Mi értelme van olyan dolgokon monfondírozni az elméleti tudományokban, amelyekről úgysem fogunk soha konkrétabbat megtudni?
A kozmológia és az elméleti fizika néhány területe például ilyen. Pl. amikor arról vitatkoznak egyes tudósok, hogy mi van az univerzumon kívül. Valószínű, hogy soha nem fogunk annál többet tudni, mint amit most tudunk, hisz amennyiben bizonyítékot keresnénk, azt ott kellene keresni, ami sokkal az általunk vizsgálható vagy modellezhető kategória fölött van. Olyan helyekre (ha lehet egyáltalán így nevezni) kellene eljutni, ahova fizikailag képtelenség. Soha nem lesz olyan fejlett a technológiánk, hogy a vagy tényleg végtelen nagy vagy emberi ésszel végtelennek tűnően nagy univerzum olyan pontjaira eljuthassunk, ahol bármilyen empirikusan bizonyítható dologra találnánk ezzel kapcsolatban. Így marad a racionalizmus, meg a gondolkodás, ami azonban messze nem tudományos elmélet, pláne nem tény. Vagy igaz, vagy nem, akár igaz is lehet.
De filozófia bizonyos területei is ilyenek, amikor olyan dolgokon vitázunk, amin nyugaton a görögök, keleten meg az indiaiak már évezredek óta vitáznak, azóta se lett konszenzus és valószínűleg soha nem is lesz.
Különösen vicces, amikor véres vitákba mennek, de néha amúgy tök hasonlóról beszélnek, csak a definícióik eltérnek és elbeszélnek egymás mellett.
A legjobb az egészben, hogy ezen információk birtoklása kb. semmit nem fog hozzátenni a jelenlegi életünkhöz. Semmilyen új találmányhoz, mérnöki csodához, jogi vagy gazdasági forradalomhoz, orvoslási csodamódhoz nem járulna hozzá. A világ embereinek életeit annyiban módosítaná, ha ezekről bármit is megtudnánk, hogy lenne még egy rövidke lecke a tankönyvekben. De abból sem hosszú, mert sem a mérnöknek, sem az orvosnak, sem a közgazdásznak, sem a jogásznak, sem a tanárnak, sem a programozónak, sem a gyakorlatibb szférákban dolgozó tudósnak nem lesz ezzel túl sok dolga.
Félreértés ne essék, nem vagyok sem a filozófia, sem az elméleti fizika ellen, annál is inkább hogy ezeknek nagyon is hasznos területei is vannak. De még a totál elméleti, spekulatív részek ellen sem vagyok. Tisztelem, ha valaki ennyire nagy tudásra szert tesz egy témában. Csak egyszerűen nem értem, hogy mi motivál egyeseket arra, hogy egy olyan dologba öljenek szörnyen nagy energiákat, amiről konkrétabbat úgysem tudunk meg belátható időn belül, plusz soha nem térül meg, hisz a mi világunkból nagyon kevés dolgot befolyásol mindez.
Mégis mi értelme van annak, hogy egyesek ilyen területekbe irtózatosan nagy energiákat ölnek?
válasza:"A legjobb az egészben, hogy ezen információk birtoklása kb. semmit nem fog hozzátenni a jelenlegi életünkhöz."
Elég sok minden hiányozna az életünkből, ha az ókori és kora újkori kutatók is így álltak volna az atomok létezéséhez.
válasza:Egyáltalán nem biztos, hogy ezek mind olyan kérdések, amelyek szükségképp örökké megmaradnak az elméleti spekuláció szintjén. Az elmúlt évszázadokból sok olyan példát lehetne találni, amiről a kortársak azt gondolták, hogy örökre lehetetlen vagy megválaszolatlan témák maradnak, azután kiderült, hogy mégsem. Pl.
- Miből vannak a csillagok? - Ezt az ókori görögöktől kezdve megválaszlhatatlannak tartották, azután létrejött a spektroszkópia...
- Einsten, aki megjósolta a gravitációs hullámokat, élete végéig azt hitte, hogy olyan kis effektusokról van szó, amiket sohasem lehet majd kísérletileg kimutatni, vagy megcáfolni.
- A kvantumfizika "kísérteties távolhatásáról" is sokáig azt gondolták, hogy empirikusan sohasem lehet majd ellenőrizni, aztán kiderült hogy mégis, és azóta már néhány Nobel díjat is kiszórtak ezzel összefüggésben.
