Van egy érdekes megoldásom liftekhez, szerintetek működne? Kipróbálnátok?

Elvileg működik, de van vele sok baj.

Sűrített levegős hajtás:

Iszonyatos légmozgató teljesítmény kellene. Más dolog egy palackposta meg egy méretes, súlyos lift.

Nagyon gyorsan kéne nagyon sok levegőt sűríteni ,vagy nagyon nagy nyomáson rettenetes térfogatokat tárolni, ami állati veszélyes.

A két épületes vagy két liftcsatornás együtt működtetés sem működik.

Ha az egyik lift sűrítésének kéne feltolnia a másikat, feltételezed, hogy egy lift súlya dugattyúként elég a másik feltolásához légösszenyomás révén. Nos, nem. Ez még hidraulikus kapcsolattal sem működne, nem hogy összenyomható gázzal.

A két összekötött lifted némi jojózás után megállna valahol a teljes pályamagasság töredékénél.

Ahhoz meg, hogy közben sűrített levegő utánpótlással rá lehessen segíteni, a lefele jövő lifttől jövő levegőt el kéne zárni, hogy ne oda toljon vissza.

Maximum annyit lehetne rásegíteni a lefelé jövő liftekkel, hogy a puffertartályba visszapumpálás energiaigényét csökkenteni lehetne.

Még folytathatnám ezer okkal, de a lényegen nem változtat: az egész nagyon bonyolult, veszélyes és veszteséges lenne.

Sokkal jobban meg lehet ezt oldani tisztán elektromosan. Lefelé jövő lift visszatermeli az áramot, egysínű vasút módjára elektromosan hajtott fülkék, kötél nélkül.

Ilyen meg már van.

A liftek gyorsulását egyébként nem a technika határolja, hanem az ergonómia. Már a tized g-vel gyorsuló liftek is sokaknál kellemetlen hatásokkal járnak.

Az meg nem jó lift, ahol felfelé mindenki letérdel, lefelé meg mindenki kidobja a taccsot.

Nem bántásból, jó, ha vannak az embernek önálló kreatív ötletei, de ezzel együtt jár, hogy nem lesz minden ötlet jó és megvalósításra érdemes.

Sok problémát látok én is a megoldásban.

A pneumatkus rendszer rugalmassága miatt a lift sebessége teljesen irányíthatatlan lenne.

És valóban, élménynek bizonyára extrém, de nem biztos hogy aki a kilencvenedikre menne az ügyvédhez az számít arra a liftbe belépve hogy eddig sosem tapasztalt holdi gravitációban találja magát egy ideig.

Véleményem szerint elképesztő költségeket jelentene a tömítések kivitelezése és fenntartása, a működtetéséhez szükséges légsűrítők.

A le/fel egyszerre le/fel mozgó kabinok gondolata elsőre jó, de nem biztos hogy a mindig siető emberek a földszinten hajlandóak lennének megvárni amíg az emeletről valaki le akar jönni (vagy fordítva).

Továbbá: Egy magas épületben mozgó emberek hány százaléka az, aki a legfelső emeletről a földszintre, vagy a földszintről a legfelső emeletre akar menni?

Első gondolatkísérletnek jó, de gyakorlati oldalról nézve rossz ötlet.

"Ha pedig telepakoljuk a csövet rézborítással akkor lesz csak igazán energiapazarló a dolog."

Igen, de ha az a rézborítás tekercs, akkor áramot termelsz vele. Ha alapból ezekkel a tekercsekkel hajtod a liftet, akkor ez motor a felszálló és generátor a leszálló liftben.

Ha van köztes energiatárolásod, nem is kell ugyanakkor mennie egynek lefelé és felfelé. Meg is állhat bárhol.

És kész is az energiaspórolós lift.

Kedves Kérdező!

Az elgondolás nem rossz, fejlettebb változat létezik. Hidraulikus felvonónak hívják. Ennek lényege, hogy a járószéket hidraulikus munkahenger nyomja fel a kívánatos szintekre.

A gyakorlati tapasztalat szerint ez a megoldás csak kis emelőmagasságok esetén gazdaságos, néhány szintre. Általában ez 7-8 métert jelent. Jelenleg ezt a megoldást főleg teherszállításra használják, bár pl. Budapesten is néhány bkv útvonalon találkozhatunk ilyennel, mint személyfelvonó.

