Van egy érdekes megoldásom liftekhez, szerintetek működne? Kipróbálnátok?
Alkalmas: Túristák felvitelére felhőkarcolókba. Illetve több lépcsőben beépítve mondjuk az épületet felezve vagy harmadolva a normál személyszállításra is esetleg alkalmas lehet.
A lényeg hogy a liftnek csak alul és felül legyen szükséges megállója, ki és bejárata. Tehát lehet egy zárt cső. Alulról a zárt csőben sűrített levegő löket indítja és repíti föl a legfelső szintig. Tehát ez a része a "Hyperloop" hoz hasonló meghajtás.
Viszont a fékezési megoldás a mágnesek és vezető fémek pl réz közti kölcsönhatáson alapul (azaz a Lenz törvényen!) . Emiatt az alsó és a felső része a liftháznak réz vagy alumínium burkolatú, míg a liften neodímium mágnesgyűrűk vannak.
Erről bővebben:
https://www.youtube.com/watch?v=4dzSd1iaJYE
https://www.youtube.com/watch?v=sENgdSF8ppA
Ezzel már önmagában megspóroltuk a nagyon hosszú drótköteleket, melyek a nagyon magas épületeknél elég problémásak, már csak az önsúlyuk és teherbíró képességük, na meg a megnyúlásuk miatt is! Ezért szokás több lépcsőben megoldani ott a liftezést. (Csak ritka 1-2db szokott lenni az olyan gyorslift ami közvetlen a tetejére megy. És csak túristáknak.)
Hogyha viszont ezt az egészet megduplázzuk és két ilyen liftházat teszünk egymás mellé, és egymás ellentettjeként üzemeltetjük őket akkor még pluszban:
- Megspórolhatjuk a hatalmas sűrített levegő tartályt.
Mert a lefele jövőből lent is és fent is át lehet vezetni a levegőt, a két dugattyútérben. És csak rásegíteni kell szivattyúkkal.
- Az egész rendszer teljesen drótkötél mentes. Nincs kopás és ebből adódó csere. Megnyúlás, rugalmas kilengés, szakadás.
Annyi hogy alul fölül kell ütköző gumibak. És fönt karokkal meg kell fogni amikor megérkezik, hogy a ki és beszállás idején, ne kezdjen visszazuhanni.
Nem finomkodna a gyorsulással ezért is írtam főleg túrista használatot. A két végétől eltekintve ahol mágneses fékezés működik a köztes térben nagyon begyorsul. Ott csak a zárt csőben a levegő fékezi ami megszorul, szabadesés közeli állapot, azaz részleges súlytalanság is érezhető lenne, kb holdi g-nek megfelelő. :D Fölfelé meg ennyivel több g! Szóval ez így egyben egy "élmény" lift is. Akár épületen kívül is lehetne és átlátszóan kivitelezve a kabin és a liftház is. :D
Na tehát ez a Lenz törvényen alapuló fékezés és pl alul a levegőkiáramlás útjának elzárása azaz levegős fékezés is! elegendő lenne-e hogy kellően lelassuljon a gumibakig, ahova viszonylag finoman kellene leérkeznie?
Szívesen kipróbálnátok?
Bele mernétek ülni?
Előnye még hogy a sűrített levegőt termelheti pl kis teljesítményű napelemből fejlesztett áram is, így sűrített levegőben nagy mennyiségű olcsó energiatárolás is megvalósul, amit akkor használunk fel amikor kell gombnyomásra.
Tökéletesen igazad van 19-es már beláttam ezen hibákat addigra is mire írtál. :)
A hidraulikus liftekre való figyelemfelhívásod köszönöm.
"További probléma, hogy azt a hosszú csövet hogyan kívánod legyártani?"
Csúszózsalus megoldás pl. vasbetonból. (Ma is ebből és így csinálják a felhőkarcolók liftaknáit. :D) Aztán belső felületmegmunkálással tükörsima felület létrehozható.
Lehet akár üvegbeton is hogy valami fényt beeresszen. :)
Összehegesztett acélcsövek is jók, ha belül a hegesztést felületmegmunkálással elsimítják.
