Miért gondolják sokan, hogy ha jeges a mélyhűtő, akkor többet fogyaszt?
A hűtőszekrények úgy működnek, hogy van bennük egy jó hideg felület, ami lehűti odabenn a levegőt meg minden egyéb mást, amit belepakolsz. Ez eddig egyszerű.
Neked a legjobb az, ha ez a felület könnyen lehűt bármit, ami a közelébe kerül. A leadott hűtőteljesítménye egy az egyben "megjelenik" a hűtő, fagyasztó belsejében.
Csakhogy ha jeges a hűtő vagy fagyasztó, akad vele egy kis gond. A belső levegőt a hideg felülettől (hőcserélő) jégréteg választja el. Vagyis ahhoz, hogy a benti levegő lehűljön, a hőcserélőnek előbb a jégréteget kell lehűtenie és csak utána jöhet a levegő. Csakhogy a jég jó hőszigetelő: az eszkimók sem fagynak meg a jégkunyhóikban (na, jó, ők edzettebbek, mint mi). Tehát a hűtőgép dolgozik, a hőcserélőn megjelenik egy szép, nagy hűtőteljesítmény, csak ennek egy része elmegy a jég hűtésére és nem az egész hűti a levegőt a szerkezet belsejében. Vagyis ugyanolyan hőmérséklet eléréséhez többet kell dolgoznia a hűtőgépnek.
A jég rossz hővezető anyag. A kirakódó jég rontja az elpárologtató hőátadási viszonyait, azaz ugyanahhoz a belső hőmérséklethez alacsonyabb elpárolgási hőmérséklet (és vele együtt alacsonyabb elpárolgási nyomás) szükséges. Az alacsonyabb nyomás növeli a kompresszorban a nyomásviszonyt. A nagyobb nyomásviszonnyal üzemelő kompresszor teljesítménye nő, így több áramot fogyaszt.
Röviden, tömören ennyi. Ha valami nem világos, nyugodtan kérdezz.
A jég jó hőszigetelő, ezért az ilyen hűtő túlhűti magát, ami plusz energiába kerül.
Ráadásul a benne levő ételek hőmérséklete ingadozhat, ami szintén nem jó.
ja, biztos hiányoztam akkor, utána meg az egyetem végéig nem említették többet.
Arról viszont tudok, hogy a hőszigetelő falon átjutó teljesítmény a hőmérsékletkülönbség és a fal eredő hőellenállásának hányadosa, a hőveszteség pedig ennek az időbeli integrálja. Ha a hőmérsékletszabályozó szenzora a hűtő belsejében a falban van (márpedig ott van), akkor a jég mennyiségétől függetlenül a fal hőmérséklete ugyanannyi lesz, ezért a környezet felé a hőmérsékletkülönbség is ugyanannyi, így a hőszigetelő falon átjutó hő sem lehet több. Ha beteszünk egy lehűtendő dolgot a hűtőbe, akkor a jég belső oldalán a hőmérséklet idővel átveszi a szabályozó alapjelét, legfeljebb valamivel tovább tart mint jég nélkül a jég szigetelése miatt, de többletveszteség ettől még nem keletkezik.
Ezek alapján továbbra világos, hogy mitől lenne veszteség, valaki meg tudja ezt magyarázni?
És nem csak a hőszigetelés miatt.
Minél vastagabb a jégréteg, annál kisebb az a felület, ami egyáltalán hűteni tud.
12:49-ben azt akartam írni, hogy
"Ezek alapján továbbra SEM világos,..."
(miért mindig a tagadószó marad ki... :) )
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!