Mi a tér legkisebb egysége?

"Tehát létezik kisebb, csak azt már nem tudjuk mérni, illetve fölösleges vele számolni?"

Lehet, hogy nem fölösleges vele számolni, de ma még nem ismerünk olyan matematikát, amelyik meg tudna birkózni az 1/2 planck-hosszal. Jelenlegi ismereteink alapján Univerzumunknak olyan a felépítése, a fizikája, hogy ennél kisebb egységet elvben csak ennél nagyobb hibahatárral tudunk megállapítani.

Ez kicsit olyan, mint amikor megkérded a falu széli parasztbácsit, hogy hány kilométerre van a következő falu. Nem azt fogja mondani, hogy 4,28 század kilométerre, hanem azt, hogy kb. 4 kilométerre. És hiába faggatod tovább, ennél pontosabb értéket nem fog tudni adni, legfeljebb találgatni. Ha mégis eleget inzultálod őt verbálisan, akkor kinyögi majd, hogy 4 kilométer 430 méter. Vagy hogy 3 kilométer 893 méter. Igazából fogalma sincs róla, hogy pontosan hány méter is táblától tábláig, de mivel verbális erőszakkal ki akarsz húzni belőle valamilyen pontosabb értéket a "kb. 4 km" helyett, így valamit fog mondani, ami nem feltétlenül igaz.

No, a fizika is ilyen. Meg lehet erőszakolni, de onnantól a bizonytalansági tényező meg fog nőni, és ha tízszer egymás után akarod a planck-hossznál kisebb hosszúság (planck-térfogatnál kisebb téregység) pontos méretét meghatározni, akkor mind a tíz alkalommal más értéket fogsz kapni. Már csak azért is, mert ilyen pici mérettartományban már erősen befolyásolja ezer más tényező is az adott térrész pontos méretét, vagy a mérőeszközöd pontosságát, mint pl. az is, hogy két mérés között a Nap közelebb került egy másik csillaghoz, vagy a Jupiter közben némileg elmozdult az előző méréshez képest.

Kérd: Igen, úgy van, ahogy mondod. A Planck-hossznak nincs semmi különösebb relevanciája; csak egy egyszerű határkő, amit a fizikusok használhatnak, ha a nagyon apróról beszélnek.

Ettől eltekintve, teljesen biztos, hogy a Planck-féle méreteknél olyan fizikai hatások jelennek meg, amiket ma még nem ismerünk.

A következő lenne a probléma:

alapvetően 4 alapvető kölcsönhatás (fundamental interaction) erőmezőiként képzeljük el a világot, és az egyik gyanú, hogy minden alapvető kölcsönhatás valahol egy erő kifejeződése. (lásd elektrogyenge kölcsönhatás elmélete) Amire szükségünk lenne ma, az a gravitáció renormalizálhatósága.

A gravitáció egy nagyon gyenge erő. Összehasonlítva az elektromágnesességgel, egy egyszerű mágnes legyőzi a teljes Föld gravitációját (ahogy azt a saját szobádban is ki tudod próbálni).

Amiért olyan jelentős mégis, az az, hogy a gravitáció nem oltja ki magát, mint az elektromágnesesség két ellentétes töltése.

De részecskeszinten olyan kicsi, hogy figyelmen kívül szokás hagyni teljesen.

Viszont hogy egyesíteni lehessen a többi hatással, ahhoz szükségünk lenne rá, hogy kvantálhatóvá lehessen tenni. Lényegében a bizonytalansági elv miatt amit Planck csinált, az az volt, hogy "csomagokra" osztotta az erőmezőket, amikkel már tudott dolgozni. Azzal hogy mi van a "csomagon" belül, már nem foglalkozott. Ezeknek a "csomagoknak" a neve a kvantum, amikről a kvantumfizika is kapja a nevét.

De a gravitáció esetében ezt nem lehet végrehajtani.

Hmm...Ez így nagyon kaotikus. Sorry, késő van. :)

Ha érdekel a téma, olvass el pár kapcsolódó fizikakönyvet bátran.