Ha a víz sűrűsége nehezebb mint a levegőé, akkor miért kisebb a párás levegő sűrűsége, mint a száraz levegőé?

hát szerintem azért, mert gáz halmazállapotban adott hőmérsékletű nyomású és térfogatú gáz sűrűsége csak a moláris tömegtől függ viz:18g/mol levegő29g/mol

folyadék halmazállapotban meg ott a hidrogénkötés ami a levegő alkotóelemeinek jó részénél csak a diszperziós kölcsönhatás, ezért van folyékony viz

remélem jól mondtam az én szakomon csak habi kémia van

Olyan nincs, hogy "sűrűség nehezebb". Olyan van, hogy a sűrűség több vagy kevesebb, esetleg azonos.

Ez az állítás ilyen formában valószínűleg nem igaz; forrást linkelhetnél, mert így el nem tudom képzelni, hogy mi a probléma. Alapjáraton véve arra kell gondolni, hogy ha köd van, akkor a levegővétel is sokkal nehezebb (asztmások nem is nagyon szeretik a ködöt), és a mozgási sebességet is kis mértékben befolyásolja (nehezebben sétálsz ködben), ez pedig azért van, mert a ködös levegő sűrűbb, mint a száraz (vagy alacsony páratartalmú) levegő.

Kérdező:

A párás levegő pusztán azért kevésbé sűrű, mint a száraz, mert a víznek mint gáznak kisebb a sűrűsége, mint a levegőnek mint gáznak.

A halmazállapot változással ugyanis a sűrűség változik.

(Ahogy ezt az első válaszoló is tömören megfogalmazta.)

"Hiszen páradús levegőben ugyanannyi levegőmolekula van, csak még hozzájön a víz."

Ez akkor lenne igaz, ha a levegő egy dobozban lenne és ezzel meg tudnád növelni a nyomását. Iskolában tanulnod kellett, hogy ideális gázok esetén ugyanazon körülmények között ugyanakkora a fajlagos térfogatuk, független az anyagi minőségüktől. Ez azt jelenti, ha te több könnyű komponenst (H2O, M=18 g/mol) viszel be a rendszerbe aminek változhat a térfogata, az ki fogja szorítani a nehezebb komponenst (nitrogén M=28 g/mol, O2 M=32 g/mol). Ha egy könnyű anyag kiszorítja a nehezebbet, akkor annak átlagos sűrűsége csökkenni fog. Ez történik akkor is, mikor a levegő vizet vesz fel.

Másfajta szemléltetés egyenleteken keresztül történhet. Ideális gázegyenlet:

pV=nRT

Átalakítjuk sűrűség számítására:

p*V=m/M*RT

p=Rho/M*RT

Rho=p*M/(R*T)

Most nézzük meg a gáz moláris tömegét. Ha ez több anyagból tevődik össze, akkor M arányos a komponensek arányával. Ezek szerint felírhatjuk, hogy:

M=x*M(N2)+y*M(O2)+z*M(H2O)

x+y+z=1

Tegyük fel, hogy kezdetben csak N2 és O2 alkotta a levegőt. Ekkor M értéke 28,84 g/mol (és Rho=1,18 g/dm^3).

Ha viszont azt feltételezzük, hogy 1% vizet tartalmazott a nitrogén rovására, úgy M értéke 28,74 g/mol (és Rho=1,175 g/dm^3).

Tehát minél több könnyű komponens (víz) van a rendszeredben, annál kisebb lesz a sűrűsége is (konstans p, T mellett).