Hány dimenzió létezik? Hogy kell őket elképzelni?
Hallottam valahol, hogy 11 vagy hány darab dimenzió létezik, csak mi nem tudjuk érzékelni őket, ahogy pl a papíron lévő 2D-s dolgok sem (ha élnének) a térben lévő dolgokat. Mondták, hogy nagyon nehéz elképzelni, de én próbáltam utánagondolni, és szerintem lehetetlen. Egyszerűen nem értem, hogy lehet 3-nál több dimenzió, amikor 3 dimenzió alkotja meg egyértelműen a teret (a 4.-et az időt most hagyjuk ki belőle). Néztem googlen képeket, de így sem értem, hiszen azoknak a kockáknak ugyanúgy térbeli kiterjedésük van csak. Ha valakinek van valami ötlete, akkor szívesen várom.
Köszi!
Nem tudjuk. Mi "csak" 3 térbeli (és egy időbeli) dimenziót érzékelünk a minket körülvevő világból. A probléma az, hogy ezzel a négy dimenzióval korántsem írhatóak le bizonyos jelenségek, amelyek a világunkban történnek. Ezek a jelenségek tipikusan a világ azon "részeiben" játszódnak le, amelyekkel a köznapi életben nem találkozunk, mert vagy túl kicsik, vagy túl nagyok, vagy túl gyorsak az emberi érzékelés határaihoz képest. Ezért aztán kénytelenek vagyunk olyan modelleket alkotni, amelyek többet tartalmaznak, mint amennyinek az érzékelésére képesek vagyunk. Így aztán elkezdtünk mindenféle irányban tapogatózni, ezen irányok egyike a háromnál (négynél) több dimenziók feltételezése. Aztán az jött ki az egészből, hogy bizonyos folyamatokat le tudunk írni matematikailag mondjuk 11 dimenzió feltételezése mellett, más folyamatokat ennél több vagy kevesebb dimenzió esetén tudunk magyarázni. De valójában senki sem tudja, hogyan nézhet ki a fizikai világunkban a 3-nál több térbeli dimenzióban megjelenő objektum vagy jelenség. Ezek egyelőre csak matematikai modellek, amelyek segítségével pontosabban tudjuk modellezni a végbemenő folyamatokat, fizikailag még soha senki nem tapasztalta meg, hogy milyen is az a négy dimenzióval rendelkező "tér", így aztán elképzelni sem tudjuk. De használjuk, mert a számokkal való ügyeskedés csak a dimenziók növelésével az pontosabb eredményeket a világról alkotott modelljeinkben.
Gondolatébresztőnek: hogyan is néz ki a dimenziószám növelése? az egy dimenzió a vonal (egyenes). Ahhoz, hogy két dimenziós síkot hozzunk létre a vonalból, arra egy merőlegest kell állítani. Ezzel megkapjuk a síkot. Ahhoz, hogy ebből háromdimenziós kiterjedést alkossunk, olyan merőlegest kell állítani az előbbi merőlegesekre, amely az eddigi MINDKÉT dimenzióra merőleges, ebből lesz a tér. Tehát logikusan gondolkodva, a négydimenziós "teret" úgy kapjuk meg, ha olyan merőlegest tudunk állítani az eddigi három dimenzióra, amely MINDHÁROM eddigi dimenzióval 90 fokos szöget zár be.
Másik gondolatmenet: Vegyük az egy dimenziót ismét, ez ugye a vonal. csak előre vagy hátra tudunk benne mozogni, se fel, se le, se balra, se jobbra. Most vegyünk egy kétdimenziós síkidomot, a lehető "legtökéletesebbet": a kört. (Azért ez a legtökéletesebb, mert a középpontjából nézve a határoló vonalának minden pontja azonos távolságra van tőlünk.) Hogyan látják az egydimenziós világban élő lények azt, amikor a kétdimenziós kör "átmegy" az ő egydimenziós világukon? Megjelenik egy pont, az elkezd tágulni, mindent széttol maga "körül", egészen addig, míg el nem éri az átmérőjének méretét. Ezután elkezd összehúzódni, majd egy ponttá zsugorodik, végül eltűnik.
Most emeljük meg a dimenziószámot mindkét objektumnál: vegyünk egy sík világot, két dimenziós kiterjedéssel, és vegyünk egy háromdimenziós, legtökéletesebb téridomot (testet), a gömböt (hasonlóan a körhöz, ennek is a középpontjából szemlélve a határoló felületének minden pontja azonos távolságra van tőlünk).
Hogyan fog kinézni, ahogyan a gömb áthalad a síkon? Megjelenik egy pont, amelyet egyre növekvő sugarú körként tapasztalnak meg a kétdimenziós síkban élő lények, amely mindent széttol maga körül, egészen addig, míg el nem éri az átmérőjének legnagyobb méretét (főkörét), majd elkezd zsugorodni, míg végül egy pontként elhagyja a kétdimenziós sík világát.
Ebből kiindulva logikusan az következik, hogy az a négydimenziós, legtökéletesebb idom, amely áthalad a mi világunk terén, azt mi egy, a "semmiből" megjelenő pontként fogunk tapasztalni, amely gömbként egyre nagyobbra nő, majd miután elérte a legnagyobb átmérőjét (főgömbjét), ismét zsugorodni kezd, majd ismét egy pont lesz, majd eltűnik.
Innentől pedig lehet agyalni rajta, hogy vajon hogyan is nézhet ki a négydimenziós "tér", amelyből egy ilyen négydimenziós "gömb" a mi világunkban ilyen megjelenést produkál.
