Egy nagy tömeg hogy tudja átadni a mozgási energiáját egy kis tömegű tárgynak?

Talintulli, buta vagy, és nem ismered a rugalmasságot.

Az energiamegmaradás és a lendületmegmaradás működik itt.

A teljes energiát csak akkor lehet átadni, ha a testek egyenlő tömegűek és pontosan egy vonalban ütköznek - és ilyenkor az eredetileg mozgó test megáll.

#1: "Logikus, hogy ha A test meglöki B testet, akkor B test nem fog nagyobb sebességgel haladni, mint A. Az erőhatás csak addig áll fenn közöttük, amíg B fel nem gyorsult A sebességére."

Ó, dehogy nem, sõt. Ha egy labda ütközik a fallal, akkor, sokkal nagyobb sebességre gyorsul fel, mint a fal sebessége (ami ugye 0 volt), és akkor is gyoruls a labda, amokir már a sebessége a faltól kifele mutat (hiszen van még benyomódott része).

Éppen ez a leglényege a rugalmas ütközésnek. Hogy olyan, mintha rugó lenne a két test között, amelyik akkor is gyorsít, amikor az egyik már gyorsabb a másiknál, amikor olyan a sebességük hogy a távolságuk már növekszik!

Kérdés:

"A" kísérlet: egy 1000km/h sebességgel mozgó puskagolyó nekiütközik egy álló ágyúgolyónak. Ekkor az a kimenetel, hogy a puskagolyó sebessége ellenkezõjére változik, v_delta = 2000 km/h.

"B" kísérlet: egy 1000km/h sebességgel mozgó ágyúgolyó nekiütközik egy álló puskagolyónak.

Ekkora a puskagolyó sebessége 2000 km/h lesz?

Miért igen, miért nem?

"létre lehetne-e hozni olyan állapotot"

Igen.

Ehhez az kellene, hogy a nagyobbik testen legyen egy kilövőszerkezet, ami a kisebbiket gyorsítja.

Megjegyzem, nem kell megállni: akár hátra is lökődhet a nagy. Amúgy meg nem kell a levegőben elkapnia a töltényt, hanem akár viheti is magával, és akkor az még gyorsabb lesz.