Lenne pár kérdésem a periódusos rendszerrel kapcsolatban?
Egyik hogy a relatív atomtömeget mièrt pont a C atomtömegének az 1/12-ed részéhez viszonyítjuk?
Másik: a periódusos rendszer mièrt "törik" meg a 57-es rendszámú latánnál és a 89-es rendszámú aktíniumnál? Oda "beékelődnek" az f-mező elemei.
és az utolsó: mit jelent a mellékcsoport? Vagyis a főcsoportszám megadja, hogy az adott elem hány vegyèrtèkelektronnal rendelkezik, de a mellékcsoprt elemeinek az atomszerkezetéről mit tudunk?
köszönöm előre is a válaszokat.
" a relatív atomtömeget mièrt pont a C atomtömegének az 1/12-ed részéhez viszonyítjuk?"
Csak úgy. Ez egy teljesen önkényes egység. Azért van így, mert valaki így találta ki.
"a periódusos rendszer mièrt "törik" meg a 57-es rendszámú latánnál és a 89-es rendszámú aktíniumnál? Oda "beékelődnek" az f-mező elemei."
Hát ez elég bonyolult. Alapvetően a folyamatosan beékelődő dolgokat az okozza, hogy újabb elektronpályák alakulnak ki. Az első periódusban csak s, a másodikban s és p, a harmadikban s, p és d, a negyedikben s, p, d és f pálya kellene hogy legyen, stb. Tehát egy olyan rendszert kellene kapnunk, amiben folyamatosan lépcsőzetesen befelé egyre több az elem. De ekkor bejön az a probléma, hogy az újabb pályák energetikaliag hátrányosak, és ezért nem kezdenek el kiépülni a d pályák a 3. periódusban, csak a negyedikben -> átmeneti fémek. Az f pályák pedig egészen a 6. periódusig nem épülnek ki, ezért vannak csak onnantól az f mező elemei. Tehát röviden: azért van a folyamatos beékelődés ahogy megyünk lefelé, mert az újabb elektron héjakon újabb pálya lehetőségek vannak. És azért vannak a beékelődések között két periódus ugrások, mert ezek az új lehetőségek meglehetősen instabilak.
(Az f mező elemeit csak azért ábrázoljuk külön, mert túl hosszúkás lenne a periódusos rendszer, és nem férne szépen ki egy A4-es lapra)
"és az utolsó: mit jelent a mellékcsoport? Vagyis a főcsoportszám megadja, hogy az adott elem hány vegyèrtèkelektronnal rendelkezik, de a mellékcsoprt elemeinek az atomszerkezetéről mit tudunk?"
Mellékcsoportoknak az átmeneti fémek csoportjait szokás nevezni. A Sc-csoport a III. mellékcsoport, és egyesével nő a Mn-ig, ami a VII. mellékcsoport. Aztán a Fe-Co-Ni csoportok a VIII. mellékcsoport, és az utolsó kettő az I. és II. mellékcsoportok. Ja, elég nagy hülyeség, de ez a hagyomány. Próbálták megváltoztatni, de senki sem vevő az új fajta rendszerre, mert már megszoktuk ezt.
A mellékcsoport számból ugyanúgy a lehetséges vegyületekre tudsz következtetni, mint a főcsoport számból, csak sokkal bonyolultabb.
Nem akármelyik szénhez, hanem a szén 12-es tömegszámú izotópja tömegének 1/12-éhez viszonyítunk! Miért? Mert az 1960-ban megrendezett IUPAC ( International Union of Pure and Applied Chemistry) konferencián így határoztak.
"Beékelődnek" az f mező elemei, és téged ez zavar? Értelek, engem is zavarna. Használj egy normális, nem helytakarékos periódusos rendszert, és minden szép és világos lesz:
Ha az általam linkelt periódusos rendszert nézed, az "A"-val jelölt oszlopok a főcsoportok. Van legbalra és legjobbra. Legbalra az "s" elektronok épülnek be, legjobbra a "p" elektronok. Ha a leggjobbra fönt lévő héliumról mint lépcsőről elindulunk balra, akkor lelépve a héliumról a "p" mező elemei vannak. Ezek főcsoportok, a legkülső héj elektronszerkezete épül. Egy lépcsőt lelépve a "d" mező elemei vannak. Ez mellékcsoport. Nem a legkülső, hanem az eggyel alatta lévő héj d pályái épülnek ki. Még egy lépcsőt lépve az "f" mező elemeit találod. Még jobban hasonlítanak egymáshoz, mert nem a legkülső héj épül, hanem a 2 szinttel lentebbi héj f alhéja.
1; Azért a szénhez, mert azzal könnyű mérni. Általában ugyanis valami könnyű szénhidrogénnel mérnek, mert azok tömege elég kicsi a gyorsításhoz, de elég nagy, hogy mérhető távolságon belül legyenek a jelek a különböző tömegekhez.
2; Azért törik meg, mert a lapméret szabott.
3; Kicsit bonyolultabb a szerkezet. Itt az lép érvénybe, hogy elkezd kiépülni a 4. héj, de a harmadik még nem fejeződött be. Ennek köszönhetően egészen egyedi kémiai reakciói vannak az itteni elemeknek. Pont ezért az általános iskolai kémia gyakorlatilag véget ér a kalciumnál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!