Ha elektromos kisülés jönn létre akkor melyik testbe csap bele? Egy pozitív töltésű testbe vagy egy földelt testbe?

Elektromos kisülés elektronok mozgásakor történik. Az elektronok negatív töltésűek, a legkisebb ellenállás felé haladva a töltések kiegyenlítésére törekszik. Oda fog "becsapni" ahol töltés hiány van.

Képzelj el két fémlemezt, mintha a szobád padlóját és mennyezetét fémlemez borítaná. Ezekre egyenáramot kapcsolunk. Mindegy melyik lemezre melyik pólus megy. Ebben az esetben az egyik lemezen töltés többlet (elektrontöbblet), a másikon pedig hiány lép fel. Ez egy kondenzátor. Mindaddig így marad a dolog (ideális esetben, a valóságban van "szivárgás"), míg ki nem egyenlítődik a két lemez között a töltés. Ezt megteheted egy elektromosan vezető anyaggal, azaz rövidre zárod. A másik lehetőség az, hogy akkora feszültséget kapcsolsz a lemezekre, hogy az meghaladja a levegő átütési szilárdságát, ez elektromos kisülést eredményez. Levegő esetében ez 20 ezer volt centiméterenként (effektív érték, függ sok mindentől, pl nyomás, páratartalom, összetétel...).

Szóval a szobádban lévő két fémlapon átütésig növeled a feszültséget. Ekkor a töltéshordozók megindulnak. Mivel az elektronok a töltéshordozók, ezért elindulnak a pozitív töltés felé (félvezetők esetében lehetnek elsődleges töltéshordozók a "lyukak" is, persze ott is elektronok mozognak, de "lyukakkal" egyszerűbb szemléltetni). A kísérletet megismétled egy kis módosítással. A ház villámhárítójának levezetőjére rákötsz egy vezetéket. Ezt a másik végét a szobába viszed. Nem kapcsolsz akkora feszültséget a lemezekre, hogy elérd az átütést. Közelíted a vezetékvéget az egyik lemezhez. Legyen mondjuk az, ahol elektron többlet van. Ha elég közel viszed, eléred az átütést a lemez és a vezeték közvetítésével a föld között. Ilyenkor a lemezből a vezetékbe, azaz a föld felé haladnak az elektronok. A másik lemeznél ugyanezt végrehajtva a vezetékből, azaz a földből indulnak az elektronok a elektron hiányos lemez felé. Ehhez az szükséges, hogy a "föld" töltése az egyik laptól pozitívabb, a másik laptól negatívabb legyen. "Egyező" töltéseknél is bekövetkezik ez. Vegyük a föld töltését nullának. Az egyik lap negatív töltésű, a másik pedig kétszer annyira negatív töltésű a referencia ponthoz képest (föld). Tudom, most sokan a fejüket fogják XD. Ebben az esetben is létrejön kisülés ugyanis ahhoz töltéskülönbség kell. Persze egymáshoz viszonyítva pozitív és negatív, de a földhöz viszonyítva ugyanolyan töltésűek, csak eltérő mértékben.

Más részecskékbe nem mennék bele, így is hosszú lett. A magyarázatban pedig olyanok is szerepelnének, mint permittivitás stb... és a kvantumfizika felszínét is meg kellene karcolni.