Ha színeket és hangokat el tudunk képzelni, vissza tudunk emlékezni rájuk, akkor ízeket és szagokat miért nem tudunk elképzelni?

"Ezek szerint általában az édességek ízét, a finom ételek, italok ízét se."

Bizony nem.

"Legalább nem fogod őket megkívánni."

Általában nem is szoktam. Ha édességre vágyom, akkor akármi lehet. van, hogy csokit szeretnék enni, de helyette inkább banánt eszem, mert az is édes. Amikor megkívánok valamit, akkor csak azért van, mert a szervezetem kívánja, meg talán emlékszem arra, hogy finom, de magára az ízére nem. Viszont ha te fel tudod idézni, akkor miért eszel? Pont hogy nekem kéne elhíznom, hiszen én nem tudom felidézni az ízeket, viszont kívánni kívánhatok valamit (mert pl emlékszem, hogy finom), és ha újra át akarom élni, akkor muszáj megennem. De te fel tudod idézni, neked nem kell enned hozzá. Te csak rágondolsz, és máris érzed az ízét a szádba.

"Túl fogsz élni engem, én elhízok és belehalok, Te pedig egészséges maradsz."

Hát azt nem tudom, de most 20 éves vagyok, és még szeretnék 60-70 évet élni egészségesen.

"Kérdező, ha megkérdezné valaki, hogy írd körül a kakaós csiga ízét, mégis meg tudnád tenni, nem?"

Igen. Édes, és olyan az íze mint a kakaónak. De magára a kakaó ízére nem emlékeznék, és arra sem, hogy milyen az édes íz. Arról sincs fogalmam, hogy milyen a keserű íz. Tudom hogy rossz, nem is szeretem, de felidézni nem tudom.

"Márpedig szerintem igen, mert gondolom, ha eszel egy kakaós csigát és töltött káposztát, akkor meg tudod őket különböztetni."

Persze. De ha egyiket sem eszem, akkor egyik ízére sem emlékszem. Tudom mi a különbség a kettő között, de visszaemlékezni az ízükre nem tudok. Lehet hogy furcsa neked, de igen, emlékszem rá, hogy a kakaós csigának más volt az íze, mint a töltött káposztának, de nem fogom tudni, hogy mégis miben volt más. Persze, édesebb volt. Nem is azzal van a baj, hogy nem tudom érzékelni az ízeket. Hanem azzal, hogy ha elmegy az ízük, akkor már nem fogom tudni visszaidézni, hogy milyen is volt az ízük.

"Ha meg tudod különböztetni az ízeket, le is tudod írni, hogy milyenek."

persze, mert megtanultam ,hogy a kakaós csiga édes, és kakaóízű. A töltött káposzta pedig... nos fogalmam sincs. Már vagy 20x ettem ilyet életemben, de fogalmam sincs az ízére. Igaz, nem sűrűn eszek belőle, de tényleg, fogalmam sincs hogy milyen íze lehet.

"Ha le tudod írni, hogy milyenek, ahhoz igazából az kell, hogy felidézd, hogy amikor etted, milyen íze volt."

Nem. Nem kell tudnom. De akármi lehet, lehet, hogy tudat alatt emlékszem rájuk, és tudom az ízüket. De hiába fut össze a nyál a számba, ha látom hogy valaki citromot eszik, fogalmam sincs milyen íze van a citromnak.

"Akkor nálad van valami difi, mert én és a legtöbb ember ízeket és szagokat is felidéz nagyon is pontosan."

Én nem.

"Érzeteket, tapintásokat is nagyon könnyen felidézek."

Na ez a másik. Télen amikor megyek a hidegben, és fázok, akkor kívánom a nyári meleget, de nem tudom felidézni, hogy az milyen. Egyszerűen nem megy. Most nyáron meg a téli hideget nem tudom felidézni (nem mintha szeretném hogy hideg legyen). Fogalmam sincs milyen fázni, mert egyszerűen nem emlékszem vissza rá. Emlékszem hogy rossz, emlékszem, hogy vacogok, meg hogy hol vagyok, meg hogy este van-e vagy sem, emlékszem, hogy ki kivel beszél, de felidézni azt nem tudnám magát a hideget. Ez olyan, mint amikor elfelejtesz valamit, de megmondod az oldalszámot, a sorszámot, meg hogy ott hányadik szó az, amit elfelejtettél. Én már voltam így. Elfelejtettem magát a szót, de azt tudtam, hogy a könyvben hol található meg. Sőt, azt is hogy hány betűből áll. Viszont magára a szóra nem emlékeztem. Tudom furcsa, de már voltam így. És ez nagyon hasonlít ahhoz, amikor teljesen képben vagy, tudsz mindent, jobban emlékszel mindenre mint bárki más, de a hideget nem tudod felidézni.

"A Te étlapodon csak két ételféleségnek kell szerepelnie: finomak, ill. nem finomak, és részedről már rendben is van, finomat kérsz, és azon belül hozzon a pincér amit akar."

Pontosan.