Nem túl gyors a technika fejlődése? Nem feltétlen jól használjuk a tudásunkat?

1: Ilyen nem létezik.

2: EZ viszont sajnos így van.

Pont, hogy nem elég gyors a technika és a tudomány fejlődése.

A kapitalizmus nem mindig szorgalmazza a jó irányba történő fejlesztéseket.

Egyre kevesebb pénz van alapkutatásra, és egyre több kerül hasznossági sorrendben elosztásra, gyakran versényérdeket szolgálva.

Bár kétségtelen, hogy nincs nagyobb drive a kapitalizmusnál, de sokszor párhuzamosan történik titokban a kutatás+fejlesztés. Egymás ellenében, cégek, laborok stb... összefogva gyorsítható lenne mindez talán, és pont ezek húznának ki bennünket az említett civilizációs problémákból.

Éppen manapság látható a pozitív változás.

Sok-sok évtizede a fejlesztések iránya (a magastudomány kivételével talán) szigorúan profitorientált, ez elkerülhetetlen az önfinanszírozó fejlődéshez, de újabban beindult a tendencia, hogy a környezetvédőbb technikák, megújuló energiaforrások is profittermelő ágazat lett, így ezek is tudnak fejlődni, sőt, sok területen kiszoríthatják a régebbi, környezetszennyezőbb technikákat, mert jobb profitarányt hoznak.

Ez nem azért van, mert okosabbak lettünk, környezettudatosabbak lettünk. Simán új, trendi területek, ahol még nagy szabad pályája van a piaci versenynek.

Ne legyünk az emberiség megokosodása terén rózsaszín szemüvegesek, az ember még mindig hülye és nemtörődöm, csak lehet jó irányba hülye és nemtörődöm gondolkodással is menni, csak az irány kitűzőjének kell okosnak lennie.

A Teslák sem környezetbarátságukkal tudták beindítani az elektromos autók piaci versenyét, hanem azzal, hogy legyorsultak minden fosszilis szériaautót. :D

Bizonyára minden technológiai civilizációnak meg kell birkóznia a felsorolt problémákkal. Ez a mi fajunk túlélésének is a kulcsa.

Túl gyors fejlődés szerintem nincsen. Maximum rossz irányokat vevő. Pl.: Ha minden szemetet eldobálunk, csak még drágábbá tesszük a jövőbeni újrafelhasználását ezeknek. Olcsóbb egyből újrahasznosítani egy PET palackot, mint megkeresni a Csendes óceán közepén és visszahozni.

A bioszféra fenntartása még laboratóriumi körülmények között és számítógépes modellek segítségével sem megoldott. Konkrétan nincs elméletünk, amit alkalmazhatnánk. Tehát ezeknek a problémáknak a megoldásához pont hogy túl lassan fejlődünk. A környezetvédelem szép és fontos dolog, de még sajnos elég bénácskán tipeg előre.

Drasztikus környezetvédelmi szabályozások bedönthetik a gazdaságot. De akár a technológiai fejlődés visszaszorításával is nagyobb kárt okozhatunk, mint hasznot.

Hogy lehet összetartani 7 milliárd embert úgy, hogy mindenki első sorban saját magának akar jót és csak pár 100 éve tapasztalta meg a globalizáció jelenségét? Az ember több millió éve törzsekben, kis közösségekben élt. Most meg itt vagyunk egymás nyakán 7 milliárdan. Elképesztő ez a kaotikus és önjavító rendszer. Senki se tudja mi fog ebből kisülni. Lehet benépesítjük a galaxist, vagy lehet hogy éhen-halunk a Földön. Ezt nyilván még nem lehet megállapítani...

"Lehet benépesítjük a galaxist, vagy lehet hogy éhen-halunk a Földön. Ezt nyilván még nem lehet megállapítani..."

A kettő közül te is tudod, hogy melyik fog megtörténni...

#8! Nyilván arra utalsz, hogy éhen-halunk. Tiszteletben tartom a véleményed, de van olyan forgatókönyv, hogy kilépünk a csillag közé és túléljük a szülőbolygónkat. Én azt gondolom, hogy ellépünk innen egy rohadt nagy mesterséges gravitációval és bioszférával ellátott űrvárossal, ami megfelelő bolygókat keres föl, miközben erőforrásokat gyűjt az út során az űrből. Ez magánvélemény, olyan mint a tiéd.

Persze nyilván naiv vagyok, de jövőbelátás hiányában ez szerintem természetes: Egy középkori ember ma New Yorkban valószínűleg rohamot kapna és elkezdene vadul imádkozni, hogy valami démoni erő megszállta a világot. Ezt szerintem érdemes figyelembe venni, ha már naivitás...

A bolygó eltartóképességében óriási tartalékok vannak.

Még a fenntarthatatlan mezőgazdasággal is...

Viszont miért gondolkoztok ilyen földhözragadtan? Szakmámból kifolyólag rendszeresen értesülök a géntechnológia, őssejttechnilógia áttöréseiről. Csak az utóbbi 5 évben olyan eszközök jelentek meg, amivel a következő 10-20 évben elképesztő változások lehetnek, ez csak szabályozásfüggő.

Megfelelő génmódosítással elérhető lesz a teljesen mesterségesen növeszthető gazdag fehérje és szénhidrátforrás. Olyan génmódosított növények, amiknek a termelése nem igényel termőföldet és zárt rendszerben történik minimális víz és vegyszerhasználattal. Ízre akár azonos lehet a búzával.

Ugyan ez a mesterséges húsoknál, gyakorlatilag már létezik több verziója, csak finokítani és felskálázni kell a technológiát.

Tehát az élelmezésben a következő 10-20 évben hatalmas változások lehetnek. Lakóhely van bőven, tisztavízre van szükség, ennek is a megoldása a technológiában rejlik.

Az egyetlen probléma itt nem a technológia, hanem az ember maga. A tömegek képtelenek tovább gondolkodni az aznapi szükségleteiknél.