#1.
Ez határozottan NEM igaz.
Az atomok ismerete rengeteg dologhoz hozzájárult, de az miben tudna hozzájárulni az életünkhöz, hogy mi van az univerzumon kívül, ha van egyáltalán valami?
#2.
Ahhoz, hogy az univerzumon kívülre tudjunk menni vagy akár csak az univerzum szélére (ha egyáltalán van olyan), ahhoz a fizikát és az emberi korlátainkat kellene konkrétan legyőzni. Konkrétan időben kellene utaznunk ahhoz, hogy emberi élet alatt el tudjunk oda juttatni bármit.
SEMMIBEN NEM járul hozzá egy univerzumon belül lévő társadalomhoz az univerzumon kívüli világ.
Másrészt mi értelme olyan filozófiai kérdésen rágódni, amire már régóta nincs megoldás. Tényleg lehet, hogy a jog, a politika és a gazdaság minden igazságtalanságot megoldana és forradalmi fejlődésnek indulna, ha egy ókor óta létező filozófiai problémát abszolút megoldana egy filozófus?
válasza:#.: 3. Kedves Kérdező, egyikünknek sincs halvány fogalma sem, hogy eljut-e valaha oda a tudomány, hogy eljussunk-e az univerzum szélére, vagy akár egy másik univerzumba, vagy sem, ahogy az ókori görögök se tudhatták, hogy miből van a Nap és a csillagok. Akkor meg milyen alapon zárod ki?
Határozottan érzékelek némi szűklátókörű begyepesedettséget abban, hogy az első két választ (az enyém a #2.) lepontoztad és most kategorikusan olyan állításokat teszel a tudomány általad elképzelt jövőbeli határairól, amit nem tudsz bizonyítani. Kérlek próbáld tudomásul venni, hogy a tudományos megismerés határait nem Te szabod meg.
Beszéltem, uff!
#5.
De az ókori görögöknek kb. annyi ismerete volt a világról, mint ma egy kitűnőre emelt érettségizőnek. Sőt, még kevesebb.
Ahhoz a fizikát kellene legyőznünk, hogy eljussunk az univerzum szélére.
Másrészt nem értem mi alapján fogadod el kategorikusan párhuzamos univerzumok létét, ha erre semmi bizonyíték nincs. Lehetséges, de nem igazolt és nincs is elegendő érv amellett, hogy tudományos kijelentésként kezeljük. Valószínűleg soha nem is lesz erre elegendő bizonyítékunk, hisz a tér-időn kívüli dolgokat hogy tudnánk a tér-időhöz tartozó technikával vizsgálni?
válasza:6.: Dehogy fogadom el a párhuzamos univertzumok létét. Azt mondom, hogy "benne van a pakliban" és nem tudom, hogy valaha is falszifikálhatóvá válik-e a párhuzamos létezése. De tőled eltérőn nem állítom, hogy "lehetetlen".
Írod: "Ahhoz a fizikát kellene legyőznünk, hogy eljussunk az univerzum szélére."
Közelebb állna a valósághoz, hogy ha azt írtad volna, hogy a _ma ismert fizikát_ kellene legyőzni, hogy eljussunk az univerzum szélére, bármit is jelentsen ez. De honnan tudod, hogy ez a mostani fizika örökre megmarad? Miért gondolod, hogy nem fog kigurulni valamilyen paradigmatikus új felfedezés mondjuk az einsteini féreglyukak fizikájából, vagy a húrelméletből, vagy valamilyen más, egyelőre kísérletileg ellenőrizhetetlen elméletből? Ilyesmi már eddig is többször megtörtént, pl. az einsteini relativitáselmélet, vagy a kvantumelmélet esetében.
Azt írtad, hogy "[...] valószínűleg soha nem is lesz erre elegendő bizonyítékunk [...]". - Azt gondolod, hogy ha Te valamit valószínűtlennek tartasz, akkor az már lehetetlen a tudomány számára és ezért felesleges kutatni? Valóban ezt gondolod?
válasza:4.: Na ehhez van egy jó sztorim: Euler, a nagy matematikus a XVIII. század második felében levezette az un. béta függvényt, ami akkor pusztán egy elméleti matematikai konstrukció volt, amiről senki nem gondolta, hogy bármilyen gyakorlati relevanciája lenne. Ez így is maradt, 1968-ig, amikor Gabriele Veneziano elméleti fizikus véletlenül rábukkant egy régi matematikakönyvben, és rájött, hogy a béta függvény matematikája megmagyarázza az erős kölcsönhatás olyan tulajdonságait, amit korábban senki sem értett.
