A rendőrségen használt sokkoló hány voltos?

" Talintulli nevű felhasználó válasza:

Népszerű hülyeség (illetve féligazság) a "nagy feszültség de kis áramerősség" duma."

Annak hülyeség, aki hülyeséget képzel mögé.

Ha a "nagy feszültség de kis áramerősség" névvel illetett tápfeszültségre kis ellenállás kerül, a feszültség leesik, mert nincs mögötte megfelelő teljesítmény.

Attól még, hogy te leírtad, mi rejlik mögötte nem biztos, hogy hülyeség, ha valaki nem rak mögé kisregényt.

A pulóverben sem keletkezik több millió voltnyi feszültség. A levegő átütési feszültsége milliméterenként közelítőleg ezer volt, vagyis a több millió voltnyi feszültség már több méteres levegőrétegen átütne.

A suliban szórakoztunk azzal, hogy a (régi jó megboldogult szoci kék műanyag) iskolaköpennyel megdörgöltük a széket, majd a mérőeszközzel megnéztük, mennyi az annyi. Általában 4,5K-5,5K feszültséget tudtunk csiholni bele, az ügyesebbeknek 6-6,5 kV is sikerült olykor. Kisüléskor ez kb. fél centi távolságból tudta megcsípni az ujjadat.

Üdv!

Az, hogy egy áramütés mikor lesz halálos, azt nem a feszültség, hanem az általa hajtott áramerősség dönti el.

Az emberi szervezet ellenállása 500-700 Ohm, ha a bőr ellenállását nem nézzük.

Az ember a rajta átfolyó áramot nagyjából egy mA alatt nem , vagy csak alig veszi észre.

Egy és öt mA között már érzi, de még nem bénító hatású.

Öt és 10mA között bénító hatású.

10mA felett fibrilláció és bénító hatású.

100mA égési sérülés, szervi károsodások, nagy eséllyel szívmegállásos halál.

Az villamos hálózatot végtelen energiatartalmúnak lehet tekinteni. A sokkolók lehet kis- és nagy energiájú eszközök. A kis energiájú csak izomgörcsöt, a nagy energiájú, meg égési sérülést is okozhat. Viszont, ha jó helyre céloznak mindkettő okozhat halált.

Élettani hatások szempontjából, mindig az áramerősség értéke a lényeges.

Üdv.

Sok mindent megemlítettetek, de a lényegi dolgok nem kerültek elő:

Egyrészt a sokkolónak két kivezetése van, ami viszonylag közel van (2-4cm) egymáshoz, így az áramerősség, ami a kondenzátor kisülésekor keletkezik nem hatol be annyira a szervezetbe, hanem a bőr és az izom rétegeiben folyik javarészt a két kivezetés között.

A halált okozó ok leggyakrabban a kamralebegés, egy pacemaker néhány voltos feszültséggel tudja ezt "korrigálni", ami szintén elemről megy, egy sokkoló bőven elég lenne hozzá hogy kiüsse a szívet ha közvetlenül azon folyna keresztül ez az áramimpulzus, azaz ha kis impedanciás út vezetne a szíven át.

Másrészt meg az áram is és a feszültség is nagy hétköznapi értelemben, viszont az időtartama rövid. A csattogó hangot azért lehet hallani, mivel közvetlenül a kimenetein párhuzamosan van egy kondenzátor, ami felhalmozza a töltéseket, máskülönben egy gyengeáramú folyamatos ívkisülés lenne csak. A nagyfeszültség azért kell, hogy megfelelően nagy áramot tudjon áthajtani a test pár száz ohmos ellenállásán és nem mellesleg ruhán keresztül is használható legyen (átütési szilárdság).

Kondenzátor nélkül a folyamatos nagyfeszültség (10-20KV) csak kellemetlen érzést keltene, mivel a tápforrásának sincs akkora teljesítménye, hogy néhány milliampernél többet hajtson át kilovoltok mellett, ami pedig az érzésküszöbön van, valamint a feszültség is visszaesne a terhelésre.

A kondenzátor adja az igazi pofont, megfelelően kicsi az impedanciája kisüléskor, így csakis a test korlátozza az áramot, a kezdeti feszültség adott az ellenállás és a szigetelések legyőzésére, a kisülés időtartama uS-os nagyságrendű lehet, de a nagy áramimpulzus igen kellemetlen görcsöt okoz az izmokban.

Olyan ez mint amikor esik a hó és te napokig állhatsz kint alatta, a hópelyhek nem tesznek benned kárt, de ha megvárod míg a tetőn összegyűlik a sok ezernyi hópehely és akkor állsz alá, amikor megindul a tetőről, akkor leterít.