Hogyan jött létre az energia?

Erre az a válasz, hogy nem tudjuk. Vannak hipotézisek, de még nem tudjuk. Egyszer minden bizonnyal tudni fogjuk, lehet 10, lehet 100, lehet hogy 10.000 év múlva, de most, ebben a pillanatban nem tudjuk, honnan van a világegyetemben az energia, és hogyan jött létre.

Az anyag-antianyag ütközéskor pedig az anyag alakul át energiává (mivel az anyag és energia egymásba átkonvertálható). Hogy ez miért van így, azt szintén nem tudjuk.

"Szóval az energiából lehet csinálni anyagot, s abból energiát? Hogyan? Erről még soha az életben nem hallottam."

Ha TÉNYLEG nem hallottál róla, akkor ajánlanám figyelmedbe az Einstein nevet, meg az agyoncsépelt E=m*c2 képletkéjét. Mert ez éppen maga az anyag-energia átmenet képlete.

Akármilyen hihetetlen, ha elégetsz egy szál gyufát, amivel hőenergia keletkezik, akkor a kapott égéstermékek össztömege pontosan a fenti képletnek megfelelően lesz könnyebb a kiindulási tömegnél. A gyufa esetén mondjuk mérhetetlenül kis mértékben.

Az anyag-antianyag reakcióban a részt vevő anyagok tömege teljes egészében energiává alakul. Ha belegondolsz, hogy a képletben a c a fénysebesség értéke, belátható, hogy ez mekkora iszonyat energiafelszabadulást jelent.

"Akkor ugye azt sem tudhatjuk, hogy az anyag hogyan jött létre."

Az ősrobbanás utáni első pillanatokról vannak életképes teóriák.

Soha nem fogjuk tudni. Poratkák vagyunk, akik a matrac keletkezéséről gyártanak nevetséges elméleteket.

Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell keresni az igazságot, a tudást, amíg csak az emberiség létezik.

Erre a világon szinte MINDEN példa.

Változik a felmelegített anyag tömege, a felvett hőenergia mértékében.

Változik a mozgó testek tömege a mozgási energiájuk függvényében (ebbe ne menjünk bele mélyebben, mert ez a rel. elmélettel iszonyatosan elbonyolódna).

Változik a reagáló anyagok és a végtermékek össztömege minden exo- és endoterm kémiai reakcióban.

A radioaktív bomlásban keletkező energia is tömegcsökkenéssel jár.

A fúzióban összecsapott két hidrogénatomnak az össztömege is kisebb, mint a keletkezett héliumnak. (itt el lehet gondolkodni, sőt utána lehet nézni, a Nap mondjuk óránként hány kg-ot veszít a súlyából csak az energia (foton) sugárzása révén, megdöbbentő adat lesz).

Nem kell hátat fordítani a Wikipediának csak azért, mert néha hülyeség is kerül bele, ez előfordul még tankönyvekkel is.

Itt az idevágó oldal, és ami itt áll, az a kérdező tudásának teljesen megfelelő válasz:

[link]

Az anyag keletkezésének kérdéséhez.

Bár az Univerzum energiájának eredétéről valóban nem tudunk mindent, de az anyag keletkezéséről (a Higgs bozon megtalálásával) igen pontos elképzeléseink vannak.

A Nagy Robbanást (az Univerzum születésének pillanatát) követő első mikrosecundum végére létrjöttek a protonok, az anyag első képviselői. A protonok az energiából "sűrűsödtek" anyaggá, a Higgs bozon katalizáló hatására. Később ezeknek a protonoknak az ütközésével, szétesésével, stb. jönnek létre a neutronok, az elektronok és végül az első atom, a hidrogén. Még két elem, a hélium és a lítium az amelyik a csillagokon kívül keletkezett. A períódusos rendszer összes többi eleme a csillagok tüzében kovácsolódott, vagy a csillag élete során, a hőtermelő folyamatokban, vagy a csillag élete végén, amikor az szupernovaként felrobban (nem mindegyik csillagból lesz szupernova).