Hogyan működik a földelés az elektromos hálózatnál? Földfüggetlen hálózatnál miért nem tud folyni áram a fázis és a föld között?

Nem csak az erőművekben hanem a trafó állomásokon is földelve van a hálózat a tarfók szekunder oldalát, így három vezeték megy a távvezetéken a negyedik a föld ami ebben az esetben ugye a zöldsárga vagy PEN vezető.

Ha megint beleviszik egy tarfóba akkor megint földelik, sőt a falukban még 30-50 méterenként is földelik akkor már a négyvezetékes rendszerben, de az már alacsonyab feszültség és négyvezetékes 380-400 V.

Amikor bemegy a házba ott a földelt vezetéket ketté választják és lessz belőle kék és zöldsárga, nulla/védőnulla, ugyan ojan vezeték csak a szinük más és a funkciójuk. Te bárhol fogod meg a fázist emeleten (a beton sem szigetel)vízben, járdán, állva akkor is záródsz valamelyik trafó földeléséhez, mert minden vezet. Létezik egy IT hállózatnak nevezett rendszer amikor a trafók szekunder oldalát nem földelik és a fázis nem ráz a földhöz képest ellenden ha megfogod a nullát a másik szálat akkor megráz.

Aztán vannak a biztonsági leválasztó trafók ahol megint nem földelik a szekunder oldalt így a föld felé megint nem ráz.

[link]

keresd az IT sistemet.

Csak nagyon röviden és laikusan, a leválasztó trafós rendszereknél potenciálkülönbség és így áramfolyás lehetősége csak a trafó két kimenete közt áll fenn.

Nagyon parasztosan, ha a fázisoldalt fogod meg a talajon állva, akkor az lesz a trafó-föld közti nulla potenciál, ha a nulláját fogod meg földön állva, akkor meg ott lesz nulla potenciál. Persze ilyenkor a másik trafócsatlakozón ott lesz a potenciálkülönbség hozzád képest, csak nem azt fogod meg. Persze ha mindkét trafókimenetet megfogod, akkor cidri van.

Nulla nem kell az energiátvitelhez. Viszont a hálózat egy pontjának földelése lehet előnyös. Hogy idézzek: A csillagpont földelésének módja jelentősen befolyásolja a hálózatüzemének számos paraméterét, így például az egyfázisú földérintéses hibák esetében a fellépő hibaáram nagyságát, az üzemi frekvenciájú feszültségemelkedéseket, a tranziens túlfeszültségeket, az érintésvédelmi megoldásokat, a hálózaton alkalmazott készülékek szigetelési igényeit, a védelem kialakítását, a távközlési berendezések zavarását és veszélyeztetését, a szimultán hibák keletkezésének lehetőségét, és így tovább.

Ezek az előnyök - vagy a jelenségek fellépte miatti hátrányok feszültségszintenként változhatnak, illetve jelentőségük változhat. Mivel az átlag háztartáshoz általában legalább 4 feszültségszintű hálózat vezet, ezek marhára nem is egyformán vannak kezelve e szempontból.

" nagyfeszültségű vezetéken is ott a nulla csak alacsonyabban "

Ott biztosan nincs.

Köf és NAf-ról beszélünk kif előtt, általába 3 vagy redundancia és vagy indukció által okozta kellemetlenségek eltüntetésére van duplázva...

IT-s rendszereket tudtommal kórházakba használnak, de bocs ha tévedek.

TN-C / TN-C-S rendszerek meg háztartásba használatos.

Tessék ezeknek a fogalmaknak utána nézni, ködfény meg szépen eloszlana...

Egyébként Köf-Kif OTR-eknél szoktak csillagponti földelést csínálni és kif-es oszlopoknál meg ugyan úgy föld közösítenek, aztán "háznál" meg megtörténik a PEN különválasztása.

Egyébként meglepő de a Köf hálózat se föld független még ha nincs is szándékosan földelés...

Visszatérve a kis- és nem vastagbetűs kérdés kiegészítésre, konkrétan:

"Ilyen hálózat esetén, ha belenyúlsz a fázisba, akkor nem ráz, mert nem tud az áramkör záródni a testeden keresztül."

Valamint Trafó1 válaszában a

"és a fázis nem ráz a földhöz képest"

kijelentésekre, ezek távolról sem igazak, pontosabban a valóság annyira jelentős egyszerűsítései, amelyek már el is távolodtak a valóságtól.

Váltakozóáramú rendszerekben mindig van kapacitás, tehát áram, tehát rázás akkor is, ha nincs derót. 400 V-os, 50 Hz-es rendszerben elég 200 m hosszú kábel ahhoz, hogy összejöjjön a halálos áramütés. Afrikában, ahol nem kábel van, feltehetőleg, ott nagyobb vezetékhossz kell ehhez.

Nem is véletlen, hogy hiba, tehát testzárlat esetére védekezési módszer van előírva, magyarul földelés. Már csak ebből is gyanús lehet, hogy az üzemi vezetők megérintése ciki. :)

Az a baj ezekkel a kérdésekkel, hogy belevágsz egy témába, amihez széles talapzat kéne tudásból.

És mégis mi a fenéért kellett lepontozni a tökéletes választ?

Attól mert szigetelt csillagpontú a hálózat,ugyanúgy agyonvághat ha megérinted a szigeteletlen fázist a földön állva,csupán nem az üzeminél nagyságrendekkel nagyobb fémes zárlati áram fog folyni,hanem a fázisok földkapacitásainak az összege,vagyis a 3Ic.

Azért mert stréberek voltatok fizika órán,vagy jártatok valami szakmunkásba,azért még nem kéne beleokoskodni olyan dolgokba,amiknek a megértéséshez (nem a tudásához) egyetemi diploma kell.

"És mégis mi a fenéért kellett lepontozni a tökéletes választ? "

8-as válaszra gondolsz?

Az tényleg igaz, én be is zöldítettem.

Máshol nem látok lepontozást.

"Attól mert szigetelt csillagpontú a hálózat,ugyanúgy agyonvághat ha megérinted a szigeteletlen fázist a földön állva"

És ez bizony a leválasztó trafós rendszereknél is megtörténhet.

A leválasztó trafós rendszer CSÖKKENTI az érintésvédelmi kockázatot. ELVILEG nem ver agyon.

Ettől függetlenül fázist soha, semmilyen esetben nem fogdosunk.

A földfüggetlen rendszer sem biztosíték semmire.

Ez gondolom a lepontozóknak szólt:

"Azért mert stréberek voltatok fizika órán,vagy jártatok valami szakmunkásba,azért még nem kéne beleokoskodni olyan dolgokba,amiknek a megértéséshez (nem a tudásához) egyetemi diploma kell."

Itt az oldalon a lepontozás sokszor semmiféle összefüggést nem mutat a válasz valóságtartalmával, szóval kár is berágni rajta.