Mi számít radioaktívnak? Mekkora felezési idejű?
Tehát azok az atomok (izotópok) számítanak stabilnak, amelyek felezési ideje egyenlő az őket alkotó proton vagy neutron felezési idejével? És mivel nem találtam neten a neutron élettartamát (gondolom végtelen neki, vagy annyi mint a protonnak, legalábbis egy atomon belül), ezért a proton élettartamának megfelelő ideig fennmaradó atomok azok, amelyek "végtelen" felezési idejűnek számítanak (vagyis nem bomlanak).
Csakhogy van egy kis bibi. Mi van akkor, ha mondjuk hatalmas mennyiségű egyidejűleg keletkezett proton alkotta az anyag, és az adott anyag pont nem radioaktív? Akkor mind a 20 millió tonna anyag hirtelen felbomlik, hatalmas sugárzás közepette? Persze sosem tudjuk meg pontosan mi is történne, hiszen még várni kéne ahhoz rengeteg évet.
válasza:A "szabad proton" és az "atommagban levő proton" a stabilitás szempontjából is teljesen másképp viselkedik!
Gondolj csak a neutronra! A szabad neutron felezési ideje 12 perc. Atommagban pedig... ugye mindegyikben más.
válasza:#10: Hoppá, a #8-as hsz-ben azt hittem, a kacsacsőr nyilat jelent, csak lemaradt a vonalka előle :D Így viszont vili a dolog, akkor mégis naprakész a Wiki.
Dávid Gyula egyébként azt mondta, hogy átlagban kábé háromévente hozzáadnak egyet a kitevőhöz, tehát ha ez a tendencia folytatódik, akkor jövőre már 10^36 év lesz a proton felezési ideje, 2018-ra pedig már 10^37 év :D Fura ez a proton, felettébb gyorsan nő az élettartama :D
Az idő elteltével hogy tudják egyre pontosabban kiszámolni a proton élettartamát?
Mi az az eszköz, amit ennyire pontosítanak évről évre, vagy mi az az eszköz, amit mindig változtatnak az élettartam meghatározására, hogy évről-évre egyre csak más eredményt kapnak?
válasza:Óóó, most látom, a proton szócikkben már megelőlegezték a 10^36 év időtartamot a protonbomlásnak, pedig még nincs is 2015 :D
Hiába no, gyorsuló világot élünk... Ez a Dávid Gyula azért tud valamit na :D
válasza:Vagy már a proton is úgy táncol, ahogy Gyulabá fütyül :DD
Lehet, hogy ő ősrobbantott, nem?
"Csakhogy van egy kis bibi. Mi van akkor, ha mondjuk hatalmas mennyiségű egyidejűleg keletkezett proton alkotta az anyag, és az adott anyag pont nem radioaktív? Akkor mind a 20 millió tonna anyag hirtelen felbomlik, hatalmas sugárzás közepette?"
(Ugyebár a proton élettartamának megszűnése miatt.)
Erre a nagyon érdekes feltevésre még tudna valaki válaszolni? Érdekel, hogy létezhet-e olyan, hogy hatalmas tömegű anyag egy pillanat alatt esik szét, csak azért, mert az őt alkotó atomok protonjainak élettartama véget ért.
válasza:Az anyagoknak felezési ideje van.
Ha valahova odateszel pl. egy nagy tömegű uránt, ami már 10 milliárd éves, tehát régen túl van már a dupla felezési időn is - az NEM fog elbomlani a következő pillanatban.
Ugyanúgy bomlik tovább, mint idáig: a felezési idő alatt a fele fogy majd el.
Az, hogy mennyi idő telt már el, az ugyanis egyáltalán nem érdekli az atomokat. Valahogy úgy képzeld el a dolgot, hogy minden atom minden pillanatban dob egy sok oldalú kockával (méghozzá a másféle atommagnak másféle a kockája is) - és, amelyik rossz számot dobott, az egy csöndes sóhajjal elbomlik.
Amelyik jót dobott - az dobhat újra.
"és az adott anyag pont nem radioaktív"
Látod, én olyanra gondoltam, ami nem radioaktív. Magyarán, van egy rakat azonos kémiai elem egy helyen, melyeknek protonjaik azonos életidejűek. Akkor majd a távoli jövőben, a protonok életidejének végén az egész anyag hirtelen felbomlik az őt alkotó atomok protonjainak megszűnése miatt? Pillanatok alatt akár hatalmas mennyiségű anyagok (esetleg bizonyos csillagok, stb.) eshetnek szét?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!