Az aknafedő fölött miért olvad el a hó mindig?

Mert a csatornában meleg van.

Ugyebár oda engedjük le a 20-40 fokos szennyvizet.

Amúgy, ha ásol egy mondjuk 2 m mély gödröt és lefeded fedővel, valószínűleg ott is el fog olvadni a hó. A talajszint alatt ilyen mélységgel a mi közép-európai klímánkon sosincs mínusz, odáig nem fagy át a talaj. Ezért egy ilyen mélységű lyukból mindig fog felszállni valamennyi meleg.

Észak-Szibériában már nem biztos. Lásd permafroszt.

Off

Én azt nem értem, hogy a fák törzse körül miért olvad gyorsabban, egy szűk gyűrűben.

"Én azt nem értem, hogy a fák törzse körül miért olvad gyorsabban, egy szűk gyűrűben."

A talaj behavazódott, és fehér. A fák törzse meg egy-két fehér háncsú fa kivételével sötét színű. A napsugárzást (még a szórtat is) sokkal jobban elnyeli a sötét színű faháncs. A hó meg jelentős részét visszaveri. Így a fa háncsa jóval magasabb hőmérsékletű, mint a környező behavazott terület. A fa háncsa hővezetéssel felmelegíti a tövénél körülötte lévő talajt. Annak a résznek a hőmérséklete az olvadáspont fölé kerül. Innentől öngerjesztő a folyamat , mert ahol elolvadt a talajról a hó, az is sötét színű lesz. Csak esetleg a fa törzse jobb szögben áll a napsütéshez, mint a talaj. A melegítésre hasznosuló energia a beesési szög koszinuszával arányos, azaz a merőleges beesésnél a legnagyobb.

#5: magyarázata tetszik. Még hozzádobnék tippet.

-A gyökér relatíve mélyre nyúlik, az ottani talajvizet szipkázva. Ugyan télen nem nagyon van anyagcsere, de hőátadás mégiscsak ,szerintem a mélyebb talaj hőjét valamennyire fel tudja közvetíteni a töve köré.

-A gyökér körül elég szép mikroba-kolónia lakik, folyamatban vannak biokémiai bomlásfolyamatok, amik hővel járnak, valószínűleg nagyobb mértékben, mint a gyökértől messzebb. Illetve eme bomláshőket is felhozhatja a gyökér.

Esküdni mernék, hogy a villanyoszlopok tövében olvad el utoljára a hó.

:))