Miben nyilvánúl meg az alábbi esetekben a test mozgásállapotának megváltozása? a;A futball-labda visszapatan a kapufáról. b;Az autóversenyző elindul az egyenes pályán.

Az a baj a mai tanításban hogy olyan kifejezésekkel dobálóznak mit nem definiálnak előtte.

A "mozgásállapot" = a test sebességének nagysága és irányát (és irányítását) leíró fogalom. Ha ezek közül valamelyik vagy kettő vagy mindhárom megváltozik akkor arra azt mondjuk hogy mozgásállapot változás történt.

A focilabda visszapattanáskor egy kicsit a sebességének nagysága is változik de látványosan az iránya az ami megváltozik. A kocsi gyorsulásánál a sebesség iránya nem (egy kicsit azért persze lehet) változik de a nagysága igen hiszen gyorsul.

Mozgásállapot változás sebesség változás vagy irány változás .

A labda visszapattanása több részre bontható. először lassul miközben a rugalmassága miatt változik az alakja.összenyomódva eltárolja a lassításkor nyert energiát,ekkor sebessége nulla. de mivel nem akadályozza a kirugózását semmi ezért a kapufára gyakorolt erő miatt visszapattan , gyorsul amíg a "rugalmas energiából" ismét mozgási energia lesz.(még kisebb részekre is bontható a folyamat)

Autóversenyző: gondolom az autót kérdezed nem az autóversenyzőt. nulla sebességről indul tehát nincs mozgási energiája. elinduláskor növekedik a sebessége ,ezért növekszik mozgási energiája .Egészen addig amíg gyorsul.

Sziasztok! Csak kiegeszítésképpen: a mozgasállapotba sebesség és a gyorsulás jellegű jellemzők is beleértendők, ez alapján sebességállapotot és gyorsulásállapotot emlegethetünk.

A sebességállapot egy anyagi pontra valóban a sebességvektor (a mi 3D világunkban 3 komponens, azaz 3 skalár szám). Egy merev testnél egy kiválasztott pont sebessegvektora és a test szögsebességvektora, azaz 6db skalár adat.

A gyorsulásállapot egy anyagi pontra a gyorsulasvektor. Kiterjedéssel bíró testre pedig a gyorsulasvektor, a szöggyorsulasvektor plusz még a szögsebességvektor, azaz 9 skalár adat. Ha a szögsebességvektor nem lenne ismert, nem lehetne kiszámolni a test bármely pontjanak gyorsulását, ezért focizik a gyorsulásállapotban is.