Idodilatacio szerint eldontheto ket testrol, hogy melyik mozog ha csak az a ket test letezik?

Igazából ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy nem igaz amit valaki korábban írt, hogy a űrhajóból nézve IS lassul az idő a Földön.

Épp ellenkezőleg, az űrhajóban detektálva a Földet szemlélve láthatod ahogy eltelik 1000 év. Az, hogy számodra lassult-e az idő, vagy a Földön gyorsult fel, az a relatív csak!

Az arányszám a lényeg, de az a spec rel-ben tökéletesen kiszámolható.

Ebben az izgalmas az, hogy a Földről érkező fotonok ugyan úgy fénysebességgel haladnak és érkeznek be az űrhajó ablakán, még ha az űrhajó 99% c-vel is halad. Majd ahogy elérik az űrhajó idődilatált (vagy hosszkontrakción átesett) terét továbbra is fénysebességgel haladnak.

Így végignézhető a nagy sebességgel távolodó űrhajóból, ahogy 10000 év eltelik a Földön.

Amin még érdemes lenne agyalni, az a vörös/kékeltolódás. A tér tágulása miatt a hullámhosszok is megnyúlnak, és a Doppler effektus révén megállapítható, hogy közeledik vagy távolodik az a test tőlünk.

Szerintem amennyiben az űrhajó fényt bocsájt ki, és 0.99 c-vel halad tőlünk távolodva, ugyan ilyen hullámhossz változáson esik az emittált fény, (egyébként is, a fény nem tud lassabban haladni.)

Ilyen szempontból mindegy, hogy a tér tágul, vagy az űrhajó esett át hosszkontrakción, és a hullámhossz megváltozott.

"Haladhat mindkettő egy inerciarendszerben mondjuk egy galaxisban x sebességgel. Mondjuk teoretikusan 0.5 c-vel, ..."

Mi és mitől távolodik 0.5 c-vel? A két űrhajó egymástól biztosan nem, különben nem úgy folytattad volna a gondolatkísérletet, ahogyan. A galaxistól távolodik 0.5 c-vel? Ez sem lehet, mert a későbbiekben meg egyáltalán nem említed a galaxist.

Szóval mi és mitől távolodik 0.5 c sebességgel a #28-as gondolatkísérletben?

"Na de mi van ha az űrhajó gyorsít majd eltávolodik a Földtől.

A űrhajó óránként 1x küld indít egy lézersugarat a Föld felé, és a Földről is indítunk egyet.

A Földről mérve a villogást, a fénysebesség x%-val haladó hajón, pl nem 1 hanem 1.2 óránként villanna fel a lézer, mert ott lassabban telik az idő."

Oké, legyen ez xc távolodási sebesség, az a sebesség, aminél az 1 másodpercenként kibocsátott fényimpulzusokat a távolodó fél 1.2 másodpercenként érzékel. Eddig stimmt.

"A hajóból szemlélve óránként villan egyszer, miközben az űrhajósok teljesen normálisan élik a mindennapjaikat, a Földön arányaiban több idő telik el, ezért a Földi óránkénti lézernyaláb az űrhajóban ülve pl 0.8 óránként detektálható..."

Nem igaz. Ha az űrhajó már nem gyorsít, hanem állandó x sebességgel távolodik a Földtől, akkor ők a Földről érkező, a Föld sajátideje szerint másodpercenként küldött fényimpulzusokat ugyanúgy 1,2 másodpercenként fogják detektálni, mint ahogyan az űrhajóról annak sajátideje szerint 1 másodpercenként a Földre küldött impulzusokat is 1,2 másodpercenként fogják érzékelni a Földön. Nincs különbség, mindkettő úgy látja, hogy a másik 20%-kal lassabban öregszik, mint ahogy normális, szokott. Hangsúlyozom ismét, miután befejeződött a gyorsulási fázis, és a továbbiakban egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek mindketten.

A gyorsulás ideje az egy külön sztori, a gyorsulás során ugye nem tekinthető inerciarendszernek az űrhajó.

"Tehát szeritem ezzel eldönthető, hogy melyik test végez mozgást, és melyik a nyugvó, nyilván A testhez viszonyítva B-t."

Vagyis ha csak a gyorsuláson kívüli utat nézzük, akkor nem dönthető el, hogy melyik végez mozgást és melyik nyugvó, mert nincs olyan, hogy nyugvó. Egyik sem áll, mindkettő mozog a másik szemszögéből (viszonyítási pontjából, a másikhoz képest). Már persze ha csak a gyorsulási szakaszon kívüli utat vizsgáljuk. Nincs olyan, hogy nyugvó test, csak olyan van, hogy valamihez képest nyugvó test. Ha pedig valamihez méred a sebességét, az sokkal inkább önkényes, semmint abszolút viszonyítási pont.

