Idodilatacio szerint eldontheto ket testrol, hogy melyik mozog ha csak az a ket test letezik?

"mi is a különbség a kettő közt?"

Bármelyiknek a nézőpontjából nézve különbözni fognak.

Teeetszik ez a vita.

Az én tippem arra megy még mindig hogy rossz a kérdés. Nem tudom hogy mióta vannak testeknek érzékszervei, amikkel eldönthetik ezt az elég bonyolult kalkulust.

Először talán ki kellene kötni hogy legyen egy harmadik megfigyelő, és hogy ő hogyan látja ezt az egészet, és onnan tovább következtetni.

"Bármelyiknek a nézőpontjából nézve különbözni fognak."

Nem érted. Van két embered, aki mindkettő mondjuk piros ruhás, de mindkettő a másikat zöld ruhásnak látja.

Mi a különbség köztük?

Semmi.

"Először talán ki kellene kötni hogy legyen egy harmadik megfigyelő, és hogy ő hogyan látja ezt az egészet, és onnan tovább következtetni."

Ha már csak simán LÉTEZIK egy harmadik tárgy, már van viszonyítási alap a kérdéshez. Pont ez hiányzik.

"Mi a különbség köztük?"

A világvonaluk, ahol mennek.

Igaz, ez két egyforma jellegű világvonal - de mégis van köztük különbség.

Ugyanúgy, ahogy egy kerékben két küllő egyforma, de van köztük különbség: az irányuk.

""Mi a különbség köztük?"

A világvonaluk, ahol mennek.

Igaz, ez két egyforma jellegű világvonal - de mégis van köztük különbség.

Ugyanúgy, ahogy egy kerékben két küllő egyforma, de van köztük különbség: az irányuk."

De mihez képest veszed fel a világvonalaikat? Nincs viszonyítási rendszered.

A kérdés szempontjából nincs megfogalmazható, megállapítható különbséged a kettő közt. Idődilatáció szempontjából főleg.

Egymáshoz lehet viszonyítani.

Idő szempontjából akkor nincs különbség, ha egy irányba mennek, azonos sebességgel.

Ha nem, akkor viszont van különbség, csak abszolút viszonyítási alap nincs. Tehát a különbséget ki tudod számolni, az abszolút értékeket meg nem.

Ez a rendszer lehet a Föld és egy űrhajó.

Haladhat mindkettő egy inerciarendszerben mondjuk egy galaxisban x sebességgel. Mondjuk teoretikusan 0.5 c-vel, ekkor az idődilatáció hatása a két rendszerre nézve egységes.

Na de mi van ha az űrhajó gyorsít majd eltávolodik a Földtől.

A űrhajó óránként 1x küld indít egy lézersugarat a Föld felé, és a Földről is indítunk egyet.

A Földről mérve a villogást, a fénysebesség x%-val haladó hajón, pl nem 1 hanem 1.2 óránként villanna fel a lézer, mert ott lassabban telik az idő.

A hajóból szemlélve óránként villan egyszer, miközben az űrhajósok teljesen normálisan élik a mindennapjaikat, a Földön arányaiban több idő telik el, ezért a Földi óránkénti lézernyaláb az űrhajóban ülve pl 0.8 óránként detektálható...

Szemléletésebben ha 1000 év telik el a Földön, míg az űrhajón csak 1 hatalmas sebességgel, akkor a villogás is lényegesén nagyobb frekvenciával látható a hajóból.

Nyilván itt a Földhöz, vagy az űrhajóhoz képest számoljuk az időt.

Tehát szeritem ezzel eldönthető, hogy melyik test végez mozgást, és melyik a nyugvó, nyilván A testhez viszonyítva B-t.

Igen, és nem ez volt a kérdés?

Ha gyorsult, akkor Földhöz képest mozgásban van az űrhajó, ezt az idődilatáció segítségével állapítottuk meg.

Ehhez természetesen a testnek információt kell közölnie magáról. Ez lehet akár visszavert fény is, amennyiben tudjuk értelmezni a jeleket. Egy rohadó alma a fénysebesség 99%-val haladva évmilliókig ép marad a Földről megfigyelve, amíg fotonokat bocsájt ki.

Ha nem létezne idődilatáció, akkor tényleg képtelenség lenne megmondani, hogy a Föld távolodik-e tőlünk (Ő gyorsult fel egy robbanástól mondjuk), vagy az űrhajó indult el.

Ha az űrhajó visszalassít, nem végéz tovább mozgást, akkor a Földről szemlélve 1 óránként fog jelet adni és viszont is...