Személyes véleményem szerint minimum 4 térdimenzió létével számolni kell (az időt nem számolom ide, számomra furcsa is az időre a dimenzió fogalmát használni).
Már csak azért is, mert a 3 térdimenzió gravitációs görbülete, mint kifejezés is értelmetlen, ha nem létezik legalább még egy térdimenzió.
ha elég jó az angolod és van elég türelmed khámozni a lényeget, akkor tessék, itt egy film
http://www.youtube.com/watch?v=gg85IH3vghA
izgalmas!!!!
AKI MEG AKARJA ÉRTENI A DIMENZIÓKAT, és tudni akarja, hogy mi az 5D az olvassa el!
Általánosan tudjátok, hogy a tér 3D-s. Ugye hosszúság, magasság, mélység, ezek egy-egy térdimenziók.
Negyedik dimenzióként "hozzácsapódik" a térhez az idő.
Ha nem lenne idő, egy test térkoordinátáit nem tudnánk megváltoztatni (nem tudnánk mozogni, forogni).
És most jön a buktató! Igenis van számunkra érzékelhető következő dimenzió. Azt nem mondanám, hogy sorrendben ez az ötödik, de attól még van.
Ahhoz, hogy megértsük ez miért dimenzió, előbb meg kell értenünk, hogy a térben és az időben mi a közös!
Közös tulajdonságok:
-Mindkettőben tudunk mozogni (más kérdés, hogy időben visszafelé egyenlőre még nem), ugyanakkor hangsúlyozom: ELMÉLETILEG mindkettőben meg is tudunk állni.
-Teleportálódni egyikben sem tudunk.
-Egyszerre két helyen, egyik dimenzióban sem lehetünk.
-Egy dimenzió koordinátái, mintha egymásba kapcsolódva követnék egymást, például: időben egy másodpercből mozgok 2 másodpercbe, aztán 3-ba, és így tovább... egymást követik az értékek.
Térben ugyanez, mondjuk milliméterrel, 1mm-ből 2mm-be mozdul egy hangya. De lehetne mm helyett cm, vagy dm is, vagy mozoghatna épp egy pók is, ez lényegtelen.
-Időben és térben a dolgok lehetnek közel és távol.
Most már elmondom, hogy mi a köv. dimenzió. Az anyag!
Vegyük csak sorba a tér és az idő közös jellemeit újra, ezúttal kiegészítve az anyaggal!
-Mindháromban tudunk mozogni. Anyagban is meg tud változni egy test koordinátája.
például: Elégetek egy zsebkendőt. A zsebkendő, a ,,papírkoorditájából" kénytelen elmozdulni, így elszenesedik, és belép a "szénkoordinátába". A zsebkendő így mozoghat térben, időben, és anyagban is. Érdekes, hogy míg térben és időben egész életünkben mozgunk, csak a szervezetünkben végbemenő reakciók kényszerítik, néhány sejt anyagban való mozgását.
-Aztán anyagban szintén nem tudunk teleportálódni, pl.: Cukor elégetésekor nem kapunk rögtön cukorszenet, előbb "át kell esni a karamellkoordinátákon". Ezzel már azt is megmagyaráztuk, hogy az anyagnak a koordinátái szintúgy, mint a térnek és az időnek, egymásba fonódnak. Tehát a cukorkoordinátákat követi szorosan a karamellkoordináta, azt pedig követi a cukorszénkoordináta. Hasonlóan követi egymást a 3m, a 3m 1cm, a 3m 2cm, a 3m 3cm, térben.
-Egyszerre két helyen egy test anyagban sem lehet: Vagy cukorból van egy anyag, vagy karamellből, de soha nem egyszerre a kettőből.
-Anyagban is lehet egy tárgy közel, vagy távol, éppúgy mint időben. (pl. tegnap még volt egy párnám. azóta valaki beledobta a kandallóba, ma már nincsen párna. Peidig időben hozzám még elég közel meg van az a párna, de egy év múlva, már nagyon távolinak tűnik. Aztán visszaemlékezni, hogy jé! Régen volt egy párnám.
Vagy mint térben. (Ott van az ágyon tőlem 2 méterre a párna, ekkor ugye közel van, de, ha a párnát Afrikába szállítják már térben távol lesz tőlem.)
Anyagban pedig távol van a párna tőlem, ugye teljesen más az anyagszerkezete egy élettelen párnának, mint, egy élő embernek. De mondjuk egy takaróval már hasonlóak az anyag koordinátái.
Még annyit leírok, hogy a tér 3D-s, az idő 1D, viszont az anyagnál a dimenziószámot nem ilyen könnyű megmondani.
Pl.: A cukrot nem csak elégetni tudom, ezáltal nem biztos, hogy a cukorkoordinátákból karamellkoordinátákba fog lépni. Az is lehet, hogy én éppen vízbe dobom, (ekkor már a víz koordinátái is meg fognak változni) így cukrosvízkoordinátába esik bele, vagy valahogy így tudom elképzelni. És ez egy másik az előzőtől független iránya az anyag dimenziójának. Mint pl.: térben, ha jobbra, balra megyünk, teljesen más térkoordinátákba haladunk, mintha előre, vagy hátra lépünk.
Nagyjából ennyi, köszönöm aki végigolvasta és remélem könnyen megérhető volt!
Akinek van kérdése, esetleg valamivel egyet nem értése nyugodtan írja le és én megpróbálok rá válaszolni. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!