A pneumatikus működtetés kötve hiszem hogy többet tudna a hidraulikus megoldásnál. A levegő kompresszibilitása ugyanis tekintélyes, emiatt a gyakorlati kivitelezés sokkal nehézkesebb.

A másik probléma a rendszer tömörtelensége. Még sűrű és rendszeres karbantartás esetén sem biztosítható, valahol biztosan szivárgás lesz.

További probléma, hogy azt a hosszú csövet hogyan kívánod legyártani? Igencsak tekintélyes felületi érdességi, és tűrési követelményeket kéne támasztani. A gépipar jelenleg is gyárt 6-8méteres hidraulikus hengereket speciális alkalmazásokra, ott is komoly kihívás a pontos megmunkálás és nagy költséget jelentő gép -és mérőpark szükséges. A példádban viszont 8 méternél lényegesen nagyobb cső kéne, amely az anyagmozgatás tekintetében is több problémát vet fel.

A másik megoldás lehetne, hogy szakaszonként gyártják a csövet. Ez viszont illesztési -és szerelési nehézségeket okoz, valamint a megfelelő tömítés biztosítása sem mellékes.

Ezenkívül hogyan biztosítod a szintbeállást? Merthogy mikor a legfelső szintre ér a berendezés, légveszteség miatt elkezd süllyedni. Írtad, hogy karokkal. Ez járható út, de mihelyst lecsökken a csőben a nyomás, a kabin zuhanás ellen védtelen lesz.

Hogyan kívánod megoldani a berendezés zuhanásgátló rendszerét?

Mert kábeles felvonóknál ilyen van. Habár kábel nélküli megoldás nem zárja ki a hagyományos zuhanásgátló rendszert, de a csőben meg hogyan építed be a fogókészüléket?

Végül pedig, de nem utolsó sorban az utasvédelmet biztosítani kell. Mivel az utasok oldaláról semmilyen felelősség nem várható el, és velük szemben a lifthasználatra semmilyen követelmény nincs megszabva, így azt műszaki oldalról (túlméretezéssel és biztonsági berendezések halmazával) kell pótolni. Világszinten a felvonók létesítésére, tervezésére, kivitelezésére igen komoly és szigorú szabványok vannak, amelyeket be kell tartani, a felvonók átadása előtt pedig komplett minőségellenőrzési rendszeren kell átmenniük a felvonóknak.

A te példád viszont a szabvány nagy részének nem felelne meg, így kivitelezni sem lehet.

"Sőt ha nem liftet rakunk bele és nagyon erős áramokkal gyorsítjuk fölfelé a terhet akkor lehet "álcázott" védelmi fegyver is belőle vagy műholdat is ki tud lőni. Ha már az elektromágneses ágyú elvén működtetünk egy több 100 méteres és nagy átmérőjű "liftet"... :D"

Hát azért ez nem teljesen az elektromos ágyú elve, vagyis tudtommal nem az, amit már kezdenek is beüzemelni hadihajókon. Ott síneken végigfutó elektromos ív tolja a lövedéket.

Én inkább a leendő hyperloophoz hasonlítanám. Csak vákuum nélkül.

Ami konkrétan az említett rakétakilövőhöz azért eléggé nagy gond. A légellenállás egy csőben marhára útban tud lenni, ha ekkora végsebességgel kéne távoznia a lövedéknek. Meg szegény a légellenállástól elégne a sűrű alsó légkörben.

Eléggé behatárolt lenne az is, mit lehet így fellőni, még ha a Burj Khalifa lenne a kilövőtorony, akkor is kéne vagy 100G gyorsulás a szökési sebességhez (fenét, jóval többhöz, éppen a légellenállás miatt), azt meg nem hogy ember, de finom elektronika sem éli túl.

Az energiaigénye meg valószínűleg sok tízezerszerese (tipp volt, inkább százezerszeres lehet) a sima lifthez képest.

Erre a célra nem ártana odatelepíteni egy komplett Paksot.

Szóval, akármennyire jó az ilyen elektromos lift koncepció,ez bizony másra nem lesz jó. :)