A 10 mikrométernél kisebb porrészecskék terjedési mechanizmusa miért közel azonos a gázokéval?

Miért, a gázokra nem hat a gravitáció? A nagy méretű testeknél a gravitáció meghatározó, a legkisebbeknél pedig a molekuláris hőmozgás. A kettő között pedig nyilván kell lennie egy átmenetnek. Bár olyan 1 mikron körülre szokták tenni azt, amikortól már meghatározó a hőmozgás (kolloid rendszerek), de hát gondolom ez a tulajdonságtól függ.

Ilyen mértetekben a közeg-por kölcsönhatás és a por részecskék saját hőmozgása határozza meg a tulajdonságokat. Ezek (közel) ugyanakkorák mindenre, míg a gravitációs erő hatása a mérettel folyamatosan csökken, vagyis egy adott méret alatt szükségszerűen el kell érnünk a gáz szerű (illetve folyadékban oldat szerű) tulajdonságokat.

Ha egy 10 mikrométeres porrészecskét összehasonlítasz egy 1 mm-es szemcsével, akkor azt találod, hogy az átmérője 1/100,

felülete 1/10000, térfogata és súlya 1/1000000-od része annak.

Vagyis a súly/felület aránya 1/100-ad részére változott.

Ugyanígy változott a ráható gravitáció/légellenállás aránya is, azaz nagyon-nagyon lassan fog esni.

Ennél az esési sebességnél sokkal nagyobb a gáz/légmozgás sebessége.

Két hasonlat, példa:

1) Levegővel felfújt lufi: nagyon kicsi a súlya a térfogatához képest, ezért lassan esik, és egy gyenge légmozgás is felemeli, rendszertelenné teszi a mozgását.

Nem esik, hanem együtt mozog a levegővel.

2) Köd, az apró vízcseppekre ua. vonatkozik.

[link]