Ha egy 1 atom vastagságú pengével kettévágnák az embert, akkor mi történne az emberrel? Kettészakadna?

Két atom vastag, vagy két atomból áll? Egy fülpiszkáló sem két vatta széles, még ha van is a szélén két vatta, hanem sokkal szélesebb.

A kérdésed lényege akkor:

* mi történik az egyes atomokkal? Megsemmisülnek, talán?

* mi történik a molekulákkal, szétesnek?

* a molekulák közti vonzóerők (elektromos, fizikai, mittudomén) elengednek-e, és, miután áthaladt rajtuk a penge, visszakötnek-e maguktól?

* ha egy hártyát raksz be, átengedi-e az anyagot (mondjuk a vizet egy grafén-hártya

stb. Én ezekre nem tudom a választ, fogalmam sincs mi mekkora körülbelül, egy idegsejt hány atom vastag, milyen távoliak egymástól a csontszöveg molekulái, stb, ezeket kéne tudni.

(Na jó, a hártyásra rá lehet keresni, a grafén-hártya nem engedi át a vizet, ha elvágsz vele egy embert, akkor a vére nem fog tudni körforogni tovább.)

Mivel a kötőerők hatótávolsága kisebb mint egy atom átmérője, ezért egyszerűen kettévágná a penge.

Nem tapadna vissza a penge után.

Hopp, erre tudok neked egy érdekes választ adni... Volt egy szovjet pali, aki részecskegyorsító balesetet szenvedett:

[link]

Átment a fején ez a protonnyaláb... Itt szerintem attól függ, hogy milyen sebességgel szeretnéd átlőni rajta a pengét, meg nyilván a sűrűbb szerkezetek, mint a csont, inak teljesen máshogy viselkednek, mint egy membrán.

Mi is csináltunk már patch-clamp kísérletet, ahol az idegsejtet membránját meg"patcheltük" azzal a mikroppipettával. A membrán amúgy összeolvad könnyedén, mert kettős lipidréteg.

Másfelől használtam már atomerő mikrszkópot, amivel atomokat lehet mozgatni, és egy kis tűhegyet végighúzni a felületen, amivel az erőket kilehet mutatni. Pl egy chip felszínét atomi szinten feltérképezni, atomokat pakolgatni ide-oda. Hogy ez hogyan kapcsolódik ide, nem tudom :D de az fix, hogy atomi szinten nagyon máshogy viselkednek a dolgok (főleg kvantummechanika szintjén), mint ahogy fejben elképzeljük, hogy "anyag"... ez már nem anyag, hanem nagyon erős kölcsönhatások és folyton változó felületek összessége. (melyeket az elektronpályák adnak)