Olvadáspontra hűtésnél a folyadékban (vízben) jégkristályok jelenhetnek meg. A jégkristályok egy része miért fagy meg amíg a többi nem?

A kristályosodás valamilyen zavar vagy szennyeződés körül indul meg, egyéb esetben túlhűtött lesz a folyadék, és folyékony marad. (Ld: túlhűtés)

Másrészt, nem mindenhol ugyanakkora a hőmérséklet. Van sok atom, ami gyorsabban mozog (=melegebb) van, amelyik lassabban. Tehát ne úgy képzeld el, hogy a folyadékban minden atom tökéletes ugyanazon a hőmérsékleten van. Már önmagában a hővezetés miatt sem, hiszen ahogy hűtöd, az a külső rétegtől fog hatni, a különböző hőmérsékletű rétegek között áramlatok indulnak, és egy hadosztály hőmérsékletű atomod lesz, nem egy homogén valami.

Úgynevezett gócpont kell az induláshoz. Ez lehet szennyeződés, határfelület (edény fala, folyadék-felszín, buborék) vagy lokálisan, szinte pontszerűen sokkal alacsonyabb hőmérséklet. Ja és pontszerűen eltérő nyomás is. Ettől lehet a túlhűtött folyadékot az edényt megkoccintva is hirtelen befagyásra bírni.

Hűtéskor az olvadáspont elérése csak az egyik feltétele a kristályosodásnak. A többi feltételt fentebb leírták.

A fázisátmenet adott hőmennyiség változással jár (azonos hőmérsékleten - az olvadásponton). Nem elég fagyáspontra hűteni az olvadékot. Ekkor még a fázisátmeneti hőt is el kell vonni, hogy ugyanazon a hőmérsékleten a teljes olvadék megszilárduljon.