Milyen elven működik a mélyhűtő?

Ugye ha növeljük egy gáz nyomását, akkor az felmelegszik. (Pl. ha pumpáltál biciklit, tudod, hogy fel tud forrósodni a pumpa.) Ha csökken a gáz nyomása, akkor lehűl. (Pl. ha használtál régi patronos szódásüveget, akkor ezt is megtapasztalhattad. Vagy öngyújtó töltésnél is ez történik.)

Vázlatosan – nem teljesen korrekten, de talán érthetően – az történik, hogy van egy zárt rendszer a hűtőgépben. Kint – a hűtőgép hátoldalán – összenyomjuk a gázt. Ettől felmelegszik, mondjuk szobahőmérsékletről 60°C-ra. Ahogy ez a nagy nyomású gáz áramlik a hűtő hátoldalán található csövekben, szépen leadja a hőt a környezetnek, lesz mondjuk 30°C-os, mikor belép a hűtőgép belső terébe. Ott csökkentjük a nyomását, aminek hatására a gáz lehűl 30°C-ról mondjuk 0°C-ra. A hűtőben a levegő szépen átadja ennek a hideg közegnek a hőt. Mikor kilép a hűtő belsejéből, már nem 0°C-os, hanem mondjuk 10°C-os. Kint megint összenyomjuk a gázt, ettől újra felmelegszik, majd kint leadja a hőt a környezetnek, stb., stb…

A hétköznapi használatú hűtések szinte mind úgy működnek, mint pontosan leírták feljebb.

De van még egy érdekes és egyre több szerepet nyerő hűtési módszer.

Ha bizonyos különböző fémeket összeforrasztasz és az így kapott két anyagú huzal két végére áramot kötsz, egyik áramfolyási irány esetén a forrasztási pont melegszik, másik irány esetén hűlni kezd.

Ez a hűtés azért jó, mert nincs benne sem mozgó alkatrész, sem hűtőközeg.

A termoelem egyébként pontosan így néz ki, csak ott a forrasztási pontot fűtve keletkezik áram.

Éppenséggel háztartási hűtőkben nem jellemző az ilyen hűtés használata, de pl. akkura köthető hűtőtáskákat, laptopokat stb. szoktak ilyen hűtéssel ellátni.

Ma még nem valami elterjedt, de ahogy majd fejlődik ez a technika, valószínűleg hétköznapibb lesz.