Szagok és illatok? Hogy kell ezt elképzelni? Miért van a dolgoknak olyan szaga (vagy illata), amilyen?

Az előző jól írta. Az, hogy hasonló alakú molekuláknak hasonló a szaga az érthető, elvégre itt molekulák lépnek kölcsönhatásba egymással, azonos (hasonló) szférikus tulajdonságok azonos (hasonló) kölcsönhatásokat jelentenek.

Amúgy az emberben van egy igen redukált "másik" szagérzékelés, a lágy szájpad mögött. Mivel igen jelentős akadályon (úgy az egész szájpadon) kell keresztülverekednie magát a molekulának, ez nagyon csökevényes, de itt is lehetséges szaginger képzése. Így hatnak a feromonok és az ezeket mimikáló parfümök. (Vagyis mikor utoljára tanultam - három éve -, még így hatottak.)

(Ez alsóbbrendű gerincesekben, pl. hüllőkben, madarakban, de még az emlősök egyes csoportjaiban is sokkal fejlettebb, mint emberben.)

Én feltennék egy ide kapcsolódó kérdést, ha szabad.

Szóval: azt mondják, a cápa kilométerekről (lehet, hogy csak száz méterek, nem tudom pontosan) megérzi a vér szagát.

Én ebben azt nem értem, hogy hogyan érzi meg, hogyha egy helyen oldunk fel mondjuk egy fél liter vért, egy kilométerről? Mármint hogy jut el odáig a szagmolekula? Köztük van egy kilométernyi víz!

"5 mosással se tudtad lemosni"

Pontosan.

A molekuláknak pedig nincs szaga.

A szag úgy működik, hogy megy maga a molekula - aztán kapcsolódik a szaglóreceptor szélén egy adott formájú érzékelő molekulához. Ha tud kapcsolódni, akkor egy adott szagot érzünk (pontosabban attól függ, hogy ez a molekula hány féle szaglóreceptorhoz kapcsolódik és milyen arányban).