És akkor ez után olvasd a #29-es válaszomat, úgy több értelmet nyer.

"Nincs különbség, mindkettő úgy látja, hogy a másik 20%-kal lassabban öregszik, mint ahogy normális, szokott. Hangsúlyozom ismét, miután befejeződött a gyorsulási fázis, és a továbbiakban egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek mindketten."

Akkor magyarázza már meg nekem valaki hogy a müon hogy ér le 30 km-re a Föld felszínére mielőtt elbomlana?

Ha a Föld szempontjából a müon ideje lelassult, akkor a müon szempontjából is ugyan annyit lassult a Földön?

Ez ellentmond ezzel:

"Legismertebb bizonyíték a kozmikus müonok bomlása. E szerint a természetben nyugalmi rendszerben 2·10−6 másodperc bomlásidejű müonok, amelyek a sztratoszférában keletkeznek, megfigyelhetőek a földfelszínen, mivel azok koordináta-rendszerében „lassabban telik az idő”, illetve „rövidebb távolságot kell megtenni”, így képes a mintegy 30 km-es útján végigmenni, és leérkezni a Föld felszínére."

Amíg a müonnak 2·10−6 másodperc telik el, addig a Földön jóval több idő telt el.

Mi a különbség Föld vs müon, és Föld vs Űrhajó között?

Hogyan alakulhat ki ekkora óriási deltaT különbség, ha a müon szemszögéből a Földön IS ugyan úgy LASSULT az idő?

Most vagy én vagyok hülye, vagy a példa rossz... de valami itt sántít, mert nem történhet meg a teljesen ellenkezője.

"ha a müon szemszögéből a Földön IS ugyan úgy LASSULT az idő?"

Nem értem, mi a probléma.

A müon szempontjából az látszik, hogy a távolságok összemennek, rövid távot kell megtennie a felszínig.

Az meg, hogy közben a Földön hogyan telik az idő, őt nem érdekli.

Vagy még egy gondolatkísérlet.

Adott a Föld, és a Föld felé a fénysebésség 99%-val haladó űrhajó.

Az űrhajó óránként 1 felvillanást végez a sajátideje szerint és nem gyorsít, nem lassít már.

Kb 1 évre van a Földtől, amikor elindítanak rajta egy stoppert, illetve a Földön is.

Most az űrhajóhoz viszonyítunk, tehát 1 év múlva csapódik be a Földbe. Mikor becsapódott akkor látjuk az óráján, hogy 1 év telt el, az űrhajósok ennyit öregedtek... míg a Földön ezalatt dt=10000 év telt el! Müon példájából ez következik egyértelműen.

Hogyan lehetséges mindez, ha az űrhajó szempontjából is ugyan olyan mértékben lassult az idő a Földön, az 10000x gyorsulás helyett?

Kevered a dolgokat.

Vegyük úgy, hogy a müon életideje 1 év.

A FÖLD SZEMPONTJÁBÓL 5 év távolságra van.

Idáig stimmel?

Klasszikus esetben nem érhet ide élve.

CSAKHOGY:

a müon azt látja, hogy csak fél év távolságra van!

Merthogy a sebessége miatt összementek neki a távolságok.

Így már vidáman ideér.

Persze mi A FÖLDÖN ezt úgy látjuk, hogy hosszabb lett az ideje, mert lassabban járt az órája.

Az meg, hogy ő mit látott közben, hogy a Földön mi történt, az nem érdekes. Őneki kellett túlélnie, és ez sikerült is.

Miért ne lenne érdekes?

A müon egy űrhajó, és az űrhajóban utazva kíváncsi vagy, mi történik a Földön. Ráadásul 99% c-vel haladsz a Föld felé, 1 évet öregedve az űrhajóban, míg a bolygódon 10000 év telik el. Utazás közben 10000 évnyi rádióadást kapsz arcba, 1 év alatt. 1 évbe sűrítve extrém módon felgyorsítva tudod visszahallgatni a rádiódon.

Egyébként:

"A következő években a speciális relativitáselmélet, bár a fizikusok körében általánosan elfogadottá vált, heves támadásokat váltott ki az elmélet néhány ellenzőjéből. Közéjük tartozott Ernst Gehrcke, aki tagja volt a „zsidó fizika” elleni antiszemita mozgalomnak, és az ikerparadoxont is felhasználta az elmélet ellen, azzal érvelve, hogy a paradoxon szerint mindkét órának lassabban kéne járnia a másiknál."

[link]

#27: "Tehát a különbséget ki tudod számolni"

Miből?

Mihez képest veszel fel bármi eltérő számítási alapot a kettőhöz?

Mindkettő egymáshoz képest azonos sebességgel és szög alatt fog mozogni.

És nincs semmi másod, amihez képest bármi mást fel tudnál tenni.