Mi a bizonyíték rá, hogy az élet egy virtuális valóság?

Sok különböző kultúrában létezett olyan filozófiai, vallási irányzat, tétel, hogy a valósnak vélt világunk csak illúzió, álom, stb… Lásd: a hinduizmusban Máját, vagy a szolipszizmust. Ennek a számítógépek korára átírt változata az, hogy a világ csak egy szimuláció, hologram, stb…

Ezt viszont sem cáfolni, sem bizonyítani nem lehet. Elvi szinten sem tudsz olyan módszert mondani, amivel ezt meg lehetne tenni. Innentől a dolog nem a természettudomány hatáskörébe tartozik. Annak a kijelentésnek, hogy a világunk valóságos, és annak, hogy a világ szimuláció, semmiféle érvénye nincs, nem következik belőle semmi a természettudományra nézve. F=m*a. Ha szimuláció a világ, ha nem, ez az összefüggés fennáll. A fizika, meg úgy a természettudomány olyan összefüggések feltárásán dolgozik, amelyek összevethetőek a valósággal. Ha egy m tömegű testre F erő hat, akkor a gyorsulása a lesz. Ezt azelőtt ki lehet számolni, hogy a testet ténylegesen meglökném. Az így kiszámolt gyorsulás aztán összevethető a ténylegesen meglökött testen mért gyorsulással. A fizikai összefüggések összevethetőek a valósággal. Az, hogy a világ szimuláció, abból mi következik? Mi az az összefüggés, ami ennek a feltételezésével máshogy kellene fennállnia? Mert ha nem összevethető a kijelentés igazsága a valóság megfigyelésével, megmérésével, akkor a természettudomány számára a dolog irreleváns.

Márpedig ha van itt két olyan elképzelés, ami között nem tudunk különbséget tenni – nevezetesen hogy a világ valós, illetve a világ szimuláció –, akkor egyszerűbb, praktikusabb, ésszerűbb a kevesebb dolog feltételezését igénylő világkép elfogadása. A valódi világhoz nem kell feltételezni semmit, a szimulált világhoz meg kell feltételezni egy a szimulálást futtató gépet, szoftvert, az azt elkészítő értelmet, annak valamiféle szándékát, stb…

~ ~ ~

#5: Az anyagról van az embernek egy naiv elképzelése. Az anyag az, ami. Egy téglának van tömege, térfogata, színe, hőmérséklete, szakítószilárdsága, fajhője, elektromos ellenállása, stb… Az, hogy az anyag belső szerkezet nem tömör, hogy elemi részecskék alkotják, és tulajdonképpen a térfogatának a jelentős része üres, attól még az anyag, csak nem úgy, ahogy naivan elképzeltük a makroszkopikus világból levont sztereotípiáinkon keresztül, amiről számtalanszor derült ki, hogy a mi szűklátókörűségünk, a szavannán evolválódott gondolkodásmódunk eredménye.

Az, hogy miből van az elektron eleve hülye kérdés – már bocsánat –, az elektront azért tekintjük elemi részecskének, mert nincsenek alkotóelemei. Miből van az elektron? Elektronból. Ha nem tetszik ez a válasz, az egyéni szociális probléma, de ettől még ez a válasz adható a kérdésedre.

~ ~ ~

#6: > Kérdezem én is, hogy mi az a gravitáció?

A gravitáció egy jelenség. Nem anyagi természetű dolog. Megfigyelhető, hogy a tömeggel rendelkező objektumok között erő lép fel. Hogy pontosan mekkora, mitől függ ennek az erőnek a nagysága, az jól ismert, jól mérhető. Hogy mi okozza? A kérdés jó, de a vizsgálódás szempontjából lényegtelen. Az erőhatás mérhető, létezik. Ez a jelenséget neveztük el gravitációnak, gravitációs kölcsönhatásnak. De ez nem egy kvázi absztrakt fogalom, különböző dolgok meghatározott tulajdonságai között fennálló összefüggést takar, semmi mást. Newtonig próbálták is megmagyarázni – szintén a szavannai világképünkön keresztül –, hogy mi okozza a gravitációt. Newton okos húzása pont az volt, hogy kimondta, hogy amiről nem tud semmit, azt nem fogja magyarázgatni. A gravitáció jelensége létezik, ez nyilvánvaló, függetlenül attól, hogy tudjuk-e az okát, vagy sem. Koncentráljunk arra, amit valóban meg tudunk figyelni. Így szépen meg is születettek a gravitáció jelenségével kapcsolatos összefüggések.

Einstein az általános relativitáselméletben már adott valamiféle magyarázatot arra nézve, hogy mi is a gravitáció, mi okozza. A miért okozza úgy, ahogy, az meg nem feltétlenül természettudományos kérdés. Ahogy nem feltétlenül tudományos kérdés, hogy miért F=m*a és miért nem F=m²/√a.

A fizika a fizikai természetű jelenségek összefüggéseit tárja fel. Ez általában a fizikai természetű dolgok mérhető, megfigyelhető, számszerűsíthető tulajdonságai közötti matematikai nyelven megfogalmazható összefüggést jelent, pl.: F=m*a, E=1/2 * m * v², E = m*h, stb… Ezeknek az összefüggéseknek az ellentmondásmentes rendszeréből születnek a fizikai modellek, elméletek. Ezt csinálja a fizika. Ezeknek a modelleknek, elméleteknek van valamiféle „elmesélhető” interpretációja, de ez már inkább a laikusoknak szólnak.

Ennek tükrében a „mi a gravitáció” nem egy természettudomány keretein belül tárgyalható értelmes kérdés. Az értelmes kérdés, hogy hogyan függ össze a gravitáció jelenségét jelentő vonzóerő a test tömegével, hogyan függ össze ez az erő a test perdületével, hogyan függ össze ez az erő a test színével. Ezek értelmezhető kérdések a természettudomány számra. A „micsoda”, a „miért” kérdések nehezen értelmezhetőek természettudományos tárgyalásban, mert a természettudományok a „hogyan” kérdéseit tárgyalják.

Lehet, hogy számodra úgy tűnik, hogy a tudósok 99%-a hülye, de valójában teljesen alaptalanul olyan kérdésekkel való foglalkozást vársz el tőlük, amivel való foglalkozás nem feladatuk. Te nem érted a tudomány működését, szerepét, feladatát. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy az informatikusok 99%-a hülye – és ezzel kimondatlanul nem is az emberei, hanem az informatikai tudásukat vitatod el –, hiszen nem tudják, hogy mennyi pirospaprika kell 2 kg húsból főzött gulyásleveshez.

"Honnan ered, mi táplálja."

2*Sü már írt neked egy elég jó választ, így én rövidre fogom. Ha megnyitottad volna a linket, akkor semmi perc alatt elolvashattad volna: "(...) Minden tömegnek van gravitációs hatása. Nagy tömegek, égitestek tömegvonzásának következményei az égbolton jól láthatóak, de sokkal kisebb tömegek vonzereje is megmérhető, különlegesen érzékeny eszközökkel. Ilyen eszköz a torziós mérleg, amelyet Henry Cavendish használt először a fentebb említett gravitációs állandó pontos megmérésére."

"Másnak is dührohamot kapott a tanára ettől a kérdéstől?"

Jajj, ne tegyük már az agyunkat! Nincs olyan tanár a földön, aki ettől a kérdéstől dührohamot kapna.

15:

Ebből még nem tudjuk hogy mi a gravitáció csak azt hogy minek van gravitációja és mekkora.

"A gravitáció a téridő torzulása."

Ez csak egy (hasznos) interpretációja a jelenségnek.