Ugyebár, azt tudjuk, hogy ha antianyag talákozik anyaggal, akkor oriási energia szabadul fel? ( többi lent)

Az antianyag pontosan ugyanolyan, mint a közönséges, csak a töltése ellentétes. Van olyan dolog, ahol a kettő megegyezik (pl. a fény), tehát valaminek a sugárzásából nem lehet látni, hogy ő antianyag-e.

Az antianyag önmagában épp olyan stabil, mint a közönséges.

Ha a kettő találkozik, akkor 2 gammafoton keletkezik, amit vehetsz utóhatásnak is (nagyon erős sugárzás).

Keletkezni ugyanígy tud, fordítva.

Emberi tulajdonban nagyon kevés van, és csak kísérleti célból. Legutóbbi kísérlet: hidrogén atomokat készítettek (tehát pozitront és antiprotont, utána ezeket lehűtötték és összeengedték), majd ezeken végeztek méréseket.

[link]

Igen, ha az anyag antianyaggal találkozik, akkor kettejük tömegének megfelelő E=mc2 energia szabadul fel nagyenergiájú fotonok formájában. Ki lehet számolni, hogy ez 2g-ra (1g anyag, 1g antianyag) 1.7x10^14J, ami megfelel 42ezer tonna TNT-nek, ami a Hiroshimai-i bomba kb. 2.5x-se). ( [link] De ez csak a matematika része! Ha valóban lezajlana ez a reakció, akkor azért közel sem biztos, hogy a pusztításvalóban ekkora lenne. Ha elektron-antielektron annihilációt veszünk, akkor két nagyenergiájú foton keletkezik, amik eltalálva a könyező atomokat végülis számos magreakciót indíthatnak el (akár atommag fúziót is). De proton/antiproton találkozáskor egy csomó egyéb anyag/antianyag pár is keletkezni fog. Ugyanakkor a gammasugarak áthatoló képessége nagyon nagy... nem tudom, hogy végülis mekkora lenne a pusztítás, és mi lenne a pusztítás mechanizmusa.

"És az is érdekelne, hogy épül fel egy antianyag-atom? "

Az antianyag atomok pontosan olyanok, mint a sima atomok, csak mind a proton, mind a neutron és elektron antirészecskéjét tartalmazza. (bizony, a neutronnak is van egy antineutron párja annak ellenére, hogy neki magának nincs elektromos töltése)

"Hogyan keletkeznek az antianyag-atom részecskéi?"

Ugyan úgy, mint a rendes atomok: az ősrobbanáskor keletkeztek, ám a rendes anyaggal találkozva eltűntek. Keletkeznek továbbá, részecskegyorsítókban: részecskék ütközésekor nagyenergiájú fotonok képesek részecske-antirészecske párokat kelteni. (természetes úton is keletkeznek antirészecskék, amikor nagyenergiájú kozmikus sugarak ütköznek a Föld légkörével, illetve bizonyos típusú béta bomlás során is pozitron szabadul fel)

"És mennyi van emberi tulajdonban?"

Nem hinném, hogy szignifikáns mennyiség állna rendelkezésre (a termelés is csak néhány nanogramm per év), mert természetükből fakadóan nagyon instabil jószágok. Többnyire ami képződik, azt egyből el is reagáltatják, hogy tanulmányozzák tulajdonságát.

Nem sok, és már ez nincs meg, amit az előző kísérletben leírtam, mert rögtön fel is használták, méréshez.

Az antianyaggal az a gond, hogy leginkább csak elektromos vagy mágneses térben tudjuk tárolni, hogy ne érjen hozzá semmi.

A hidrogénre viszont nem hat a mágnes... ahogy keletkezett, szépen elindult valamilyen meghatározott irányban, ahol aztán megnézték a reakcióit.

Emberi tulajdonban nincs - az antianyagot nem lehet tárolni. Tökéletes vákuumban, és erős mágneses térben lehetne, csak tökéletes vákuum nincs, még a legjobb emberi vákuum is tartalmaz pár részecskét, és az antianyagnál bőven elég egy részecskével "találkozni". Másodperc töredékrészéig létezik, aztán annihilálódik.

Egy atom közel sem ütne krátert - lead két nagy energiájú gamma fotont, amit se nem látnál, se nem éreznél, de ha pont telibe küldené a DNS-ed (amire azért nagyon csekély az esély) akkor ott okozna kárt (ami, amúgy, viszonylag sűrűn megtörténik, lévén mindenhonnan sugárzás vesz minket körbe).

Amit a második válaszoló írt, ott már irtózatos darabszámról van szó (pl, antihidrogén esetén 10^23 darabszámú atom - tehát 10 és mögötte 23 darab nulla)