Mindkét megoldással csinálható lenne akár hidraulikus lift is!
Valóban jobb ha kevésbé összenyomható és nem rugalmas amivel emelünk. Egy nagy problémát látok azért a hidraulikában is. A mozgatott folyadék tömege jóval nagyobb mint a gázoké, így több energiába kerül mozgatni is és olyan magasra nem nyomható csak extrém nyomásértékek mellett.
Nem véletlen hogy nem csinálnak belőle túl magasat...
válasza:#22:
Vettem. Csak gondoltam, miért ne fejteném ki,mielőtt még valaki belelkesedik. :D
A hidraulikához és cső témához:
Nem jó ám akármi hidraulika munkahengernek. Mint te is írtad, iszonyat nyomások vannak ott. Vastagfalú spirálisan hegesztett cső, vagy hegesztés nélkülkialakított túskén hengerelt cső kell. Az utóbbi jobb, csakabbólmeg nem lehet nagy hosszokat csinálni.
Egyébként nem kell feltétlenül dugattyú, léteznek hidromotorok is. Csak sajnos a hidraulika tápellátása is igényelne csöveket, úgyhogy itt is hamar bejön a hosszhatár.
válasza:"Csúszózsalus megoldás pl. vasbetonból. (Ma is ebből és így csinálják a felhőkarcolók liftaknáit. :D) Aztán belső felületmegmunkálással tükörsima felület létrehozható.
Összehegesztett acélcsövek is jók, ha belül a hegesztést felületmegmunkálással elsimítják."
Mindkét megoldással csinálható lenne akár hidraulikus lift is!
Nem tudom elképzelni, hogy a kellő pontosság elérhető lenne így.
Még középmagas épületeknél is igen komoly kihívást jelent
az építőipari és gépipari tűrések nagyságbeli eltérésének
összehangolása, nemhogy felhőkarcolónál.
Mikor hidraulikáról beszélünk, ilyen átmérőnél az 1mm-es pontossági
követelmény is lehet hogy kevés, az építőiparban viszont 2-3 cm
eltérés már a legjobbak között van.
Ezenkívül rendkívül jó szigetelés kéne a beton oldaláról.
Azt hiszem, nem kell különösebben részletezni, hogy még a legjobb
szigetelés mellett is betonalapokon átjöhet a talajvíz, és ebből
sok a probléma manapság is.
Hasonlóan a vasbetonból készült aknafalazat, ha hengerként funkcionál,
amelyben munkafolyadék van, átengedné az olajat, a nagy nyomás miatt meg főleg.
Ez idővel az akna, és így az egész épület állékonyságát is veszélybe sodorja.
Az összehegesztett acélcső jó lehet, de ezt is legfeljeb, mint vasbeton
aknába épített betétként tudnám elképzelni. Azaz a vasbeton alapba kéne a
betétet bebetonozni, majd azt körbefalazni lépésről-lépésre.
De az olajszivárgás így sincs megoldva, és az acélcsövek kellő pontosságú
gyártása sem.
"Egy nagy problémát látok azért a hidraulikában is. A mozgatott folyadék tömege jóval nagyobb mint a gázoké, így több energiába kerül mozgatni is és olyan magasra nem nyomható csak extrém nyomásértékek mellett.
Nem véletlen hogy nem csinálnak belőle túl magasat..."
Ezt teljesen jól látod. Az emelőmagasság "duplázására" egy lehetőség, ha oldalsó
hidraulikás elrendezésű a felvonó. Ilyenkor egy mozgócsiga segítségével
a lökethossz csak az emelőmagasság fele lesz.
Az emelőmagasság további korlátja, hogy a dugattyú nyomásból származó járulékos
kihajlásnak van kitéve, ilyenkor mindig kihajlásra kell ellenőrizni a szerkezetet.
Nagy emelőmagasságokhoz pedig sokkal vastagabb és dugattyú kell, egy idő után oda jutunk, hogy nem a kabint kell emelni, hanem magát a dugattyút. Ez így pedig nem gazdaságos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!