Mitől lesz egy részecske egy másik részecske antirészecskéje?

Én tudok egy jól szemléltető választ:

Tegyük fel, hogy minden anyag egyetlen egy típusú részecskéből épül fel, amely a legkisebb, tovább már nem bontható.

Tegyük fel, hogy ezt a részecskét egy spinnel jellemezhetjük, ami gyakorlatilag felelős az elektromos kölcsönhatásokért.

Vegyünk egy elektront, ezt felépítí x darab ilyen részecske adott elhelyezkedésben. Mi változik ha ennek az x db részecskének mind megfordítjuk a spinjét? Hát csakis a töltése. Ebből megérthető hogy ugyanannyi és ugyanúgy elhelyezkedő részecskéből áll, és csakis a töltése ellentétes!

Az antirészecskékkel való ütközés korántsem vezet megsemmisüléshez! Az antirészecske és a részecske energiája teljesen megmarad, csak más részecske formájába kerül (foton). Nézz utána az annihilációnak!

A szemléltetésem további lényege pont az, hogy valójában az "antianyag" is ugyanolyan anyagból áll, mint a sima anyag. Mintha két ugyanolyan doboz pingponglabda lenne, amik találkozás után egy nagyobb (másfajta) dobozba kerülnének. És ez maga az energiamegmaradás.

Az általam említettekből hibásan következtettél ezekre...

1. Ha két ilyen alapvető részecskét veszünk ellentétes spinnel, egymás mellett akkor milyen töltést észlelünk? Hát semmilyet, mert kioltják egymás hatását! Vagyis a semleges töltésű részecskék ugyanúgy felépíthetők ilyen spinnel rendelkezőkkel, csak azokban úgy helyezkednek el, hogy nincs külső hatásuk, kioltódnak. Ebből kifolyólag a töltés nélküli részecskének is töltés nélküli lesz az antipárja.

"Ráadásul ha az elektron antipárja a pozitron, akkor mi van a protonnal?"

Itt senki sem állított olyant, hogy a töltés miatt van antipár. Én azt mondtam, hogy a konfiguráció a lényeg, mert az pontosan megegyezik egy részecske és antirészecskéje esetében! Azaz mindkettőben pontosan ugyanannyi legalapvetőbb részecske van, azaz ANYAG!

A tömeg nélküli részecske kifejezéssel csak óvatosan. Hiszen a fény is mutat részecsketermészetet, sőt impulzusa is van. Úgy gondolom, hogy a jövőben egyszer felírható lesz ezeknek a legalapvetőbb részecskéknek a mechanikája és akkor nem fogunk többé külön részecske ill. hullámtermészetről beszélni.

Amíg ilyen problémás területek vannak a tudományban, addig nem is várható, hogy ilyen mélyrehatóan ismerjük meg a világegyetemet.

Mi van ha egy antirészecske, mondjuk pozitron egy ellentétes töltésű, de nála sokkal másabb részecskével ütközik, mondjuk egy down-kvarkkal? Akkor is szétsugárzódik az energia?

Ilyenekre is tudni kellene a választ, ha ennyire érdekel a miértje.

Az nyilvánvaló, hogy az ütközés elkerülhetetlen az ellentétes töltések miatt, viszont a töltésen kívül minden ugyan olyan a két részecskében. A töltések kioltódnak és lehetséges hogy az ilyen kioltódás következtében ha olyan erő, hogy végül két foton keletkezik, amik egy egyenes mentén haladnak. Egyébként néha keletkezik 3 foton is, vagyis az ütközésben valami nem sikerült olyan tökéletesen szimmetrikusan és a két részecske anyagmennyisége végül 3 darabra szakad és halad tovább.

*hat

Tehát a legalapvetőbb építőkockák esetén az ellentétes spinűek ütközésekor ilyen erő keletkezhet, ami két ellentétes irányban hat. (Semleges töltésű részecskéknél is ugyanúgy ez játszódik le, mert álló spinű részecske nem létezik.)

De hogy hogyan tud ez egyszerre végbemenni mind a 10 az xxxxxx-edik építőelem esetén... de lehetséges hogy sorban történik, páronként történik meg a szétrepülés és még így is annyira kicsi hosszról beszélünk, ami gömbszerűnek tűnik...

Sajnos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására még nagyon-nagyon sok időt kell várni, mert bármilyen részecskéről csak akkor tudunk valamit is, ha kölcsönhatásba került. Így márpedig durván beleavatkoztunk a dolgokba mi is.

Én is csak fősulis fizikát tanultam. Persze amit itt leírtam, abból egy szó sem volt benne, le is hülyéznének ha ilyet előadtam volna... Antianyaggal kapcsolatban pedig csak a Dirac lyukelmélet lett megemlítve, de ez is csak egy elmélet...

Ennek ellenére az antianyag működésének jobban szemléltető módjáról nem hallottam. De a keletkezésről és mechanizmusról vajmi kevés magyarázatot ad ez is.

De ahogy keletkezik elektron, úgy keletkezhet pozitron is, mert egy reakció után nem lehet olyan sok stabil állapot, amiből részecske marad. Az ellentétes töltés meg lehet, hogy egy láncreakció, ha csak egyetlen építőelem is fordítva kezd el pörögni, akkor magával vonzhatja a többit is.