Úgyhogy igen, bizony van az úgy, hogy a maga idejében kizárólag elméleti konstrukciónak tartott alapkutatásról akár évszázadok múlva derül ki, hogy milyen fontos gyakorlati alkalmazása van.
válasza:Az a baj, kérdező, hogy NEM LEHET TUDNI, hogy mikor, hol és mi lesz hasznos.
MINDEN lehet hasznos, amit valaha is felfedezünk. Sőt: NAGYON hasznos is lehet!
Abszolút visszamaradott és szűk látókörre utal, ha te MOST, ITT, ÉS még ráadásul tudás NÉLKÜL - el akarod dönteni, hogy majd valamikor mi lesz hasznos.
Ezzel együtt persze mérlegelni érdemes, és nem költeni TÚL SOK pénzt arra, aminek még a távolban sem látjuk a hasznát.
VISZONT nem is szabad hátráltatni mást, ha erre költ! Mert ugye ki tudja?
Megint úgy beszélsz, mintha ezt a pénzt tőled venné el valaki, vagy mintha reményed lenne megkapni.
Nos: NINCS lehetőséged erre. Ha esetleg sikerül elvenni a tudósoktól, akkor megkapják a katonák, vagy a politikusok, esetleg a maffia.
Egyik sem jobb, és egyikből se lenne NEKED hasznod. De emiatt lassabb lenne a fejlődés.
Most már nagyon elegem van abból, hogy mindenki a tudománytól akar pénzt elvenni. Azért, mert esetleg nem hoz hasznot 1 éven belül. Az emberiség szégyene az ilyen.
válasza:9.: Ezt írtad: "Abszolút visszamaradott és szűk látókörre utal, ha te MOST, ITT, ÉS még ráadásul tudás NÉLKÜL - el akarod dönteni, hogy majd valamikor mi lesz hasznos."
Kezdesz kicsit belecsúszni a személyeskedésbe ("visszamaradott", "szűk látókör", "tudás NÉLKÜL" (sic!)), ami nem tesz jót a mondanivalód hitelességének.
No de koncentráljunk a lényegre. Szerinted hol írtam én olyat, hogy el akarnám dönteni, hogy mi lesz még majd valamikor hasznos? Pont ez ellenkezőjét szeretném megértetni veled: a tudományos megismerés úgy működik, hogy gyakran előzetesen nem lehet megjósolni, hogy mi mennyire lesz hasznos. Pl. szinte az összes alapkutatás definíciószerűen ilyen. Mégis kell alapkutatásokat is végezni, mert ezek tesznek lehetővé olyan tudományos áttöréseket, amelyekre azután alkalmazott kutatásokat és azokra szabadalmakat, értékes know how-t, korszerű új termékeket és szolgáltatásokat lehet alapozni. Nem minden alapkutatás jár ilyen hatással és általában nem lehet előre tudni, hogy melyek lesznek az áttörést eredményező alapkutatások, de statisztikailag jól látszik, hogy azok az országok járnak elöl a tudományos-technikai fejlődésben, amelyek eleget invesztálnak az alapkutatásba.
Ajánlom szíves figyelmedbe a következő adomát:
Michael Faraday gyakran mutatta be népes hallgatóság előtt legújabb kísérleteit, felfedezéseit. Azok a jelenségek, amiket Faraday épp felfedezett, természetesen még mind gyermekcipőben jártak, csupán a laboratóriumi kísérletek szintjén léteztek, messze voltak a mindennapi alkalmazásoktól. Egy kísérleti bemutatóján megkérdezte tőle a jelen lévő brit pénzügyminiszter, William Gladstone:
- De mi a gyakorlati haszna az elektromosságnak?
Faraday így válaszolt:
- Why, Sir, there is every probability that you will soon be able to tax it.
(Nos, Uram, minden valószínűség szerint hamarosan adót fog tudni kivetni rá.)
És milyen igaza volt.
És ha még ez sem lenne elég, akkor olvasd el újra 8. hozzászólásban leírt történetemet is a béta függvényről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!