat növesztesz petri csészében:

https://www.youtube.com/watch?v=Py9ob0lSovM

https://www.youtube.com/watch?v=t3TaMU_qXMc

Lehet úgy is, hogy fognak egy génmódosított egeret, és leszeleteled az agyát, a szeletekeket életbentartó folyadékban (aCSF) egy ideig tovább vizsgálhatod in vitro. Ezek a technikák segítenek megérteni, hogyan lehet a neuronokat (agyat) életben tartani. Van olyan is, amikor egy teljes agyi régiót, pl a hippocampust műtik ki és tartják életben.

Viszont ezek már kezdenek kimenni a divatból, mert egy félhalott környezetéből kiszedett valami, teljesen máshogy viselkedik, mint egy agy.

Ezért ma már in vivo egy ablakon keresztül élő egérben képalkotnak, és ez már közelít egy kiborg egérhez.

Anatómiai feltérképezésre is jó:

https://www.youtube.com/watch?v=ot9tbAsHgOo&t=23s

Végül pedig a funkciós képalkotás:

A látókéreg ahogy feldolgozza az infót: https://www.youtube.com/watch?v=Q9kQqgCgyrc

Ugyan ez csak sejt szinten, itt már a kódolás is látszik:

https://www.youtube.com/watch?v=Y6DhBBWJrJU

Ez pedig már felveti az optikai interfészek lehetőségét, amiről korábban írtam:

Konkrétan egy mini mikroszkópot ráépítenek a génmódosított egér fejére:

https://www.youtube.com/watch?v=xUf7HHiazEI

Gyakorlatilag a hippocampusában lévő miniscope segítségével kikódolható éppen milyen emlékeket hív elő a navigációjával kapcsolatban. Ugyanis a place és grid sejtek nagyon pontosan feltérképezik a környezetet. Ezért járt a Nobel-díj egyik évben

A jövő persze a mezoszkópia felé tendál:

https://www.youtube.com/watch?v=p1eKi0PrqMI

Avagy teljes agyterületek aktivitásának megfigyelése, sejt szinten, 3D-ben.

Persze mint írtam, ezek az információk az agy rettentően bonyolult rendszereiről... csak egyfajta alapkutatásként szolgálnak. Ahhoz, hogy egy robotkar protézist vezérelj, nem kell megérteni feltétlen ezeket a magas szintű és elképzelhetetlenül komplex "analóg számítógép" folyamatokat - rengeteg nemlineáris integrációval és neurokémiával...

Ezért jók a perifériás idegek axonjai. Ott ugye a veszteségmentes adattovábbítás a lényeg, akciós potenciálok révén, lényegében egy digitális rendszer és a kódolás is sokkal de sokkal egyszerűbb. Egy gond van, hogy az axonok nagyon vékonyak, és be vannak burkolva több szinten, több rétegben... így sem elektródákkal, sem optikailag nem lehet csak úgy odaférni. Axonokat egyelőre nagyon nehéz imagingelni, míg az agyban szinte minden látszik és viszonylag átlátszó a szövet 3D-ben. Ezért inkább az utóbbi ma a divatos, mivel ezt meg lehet valósítani.

https://www.youtube.com/watch?v=GorJM3XbXCw

Ha már valami ilyesmit el lehet érni idegeknél feszültség szenzorfehérjékkel, akkor van esély egy nagyon pontos dekódolására és enkódolására egy agy-robottest számára.

[link]

Még ez nagyon látványos Nature videó.

Bár ez csak strukturális képalkotás, de a cél nagyjából az, hogy ezeket a neurális elemeket 3D-ben funkcionálisan is vizualizáljuk.

Illetve a 2010-ben nagy nyilvánosságot kapott optogenetika, amivel vezérelhetőek a sejtek. Teljes agyi területek kapcsolhatóak ki-be (félelem, agresszió... vagy távirányítható állatokat-embereket hozhatunk létre stb)

https://www.youtube.com/watch?v=I64X7vHSHOE

9 év alatt rengeteget fejlődött ez is... és fog is.