Idodilatacio szerint eldontheto ket testrol, hogy melyik mozog ha csak az a ket test letezik?

Az egész pont a spec rel alapja.

Nyugvó rendszer deltaT idő, a mozgó koordinátarendszerben lassabb.

A két test lehet két részecske is x idő alatt elbomló. Akkor pontosan tudni fogjuk, hogy a nyugvó részecske előbb elbomlik mint a mozgó. Ez meg is figyelhető jelenség amúgy.

NEM!

MINDIG a MÁSIKNAK az ideje lassul!

A saját időd SOHA!

Belülről szemlélve teljesen normálisan telik az idő, mindkét test esetén.

A nyugvó testben lejátszódó esemény deltaT idő alatt, a mozgó testben mérve hosszabb idő. Lassabban jár az óra a mozgóban, ha összevetjük őket. A részecske is lassabban bomlik el. Na ez hogy lehetséges?

A részecskebomlás tökéletes példa:

"Az idődilatáció és a hosszúság-kontrakció egymásból következő fogalom, a kísérleti bizonyítékok csak a kettő együttes feltevése esetén állják meg a helyüket. A legismertebb bizonyíték a kozmikus müonok bomlása. E szerint a természetben nyugalmi rendszerben 2·10−6 másodperc bomlásidejű müonok, amelyek a sztratoszférában keletkeznek, megfigyelhetőek a földfelszínen, mivel azok koordináta-rendszerében „lassabban telik az idő”, illetve „rövidebb távolságot kell megtenni”, így képes a mintegy 30 km-es útján végigmenni, és leérkezni a Föld felszínére."

"MINDKETTŐ azt olvassa ki, hogy a másik órája lassul"

Az űrhajós ikerpár esete jut eszembe, tehát az egyik igen nagy sebességgel (~0,9c) mondjuk elutazik a Jupiterhez, aztán mondjuk szép lassan (~10km/s) visszatér a Földre. Mit fog mutatni az órájuk? Ha csak ketten vannak, tehát nincs más viszonyítási pont, akkor melyik mozgott és melyik állt? (Tudom, a Föld nem áll, csak most a példa kedvéért.)

Ha mindkettő egyenes vonalú egyenletes mozgást végez (beleértve a nyugalmi helyzetet is, bár itt az értelmezhetetlen), akkor semmi különbség nem lesz a kettő közt, ami nincs, azt meg nem lehet kimutatni.

Mindkét tárgy egy-egy inercarendszer, a kettő együtt is az.

A kettő közt csak akkor lehet bármi eltérés, ha a kettő közül valamelyik pályája vagy pályamenti sebessége megváltozik.

Akkor az egyik megszűnik inerciarendszer lenni, ami erőhatásokkal is jár.

Minkowski diagramokon lehet bemutatni, mi a különbség.

Elsőre talán nehezen emészthetőek, de jobb megoldás nem nagyon van, minden egyszerűbb magyarázási kísérlet félreértésekhez fog vezetni.

Rendben van, Wadmalac, csak egyet felejtettél ki:

ettől még el fog térni az idejük!

Tehát VAN különbség a kettő között, csak ezt mindkettő úgy fogja látni, hogy a másik ideje lassul.

Már az ókori görög Arkhimédész is tudta, hogy nem. Ezért mondta, hogy "Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot.". Tudta, nincs fix pont. Tudta azt, amit 2000 év múlva Einstein egzaktul megfogalmazott: a relativitás elméletét.

Az órák, mozgás és idődilatáció itt megfogalmazott módjai a dolog olyan végletes leegyszerűsítése, amelynek már semmi köze a valósághoz.

"ettől még el fog térni az idejük!

Tehát VAN különbség a kettő között, csak ezt mindkettő úgy fogja látni, hogy a másik ideje lassul."

Az ő nézőpontjából úgy fog látszani. És mindkettőéből a másik ugyanúgy ilyennek fog látszani.

Akkor mi is a különbség a kettő közt?

"mozgás és idődilatáció itt megfogalmazott módjai a dolog olyan végletes leegyszerűsítése, amelynek már semmi köze a valósághoz."

Ez is fontos pont!

Viszonyítási rendszerben a neve is jelzi, hogy kell viszonyítási alap.

Itt meg két egyenrangú dolog viszonyítható és csak egymáshoz, vagyis nincs megkülönböztetési lehetőség.