Gépészet! A homlokfelületeken menetes furattal rendelkező tengely palástköszörülése?
Egy alkatrész gyártását kell megterveznem és dokumentálnom. Az alaktrész gyártását az adott műhelyben, ahol készítik, ott végig sorolták nekem lépésenként, ahol minden világosnak tűnt. Ám itthon előjött a következő kérdés:
Adott egy tengelyszerű alaktrész , amelyet először csúcsesztergán kinagyolnak, majd cnc esztergán 1 átmérő kivételével készre munkálják. Ezután még cnc megmunkálóközponton raknak rá 2db reteszhornyot, valamint van rajta egy tárcsasezrű , nagyméretű átmérő, melyre egy osztókörön raknak 4ddb menetes furatot, és a 2 homlokfelületen lévő , korábban egyetemes esztergán elkészített furatba (ami a gyártás közben csúcsfuratként is szolgált) , belevágják a menetet.
Ezután érkezik köszörűre, ahol 2 csúcs között munkálják meg köszörön azt az egy átmérőt, amelyre a kis érdesség elő van írva.
Ekkor, tehát ha a menetekhez, a 2 végére odatesszük a csúcsokat és elkezdjük forgatni, a menetnek nem lesz baja??
Vagy hogy szokták ezt ilyenkor megoldani??
Kösz a válaszokat!
válasza:
válasza:A gyakorlat tényleg állatira segíti ám az elméleti tudást.
Rengeteg olyan műszaki rajzzal találkozom a szakmámban, amiről süt, hogy a konstruktőr, rajzoló mérnök életében sosem forgácsolt, sosem hegesztett, de még közelébe sem ment ilyen folyamatnak.
Gyárthatatlan xarok tömege. Tűrésileg, konstrukciósan, mindenhogy. Egymást és megmunkálási sorrendet ütő tűrések, nem figyelembe vett hegesztési elhúzódások, anyag szilárdságát és feszültségállapotát nem figyleembe vevő tűrések, előírt egyenességből saját súlyukból kihajló darabok, feszültségmentesítetlen hegesztéseken százados forgácsolási tűrések, lemezélekbe kifutó fél menetes furatok...
Kell a gyakorlat, na.
Az egész gépészet valahol a satupadnál és a százas nagyoló reszelőnél indul.
válasza: válasza:Az a helyzet, hogy gyakorlati feladatra nem lehet színtisztán elméleti szakembereket használni.
A fémipari megmunkálások gyakorlati ismerete nélkül az elmélet kevés a gyártáshelyes tervezéshez.
Most voltam a cégnél 2 hetet, és valóban rengeteg hasznos dolgot láttam. Ott olyan magától értetődőnek tűnt minden, de itthon még mégis jött elő 1-2 kérdés, amin el kellet gonolkoznom és utánaolvasnom. Köztük ez a konkrét ide kiírt kérdés is. A legnagyobb problémának azt tartom, hogy az egyetemről hiányzik a gyakorlati részt kb. teljes egészében. (Mennyivel jobb megtanulni könyvből az esztergakések tipusait, mintha behoznánának belőle..) , meg eleve sokkal szívesebben is tanulná ezeket az ember. Másik probléma, hogy sok egyetemi oktató nagyon jól elvan a saját kis világában, mindennel foglakozik, a hallgatók természetesen a legutolsók között vannak. Hasznos az elmélet meg kell is, mert a cégnél pl. meg is lepődtem, hogy ogy mondták a szakik, hogy mennyire örülnének egy-egy bonyolultabb darab esetén pl. műveleti utasításnak, vagy pl. szigorú tűrésű, nagy értékű alkatrészek esetén pl. kiszámolt forgácsolási paramétereknek stb.
De összességében nekem is az jött le, hogy igazán 2 hát alatt annyit tanultam úgy h láttam gyakorlatban a dolgokat, mint egyetemen mondjuk 3 félév ilyen gyártós tárgy alatt. De minden esetre jó volt az elméleti dolgokat , végre igaziból is látni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!